Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-14 / 20. szám

vetíen házvezetéssel és felügyelettel megbízott méltán úgy nevezett — árvaatya és anya velük együtt ájtatos imában az Istenhez fohászkodik, és egy-egy egyházi vagy világi éneket mesterkéletlen egyszerűségben elhangoztat: örömteljes szívvel észlelhetjük, hogy az intézetben a tiszta vallási érzet is éberül és élénken fentartatik. A gyöngéd ápolás és okos nevelés ezen kedvezményeit 14 éves korukig élvezik az intézet növendékei, a midőn a fiúk valamely, testi és szellemi erejük, képességük s hajlam aknák megfelelő életrendeltetés terére (a tudományos pálya sem levén kizárva) vezettetnek bölcs tanácsok kíséretében át, a leányok pedig valamely erkölcsi s jótékony szellemű házi körben helyeztetnek el, — holott is azonban továbbra is az intézetnek nemcsak őrszellemétől környezteinek, hanem szükség esetében még további anyagi segélyezésben is részesitteínek, mely célra bizonyos alap az egylet vagyonától egészen elkülönítve kezeltetik. Ezekben összepontosul az intézetnek ápoltjaira árasztott jótékonysága, melynek jelenleg 37 árva boldog részese, kik, ha áttekintjük azon szívrenditő viszonyokat — melyeknek sötét és titokteljes tömkelegéből az intézetbe vezettettek. — ezen menhely nélkül bizonyára vagy menthetiénül elvesztek volna, vagy mi még roszabb, az élet tolongásában s zűrzavarában minden szellemi-erkölcsi nevelést nélkülözve, elvégre csak az egyháznak, a községnek, az államnak váltak volna terhére vagy épen szégyenére, mig ellenben az intézet jótékony befolyása alatt az emberi társaságnak hasznos tagjaivá, s a hazának erős támaszaivá képződhetnek. E részben itt-ott még felmerülő téveszmék eloszlatása végett helyen látjuk itt útbaigazitólag felemlíteni, miszerint ezen intézet mind két protestáns hitfelekezetnek, a helvét hitvallásúnak t. i. szintúgy mint az ágostai hitvallásúnak, árváit e g yiránt karolja át hő szeretetével, s árasztja el dús áldásával, s a növendékek felekezeti szám-arányát nem tán valamely előlegesen megállapított számítás, hanem csakis a folyamodóknak eme vagy ama felekezethezi történetes tartó?,ósága határozza el. Hasonlólag az igazgatóság is mindkét felekezet hívei közt meg van osztva. — Azon téves feltevés ellenében pedig, mintha az intézet csak h e 1 y i (buda-pesti) rendeltetéssel bírna, elég legyen cáfoló t é n y ü 1 érvényesíteni, miszerint annak 37 ápoltja között 23 vidéki, ezek közt pedig 7 lelkész- és 3 tanitó-árva létezik. Midőn már a fennebbiekben az intézet áldásdús törekvésének hü képét magunk előtt látjuk , önkéntelenül felbuzdul kebleinkben a hő elismerés s mély hálaérzete az intézetet pártfogoló egylet, s illetőleg annak igazgatósága iránt, mely annak nem csak léteit, hanem csakhamar virágzó lendületet is adott; kivált ha elgondoljuk azon fáradságokat és küzdelmeket, melyekkel korunkban oly vállalat létesítése és fentartása karöltve jár, mely sem nyereményt nem nyújt, sem hasznot nem hajt, sem pedig külfény és csillogás által a becs- és dicsvágynak tág és háládatos tért nem nyithat, hanem az adakozónak gyakran önmagától megvont filléreiből összegyűjtött folytonos áldozatot igényel, mely csak a jótett boldog tudatában s annak a sikeres gyermeknevelésben jelenkező gyümölcseiben találja majdan boldogító erkölcsi jutalmát. Ha mégis az egyletnek ily körülményei közt is sikerült jótékonysága gyakorlatában oly mérvben előre hatolni, hogy az uralgó sanyarú üzleti viszonyok közepette a lejárt évben az előbbihez képest 2459 frtnyi jövedelmi többletre íehetett szert, s hogy továbbá'a hat évvel ezelőtt megkezdett működése alkalmával pártfogásába vett árváknak 10-re menő számát, növekedett anyagi erejével arányban most már 37-re emelheté: az egylet e részbeni ernyedetlen munkásságának méltánylása mellett, egyszersmind örömmel és fennen kell hirdetnünk, hogy talán a nyomasztó viszonyok által előtérbe tolt anyagiság jelen napjaiban is léteznek és az intézet irányában mindinkább szaporodnak azon nemes lelkű emberbarátok, kiknek kebleikben az önjóllét iránti gond mellett az idegen szenvedés iránti rokonérzet is éber és élénk maradván : testvéreinek fájdalmát enyhíteni s szerencséjüket lehetőleg előmozdítani iparkodnak. Eltekintve a rendszeres tagok járulékaitól és többrendü természetbeni ajándokoktól, legyen szabad e he lyen a már a jelen év folytában beérkezett önkénytes adományokat következőkben felemlítenünk : a magyar gazdasszonyok egyletétől 100 frt, a pesti takarékpénztártól 200 fit, a budai takarékpénztártól 100 frt, sz. k. Debrecen város községétől 100 frt, Ringauf Hugó úrtól egy 100 frtnyi alaguti részvény, Schneíder Zsuzsánna asszonytól 50 frt, a cs. k. állam-vasúttársulattól 20 frt, végül egy, az intézet javára virágvasárnapján rendezett hangverseny 863 frtot jövedelmezett. Ezen tapasztalat és azon kedvező észlelet, miszerint az intézet áldásdus terén már nemcsak a magyarhoni mindkét evang. testvéregyház követői egyesülnek, hogy az emberszeretet ama legelső és legfőbb parancsának érvényt szerezezzenek, hanem a többi hitfelekezetek tagjai is mindig számosabban seregeinek a testvéri egyetértés és nagylelkű áldozatkészség lobogója körül össze, az általános embernevelés s erkölcsösödés nagy munkájáni közreműködés végett: az egyletet f. évi martius hó 15-én tartott közgyűlésében azon nemes határozatra buzditá, hogy üdvös tevékenységének boldogító sugarait ismét tágasabb térre terjessze, ki, hogy intézetét ekként mind inkább valóságos országossá fejlessze, — és hogy ennek 1 ehetősitése végett már jelenlegi ápoltjaival is teljesen betöltött, és idegen tulajdont képező helyiségeit, egy sz. k. Pest város tanácsa által nagylelkűen adományozott puszta térségen legalább 50 árva számára építendő saját árvaházzal váltsa fel, vagy ha netán jutányosabbnak mutatkoznék, e célra alkalmatos kész házat tágas kerttel vásároljon meg.