Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-23 / 17. szám

vezetőkül kiszemelt tanítót küldött S.-Patakra, — az uj és sikeresebb tanmódszer elsajátítása, s általuk a megye­beli többi tanítók keblébe átplántálása végett. A tanitói testület sem maradt ihletetlen a kor kö­vetelésétől, de felfogva hivatását, — ön alkotta, nt. egy­házmegyénk szentesitette alapszabályok alatt — önként egyletté alakult. Egyletünk gyűléseit — egyetemes és fiókértekezle­tek képezik. Az egyetemes értekezlet tagjai: két elnök a világi és egyházi rendből, — minden körlelkész s az egész ta­nitói testület; tiszteletbeli tag minden lelkész. Minden körlelkészség egy fiók értekezletet képez. E tél folytán külömböző időkben tárták e körök értekezletüket; melyek után mart. 21-ik napján tartá egyletünk már 3-ik értekezletét, a s.-szentpéteri leány­iskolában t. Ragályi György és tiszt. Tóth Menyhért urak ikeielnöklete alatt; a megjelent t. körlelkész urak s a tanitói kar közreműködése mellett. Tárgyai valának az értekezletnek : 1. A fiókértekezletek ide felterjesztett jegyzőköny­vének felolvasása, azokban felmerült indítványok meg­vitatása, — s a helybenhagyottnak általánosan kötelező erőre lett emelése. 2. A mult 1864-ik évi őszigyülésen kiadott tár­gyakra készített értekezések felolvasása. — E tárgyak í a) Használható e testi fenyíték az iskolában ? ha igen — mikor ? ha nem — mi helyettesitheti a testi fe­nyítéket ? b) A hangoztató módszer előnyei a régibb szótago­lási modor felett. Három tanitó olvasta fel e tárgyakra készített ér­tekezését és pedig: G. K. nyárádi mindkét tárgyról, N. S. kelecsényi és B. I. szilvási az iskolai fegyelemről. A két elsőbb kezdő iiju tanitó igyekezete is mél­tányló elismeréssel találkozott; mig az utolsó szabatos irmodoru értekezésében, tárgyát egészen kielégitőleg fejté meg; a köztetszés az értekező megéljenzésében nyilatkozott. 3. Rend a lelke mindennek, — és igy a tanításnak is. — Ez igazságtól vezéreltetve G. F. parasznyai tanitó, egy a fiókértekezlet által, saját körére nézve kötelező erőre emelt leckerendet mutatott fel. — Határoztatott: kogy jövő gyűlésre minden tanitó kisértse meg ily lecke­rend készítését; s akkor a legalkalmasbbik általánosan kötelező erejűnek fog kimondatni. 4. Értekezletünk többi tárgyát, egyletünk anyagi eélja tevé; ugyanis : özvegyi s árvái gyámintézetül, egy közös takarékmagtár felállítását inditványozá alakulá­sakor egyletünk. A kedvezőtlen mult év miatt ez intéz­mény mind ez ideig nem létesülhetett. Magtári részvényét alig tiz tanitó fizette be. A könyvtárra 23 o. é. frt fizet­tetett be. A többi tanítókra határozatilag kimondatott, hogy mag- és pénztári részvényét f. é. szent György nap­jáig múlhatlan befizesse. Minthogy a magyar irodalomnak könyvtárunkba illő termékeivel nagyrészint ismeretlenek vagyunk, hálásan venné egyletünk, ha n. t. úr becses lapja könyvismertető rovatában, minket tanítókat ily könyvekkel megismer­tetni seiveskednék. *) egytanitó. íC^t-KÖNYVISMERTETÉS. Strauss F. D. Das Leben Jesu, für das deutsche Volk bearbeitet. (Jézus élete, a német nép szá­mára kidolgozv/i.) Leipzig. 1864. 8 o. XXVI és 633 1. Ara 5 frt 40 kr o. é. körül. II. (Folytatás.) Ezután átmegy szerzőnk a jeruzsálemi utazás tárgyalására, mely mint tudva van Jézus ha­lálával végződik. T. olvasóim bizonyosan nem várták az előadás ezen fordulatát. Midőn először lapozgatám át ez „életrajzot," magam is némi megütközéssel vettem észre annak roppant hiányosságát. Miután ugyanis Jézus szü­letési s működési körülményeit s gondolkodásmódját ön­hivatásáról e könyv szerint átfutottam, azt vártam, hogy most már azon „tettek" fognak következni, melyek a tu­lajdonképen vett életet képezik. De e várakozás haszta­lan volt. Strauss előtt Jézusnak nincsenek történe­tileg megállapítható tettei, s annál fogva ő miután a szü­letési s fellépési körülményeket előadta, életrajza hősét útnak inditni kénytelen Jeruzsálem, azaz sírja felé. Lát­nivaló, hogy itt oly „kép" áll előttünk, melynek csak rá­máját, elő és hátsó véglapjait adták kezünkbe, a közép, a leglényegesebb rész pedig jóformán hiányzik. Az u. n. „történeti életrajz" tehát igazán csak „vázlat," a meny­nyiben egy „váz"at állit elénk; igaz hogy ez is szük­séges az életre s mindenesetre jobb a semminél, ámde mégsem tudunk gyönyörködni benne s ítélni róla, mert az izmok, a vér és bőr, a tagok aránya, a kifejezés jelen­tősége, az arcvonások fennsége, mind .... mind hiányoz­nak róla! Strauss azt mondja, hogy mind ezek el­vesztek menthetetlenül, kipuhatolni s előtüntetni őket többé nem lehet. A mi csakugyan nagyon szomorú lenne ránk nézve, ha egészen igy volna. — De lássuk a végze­tes út körülményeit. Hogy eddigelé, minő alakot öltöttek magokra Jézus tervei, s hányadán volt a körülte létesült társaság szervezésével, adatok hiánya miatt nem tud­hatni. Máté szerint (16, 17 s köv.) elindulása előtt alap­vonalzatot adott a létesülendő község szervezetéhez. Az út tulajdonképeni célja, (Mát. 16, 21. és 20, 18.-nak itt hitelt nem adhatván), az ünnepélyes bevonulás s a tem­plomtisztitás volt (Mát. 10, 1 — 11 s a paral. h.). Ha az elsőt politikai „merényletének nem tekinthetjük is Rei­*) Lapunkban csak a legújabban megjelent irodalmi termékeket szoktuk ismertetni, egyébiránt a „Prot. Képes Naptár" eddig megjelent évfolyamaiban van egy „Könyvészeti Kalauz" cimü rovat, szíveskedje­nek azt átnézni, van abban röviden ismertetve igen sok hasznos könyv. S z e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom