Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-09 / 28. szám

Az irt évben volt egész országban 3,422 elemi iskola, melyből 2,478 köziskola (openbare scholen), 288 olyan magán iskola (byzondere scholen der. 1 Klassse,) melyet vagy egyházak tartanak fenn, vagy jótékony magántársulatok, vagy egyes emberek alapítottak nyerészkedési vágy nélkül; még pedig 170 tartozik részint az egyházakhoz, részint állandó tökéje van, 17 a közjót előmozdító társulaté (Maatschappij tot Nut van 't Algemeen) 91 magán embereké. 666 olyan magán iskola (byzondere scholen der 2-te Klasse), melyet a tanitók állítottak fel mint életmódot, s melyek alapja csak a tanítványok tandíja. , Hány iskolában nyernek a gyermekek vallástanitást, pontosan meghatározni nem lehet, de tehetünk néhány hozzávetést. Az első helyen említett államiskolák közül egyben sem ; a harmadik helyen említett magán iskolákról azt írja egy orthodoxus (Groen van Prinsterer: Het regt der Herv. gezindheid) hogy mind az állami iskolák mintájára rendezték be magokat, azomban itt mégis lehet kivétel, csakhogy bizonnyára nagyon kevés ; a felekezeti iskolákat tehát csak a második helyen emiitett 278 közt kell keresni, de itt sem mindenik olyan, sőt egy jelentékeny részt kéli olyannak venni, mely az államiskolák szerint van mindenki számára berendezve. A tanulók száma volt 1857 január 15 én 406,329; és julius 15-én 344,618. — Arányban a népességgel, téli oktatást nyert a népesség egynyolcada, nyárit egytizede. Az államiskolák növendékei száma (a következő adatok mind január 15-éről vannak) — 322,767 ; az 1-ső osztályba tartozó magán iskoláké === 42,697; a 2-ik osztályba tartozóké == 40,865. •A tanitói személyzet állott — 7,391 tagból, ebből 6,480 férfi, 911 nő. — A tanitók száma a tanítványokhoz, valamennyi iskolát összevéve, ugy állott, mint = 1: 55-hez ; az állam iskolákban mint = 1: 68-hoz ; az 1-ső osztályú magán iskolákban mint 1: 24-hez. — Általában véve 100 elemiiskolára esik = 216 tanitó. A tanitók tetszésök szerint egyleteket alkothatnak, melyekben a tanítási ügyről értekezzenek. Az irt évben 3,544 tanitó volt 249 ilyen egylet tagja. Van három tanítóképezde, Haarlemben, Gröningában, és Hertogenboschban. Mindenik élén áll egy igazgató, s több segédtanár, Hertogenboschban 7. A tanulók nagyobb része államstipendiumot huz, évenkint 250 — 300 forintot. A köziskolák tanitói fizetése pótlására, mennyiben a községek nem képesek kellőleg díjazni, az állam évenként jelentékeny összeggel járul, pl. 1857-ben—-156,000 forinttal, ugyanazon évben iskolák építésére, javítására adott — 25,490 frtot; a tartományi pénztárak ugyanezen célokra: 93,312 forintot. — Ingyen oktatást nyert, általában véve, 1,000 gyermekből = 360, minek legnagyobb része a köziskolákra esik, kevés az l-sö osztályú A latin iskolák magán természetű intézmények, egy-egy község tart módja szerint 1 — 2 tanárt, kik főként a régi nyelvekben adnak oktatást néhány gyermeknek. Ezen iskolák nem állithatnak ki államérvényes bizonyítványt, növendékeiknek — ha gymnasiumba mennek vizsgát kell kiállani, ha pedig egyenesen az egyetemre akarnak menni, az egyetemi tanárok vizsgálják meg, hogy képesek-e az egyetemi tanulmányokat felfogni. A nyilvános gymnasiumokban külömbözö mennyiségű osztály van. egy teljes gymnasium 6 alsó és 3 felső, össz. 9 osztályból áll. A tanulók száma a közép iskolákban 1857. január 15-én volt == 1.802. Mily jelentékeny külömbség a mi viszonyainkhoz képest! Kolozsváron a ref. főiskolában, 1863. juniusban a 6 közép és bölcsehni osztály, — melyei együtt egy itteni teljes gymnasiumnak felelnek meg, — számlált 338 tanulót; pedig akkor Erdélyben a reformátusoknak öt ilyen fő és két algymnasiuma volt, s a kolozsvári főiskola népesség tekintetében a harmadik helyen állott. — Nem vagyok ugyan azon helyzetben, hogy tiszta számot adhassak, de körülbelől állithatom, hogy a reformátusok közt aránylag hatszorta több növendék tanul a gymnasiumban Erdélyben, mint Hollandban. Az arányt itt helyre állítják a í eal, építészeti, ipar, kereskedői, gazdasági, tengerészeti, katonai iskolák, melyek nálunk hiányzanak, s gazda és kereskedő, vagy iparos ép ugy gyranasiáiis nevelést nyer, mint a pap. Tud is aztán néhány latin és görög szót, de nem tudja azt, mire pályáján szüksége volna. A 63 közép iskola közt ekként oszlik fel a tanulók száma : 11-ben keves bb volt mint — 10 tanuló; 13-ban 10-20; 22 ben = 20—30; 3~ban = 30-40: 3-ban 50—60; 2-ben = 60 — 70; egyben = 78; egy; ea 85; kettőben = 90—100; a haagai gymnasiumban = 118 ; a maastriebtiben — 148, — egyben egy sem. Működött összesen == 260 tanár, ebből 9 iskolában = 1; 16-ban = 2; ll-ben = 3; 7-ben — 4; 4-ben — 6; 5-ben = 7; l-ben == 9; 2-ben = 10; 2-ben = 11; l-ben = 12 ; l-ben = 16. Mely tárgyakat adnak elő az illető közép iskolákban, a következő adatok fogják mutatni: 17 latin iskolában tantárgyak voltak : latin és görög nyelv, a számtan elemei, földrajz és történelem, görög és latin mythologia, 5-ben: az előszámlált tárgyakon kivül az anyai (holland) nyelvtan ; 2-ben a francia, 3-ban a német, 2-ben az angol nyelv, 2-ben természettan, 2-ben a héber nyelv, oda értve mindig a megelőzőleg oda számláltakat. — A gymnasiumok közül 12-ben csak latin és görög nyelv, számtan, földrajz, történelem, holJand, francia, angol, német nyelv és mythologia volt tanítva. Ezen tantárgyak valamennyi gymnasiumban elő voltak adva, s ezeken kívül : 8-ban természettan , l-ben olasz nyelv, l-ben héber nyelv , 3-ban természettan és magán iskolákra. 2. K ö z é p iskolák. 1857-ben volt 33 latigu- héber^nyelv, l-ben héber nyelv és könyvvitel, l-ben ter.; összesen 63 középiskola. Vy*1

mészáttan és a kereskedelmi tudományok elemei, 3-ben iskola, és 30 gymnasium