Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-27 / 22. szám

elvei éti szükségletei között feltalálható." — Ezen nyilat­kozvány letétele után a szabadelvű kisebbség legnagyobb része visszavonult a kérdéses therna vitatásától, s egyet­len egy sem vett részt a szavazásban. Szóljunk még röviden a vallási társulatok gyűlései­ről is. A vasárnapi iskolák társulata mult hó 25-dikén tartotta gyűlését, melyben 57 uj iskola (vasárnapi) alapítása lett bejelentve. Paumier Albert a társulat ügynöke 90 iskolát látogatott meg, melybe összevéve, 3620 gyermek jár. A vasárnapi iskola könyvtárának fenállása, 1857 óta a társulat 189,600 kö­tetet bocsátott ki, melyekből 114,013 lett kiosztva. — A .protestáns sou (garas) társulata, mely­nek tagjai jótékony célokra hetenként 5 centime-ot (pénzünk szerint két uj krajcárt azaz egy váltó garast) szoktak adni, mult hó 26-án gyűlt össze a megváltóhoz címzett egyházban; a társulat pénzbeli gyarapodása a mult évi gyűlés óta 22,000 francra megy. — A sza­bad elvű protestánsok egyesülete, aprii 28-án tartá gyűlését igen sok párizsi protestáns jelenlétében. Ezen társulat egyik célja a párizsi szabad­elvű protestánsok segélyzése, 54,000 franc rendes évi jö­vedelemmel rendelkezik. A z elemi nevelés társu­lata, april 29 én tartá évi ülését; Guizot úr tartott értekezést, melyben a kötelezett iskolábajárást támadja meg, azt hozván fel okul, hogy ha az általános iskolakö telezettség egész szigorúan alkalmaztatnék, akkor a pro­testáns gyermekeknek, ott hol nincsen saját vallásfeleke­zetü iskolájok, catholikns iskolába kellene járniok. Ezt az érvet igen gyöngének tartja a fent emiitett „Le lien" című lap, s azt mondja, hogy mégis jobb a protestáns gyermeknek catholicus iskolába járni, mint semmit sem tanulni, a legrosszabb minden esetre azok között ami öt érheti az, ha nem tudja olvasni bibliáját: — e társulat számos elemi iskolát részesít segélyzésben, s ezen kivül a lefolyt évben 13 új iskolát alapított. — A francia protestantismus történelmének tár­sulata, mely mint a cime mutatja a francia protestáns egyház történelmére vonatkozó régi okmányok felderíté­sével, és más e térhez tartozó dolgokkal foglalkozik, má­jus 2-dikán tartotta fennállásának 12-dik évfordulati ünnepét. COLENSO ügyében a titkos államtanács végre ítéletet hozott; hogy t. olvasóink tájékozhassák mago­kat, elejétől kezdve elmondjuk a dolgot röviden: dr. C o 1 e n s o, natali püspököt, a capstadti püspök (dr. Gray), mint az az africai anglican egyház metropolitája, az egyházi tribunal elé idézte, hogy amaz magát az eret­nekség vádjától kitisztázza. Dr. Colenso ugyanis ugy vé­lekedett, hogy a pentateuchusban foglalt bibliai elbeszé­lések némi ellenmondásokat tartalmaznak, s ezt hivatal­társai eretnekségnek keresztelték el. O azonban a tribu­nal előtt nem jelent meg, hanem tiltakozott a törvényte­len eljárás ellen. A tribunal elitélte őt in contumaciam, és megfosztá püspöki állásától. Colenso felebbezte ügyét a titkos államtanácshoz, azt hozván fel okul, hogy a capstadti püspöknek nincsen hatalma a natali felett. A metropolita azonban ez ellen tiltakozott, mert mint ő vélte a jelen ügyben a felebbezési bíróság nem a titkos államtanács, hanem a canterbury-i érsekség. A dolog ily stadiumban állott egész a legközelebb múl­tig, most azonban a lordcancellár kihirdette a titkos ál­lamtanács Ítéletét, mely Colensora nézve lehető legked­vézöbben hangzik. A capstadti püspök eljárása és a tri­bunal ítélete meg vannak semmisítve, és doctor Colenso elfoglalhatja ismét püspöki székét Natalban. A délafrikai egyház azonban vélt jogainak gyakorlatából nem hagyja magát kizavarni s elhatározia, hogy Colenso helyébe más püspököt fog consecrálni. Épen most jelent meg a pápai államokban működő jezsuiták organisatiójának átnézete. Vagyon ösz­szesen 475 páter; ezek közül 383 Rómában tartózko­dik, a többiek pedig a viterbói, commarcai. velletii-i, fronsinonei collegiumokban laknak. A „Civilta catto­lica" szerkesztősége 15 jezsuitából van összeállítva. Az egész rend összes tagjainak száma 1864-ik év végén 7728-ra ment, a növekvés tehát 1863 óta 199. A jezsui­ták husz provinciára vannak felosztva, melyek közül Fran­ciaországra négy, Németországra (Belgium és Holland be­leszámításával) öt, Spanyolországra kettő, Olaszországra öt, Mexicóra egy; Anglia-, lrland- és az Egyesült-álla­mokra négy esik. 1864-ik év végén Franciaország 2329 jezsuitát számlált, tehát 63-mal többet, mint 1863-ban 1841-ben csak 3565 rendtag volt; számok tehát azon idő óta kétszeresnél több lett. Ismeretes dolog, hogy a maltai nép katholikus és rendkivülileg bigott; ellenben az angol őrség legnagyobb része (7000 ember) protestáns. Nem régiben az ide való érsek azt a rendeletet adta ki, hogy egy maltai nőnek sem szabad angol protestánshoz nőül menni, ha csak az hat hónappal előbb a római katholikus hitre át nem tér. Erre viszonzásul a gibraltari anglican püspök is, mintegy szeget szeggel, elrendelte, hogy anglican vallású férfinak nem szabad katholika nőt elvenni, hacsak ez előbb pro­testánssá nem leszen. ^jfc^ TÁRC A. SZERKESZTŐI MONDANI VALÓ. K. J. úrnak Karcagon. Küldeménye a jövő számban jőni fog, eddig is csak folyamatban levő cikkek miatt nem közölhettük. KÖNYVÉSZET. I, Juli us Caesar története. Irta L a m a r­tine Alphons. A francia eredetiből fordítva, a) I. kö­tet 173 lap; b) II kötet 175 lap. Pest 1865. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. Ara 2 frt 50 kr. A t. közönség ismeri legalább részben „Julius Cae­sar életét" Napoleon császár által megírva, s ugy hisz­szük azt is tudja, hogy az emiitettem mű talán tízszere­sen többször lett megtámadva az irodalom részéről, mint hajdan ellenségeitől az a világhírű hős, kinek életesemé­nyeit tárgyalja ; Lamartine egészen ellenkező szempont­ból fogta fel a dolgot, mint Napoleon, ami kitűnik az előt­tünk fekvő munkának bevezető szavaiból: „Legyünk könyörületlenek a dicsőség iránt, mert ez, ha nem az erény viszfénye, megvesztegetöje az emberi ítéletnek." A magyar közönség ismeri Lamartinetól a Girondiak tör­ténetét, az összes történeti irodalom legfényesebb termé­két : arról lehet erre is következtetnünk ; annyi igaz, hogy Lamartine munkái, habár néhutt nem is ütik meg egészen a szigorúan vett történelmi kritika mértékét, igen nagy élvezettel olvashatók. Es a ki már talán ugy is többet költött e tárgynak minden oldalról való megismerésére, az nem fogja saj­nálni a kis összeget sem e szép munka megvételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom