Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-11 / 24. szám

haladása a legújabban alkalmazásba vett, még munkában levő tankönyvek és taneszközök hiánya miatt teljesen keresztül sem vitt tanrendszer életrevalósága mellett ke­zeskedik; az akadémiát illetőleg ő excellenciája a taní­tásban oly irányt és modort vél követendőnek, a maga­sabb tudományosság érdekében üdvösnek, melynél fogva a nevezett tanintézet t. i. az akadémia ne egy elörege­dett gymnáziumhoz hasonlítson, hanem a tanerőkhöz ké­pest jelenlegi körülményeink közt is magát az egyetemet helyettesítse. Nagyon örülünk, hogy ezen nagyfontosságú tárgy, melylyel az időszaki sajtó annyi komolysággel tu­dományosan foglalkodik (lásd a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" közelebb megjelent számait), ő excellenciája által hivatalosan a zöld asztalra tétetett le. Mennyire sze­reti a főgondnok az iskolaügyet, annak fényes bizonyíté­kait láttuk: itt mintegy lángpallossal a képezde ajtajára áll, hogy annak nyugalmat és békét szerezzen ; ott a han­gyabolyhoz hasonló gymnasium felett tart szemlét, hogy előmenetelén örüljön; amott az akadémiát emeli vállaira, hogy magasabb álláspontra helyezvén, kiebb terjeszsze körülötte a tudományosság láthatárát! Más részről a ti­száninneni superintendentia egész kormányzó testülete megmutatta azt, hogy a magas eszmékhez ideje korán fel tud emelkedni, s üz életrevaló magvak szivében sokszor hihetetlen gyorsasággal kikelnek. A miről meg lesz mu­tatva, hogy a tudományosságot előmozdítja, azt a tiszán­inneni ft. egyházkerület nem lesz késedelmes életbe lép­tetni a sárospataki főiskolában. Megkezdetvén a tárgyalások, felolvastatott a feb­ruár havában Sárospatakon tartott kis gyűlés jegy­zökönyve. Ennek egyes pontjai közül a legközelebbről tizek érdeklik a Sárospataki Füzetek közönségét. 1. Ezen folyóirat sorsát illetöeg kimondotta a kis­gyűlés azon óhajtását, hogy ezt az egyházkerület nemcsak erkölcsi, hanem anyagi pártolásban is részeltetné, fen maradását biztosítaná, mit a miskolci superintendentiális közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. 2. Mi célra forditassanak az államtól (14 ezer frfon) mostanában megvett épületek: nem érkezvén meg az építkezési terv, e tárgyhoz a közgyűlésnek tüzetesen szó­lania nem lehetett; hanem eonferentialiter megállapodás történt a következőkben: az osztályok számára alkalmas tantermekről lesz gondoskodva; e képezde, helyiségére nézve ki fog telepíttetni; egy nagyszerű konviktus s ille­tőleg pedagógium állitassék fel. Miért kell a képezdének kitelepíttetnie, azt nem szükséges vitatnunk, miután ebben már megállapodás történt, de nem is akarunk itt mindent elmondani, a mit e tárgyban elmondhatnánk. Vessünk fátyolt a multakra, ne zavarjuk meg a superintendentia örömét, higyjük hogy rövid időn oly nagyszerű preparandiája lesz, melyben a népnevelés magas eszméje hozzá illő külső kifejezést nye­rend. Hogy ez igy fog történni, annál biztosabban lehet reménylenünk, mert ftdő Zsarnay Lajos supérintendens úr áll az ügy élén lángoló lelkesedéssel a népnevelés szent ügye iránt, annak érdekében messzire ható tervekkel foglalkodik, melyek keresztülvitelére a világi főgondnok Ő excellenciája hathatós közreműködését kegyesen fel­ajánlotta. A mi pedig a 100 — 105 főre tervezett tápintézetet illeti, annál áldásosabb intézkedés nem lehet a főiskolára s mindazon szülékre nézve, kik a főiskolával összekötte­tésben vannak, ha annak berendezésénél megemlékezünk ama komoly figyelmeztetésről : nemcsak kenyér­rel él az embe r," s lesz a koviktusból valódi pedagógium, mi az előleges értekezleten szintén köztetszéssel fogadtatott. A mi a további tárgyalásokat illeti, az egyházme­gyékről egyszerre talán soha annyi felebbezés nem tör­tént a superintendentiára mint ez alkalommal. Ezeknél azonban közelebbről érdekel bennünket a gömöri egy­házmegye felterjesztése a népiskolai könyvek tárgyában. A gömöri iskolatanitók célszerűbb népiskolai könyvek előállítását kérik a superintendentiától, különben ők ma­gok fognak magokról gondoskodni. Erre nézve a következőket kell megjegyeznünk: 1) Épen ebben fáradozik néhány év óta az egyetemes tan­ügyi bizottmány, 2) A tanítói testület igen nagy szolgá­latot tenne egyrészről az iskolának, másrészről saját hi­telét nevelné, s hogy nyíltan szóljunk, tekintélyét alapí­taná meg az irói munkásság által. El kell jőni az időnek, melyben a tanítói testület nem fogja összetett kezekkel nézni, hogy az iskolák számára mások dolgozzanak. A gömöri tanitói testületnek nemcsak joga van arra, In gy a munkába beálljon, hanem ezen felszólalás már erkölcsi kötelesség reá nézve, hogy azt tegye. 3) Hogy közöttünk mindenek ékesen és szép renddel folyjanak, szükséges a fennálló törvényeket és gyakorlatot tiszteletben tartani, melynél fogva a dolgozatok a superintendensi hivatalhoz adatnak be, s hivatalosan megbiráltatnak, mielőtt az is­kolába bevitetnének. 4) Gömör a szabad ver­senyt az irodalomban ex principio nem is vitatja, ha­nem igen helyesen de facto belé bocsátkozik. S minthogy ez érdekes tárgynál vagyunk, örömmel tudatjuk a t. közönséggel, miszerint a tiszánneni ft. egy­házkerület az egyetemes tanügyi bizottmány legközelebbi értekezletén megjelenendő küldötteit oda utasítja, hogy a népiskolai könyvek központi kezelését és a szabad verseny életbeléptetését szorgal­mazzák. Egyébiránt a főiskolát közvetlenül érdeklő ügyek tárgyalása az aratási közvizsgák alkalmával junius kö­zepén Sárospatakon tartandó egyházkerületi gyűlésre té­tetett át. Mielőtt e sorokat berekeszteném, egy szomorú kö­telesség vár reám oly forma jelenetről értesíteni a kö­zönséget, a minő volt a Pál apostol bucsuvétele az efézusi gyülekezettől, midőn „mindnyájan felette igen kezdének sírni és Pálnak nyakára esvén csókolgatják vala őt." Az elnöki megnyitó beszédben volt egy igen fájó nyilatko­zat. Főgondnok ő excellenciája felhívta a superintenden­tiát, hogy erejét gyengülni érezvén, eleve gondoskodjék

Next

/
Oldalképek
Tartalom