Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-16 / 16. szám

gét, bízvást lehetne az encyklika 81-ik pontjául beilleszteni, s melyeket ennélfogva valódi értékükre devalválni nem lesz felesleges* 1-ső felfedezése a t. közlőnek: „hogy a bácskai német iskolák rosz állapotban vannak; mert a tanítók csak kátét, számvetést, irást tanítanak, s az uj tanreedszernek nem képesek megfelel n i." Távol legyen tőlünk, hogy midőn a kérdés alatti német iskolákat a magyarokkal összehasonlítjuk, akár a hanyag tanítókat pártolni, akár egyiket a másik mellett ócsárolni akarnók. Tesszük ezt csak azért, mert a t. közlő a német iskolák fogyatkozásairól ugy szól, mintha a magyar iskolákban semmi fogyatkozások nem léteznének ; s erre vonatkozólag bevezetésül írja : „térjünk be az iskolákb a." De hát melyikbe ? mert tudtunkkal ő a cservenkain kivül más iskolába betérni mind ekkorig nem méltóztatott; ha pedig tudtunk, hirünk nélkül iskoláinkat ezen megtiszteltetésben részeltető, miként van, hogy argusi szemeit kikerülték ama tantárgyak, melyek az általa felhozottakon kivül több iskolákban taníttatnak, mint például „Magyarország és Erdély reformatiojának történelme," még pedig nem „a tanitó által kidolgozott szánandó Abriss" szerint; — továbbá „Melos és Helmuth Naiurlehréjenek" kivonata, szoros kapcsolatban a vallással s telve bibliai idézetekkel, melyeknek azért adtunk elsőbbséget más, vallásra nem tartozó tantárgyak felett, mert minden „régi elmaradottságunku

mellett is beláttunk annyit, hogy legsürgetősebb teendőnk, a hallgatóink közt lappangó babonát kiirtani; mely tantárgyak, a falusi nép szükségéhez kepest oly terjedelemben taníttatnak, hogy a vallás taníttatását szűkebb korlátok közé ne kelljen szorítani. Mert természetrajzzal, magyar nyelvtannal kezünkben, nehezen álljuk meg a sarat a nazarénusokkal szemben, kik a t. közlő rémeszméje szerint elnyeléssel fenyegetnek bennünket; mig, ha a. népet alapos vallásos ismerettel páncélozzuk fel, sohasem félhetünk attól, hogy ugy járjunk a nazarénusokkal, mint Jónás a czethallal. Egyébiránt a magyarnyelv tanításának hiányán, ugy a hogy lehet segitendők, már évtizedek óta küldözgetik a német szülék az iskolából itthon kikerült gyermekeiket, a közlő szerint oly rosz hirü Omorovicára és Pacsérra, de még nem volt rá eset, hogy a magyar szóra küldött fiatalok közül csak égy is meggyőzetett volna a nazarenismus gonoszától; de arra van példánk, hogy egy pár cserébe adott magyar nazarénus siheder, miután az úr házának látogatására illető német gazdáik által hiában intettek volna, a közönségből kiűzettek. Mi a t. közlő azon állítását illeti; „hogy egész Bácsban csak egy 4 gymn. osztályt végzett tanitó van," — ez valótlan állítás ; mert mindössze is hat német egyház van Bácskában, s ezekben a sóvei tanitó 5 gymn. osztályt végzett; a torzsai 4 gymn. osztályt s praeparandiát; a verbászi altawitó praeparandiát; s a szivaci egyik tanitó szintén praeparandiát végzett; mit csak azért nem'tartunk feleslegesnek oly részletesen meg említeni, hogy mindjárt az első pontnál kitűnjék, mily hitelesek a t. közlő előadásai! — S hogy általában a szóban lévő német iskolák nem oly rosz állapotban vannak3

, mint közlő állítja, csak azon tapasztalati tényre utalunk, mit magok a visitáló magyar esperes urak is régtől fogva elismertek és nyilvánítanak: „hogy oly értelmes embereket sehol sem találhatni, mint a református németek köztés semmit nem nagyitunk, midőn állítjuk: hogy a bácskai ref. németek közt, egyetlen egy férfi és nő sincs, ki írni, olvasni, és számolni ne tudna; egyetlen egy sincs, ki 6 - 7 évig iskolába nejárt volna. — Ha pedig az értelmességben a más nyelvűek nél nemcsak hátrább, hanem inkább előbb állanak: ez valóban nem mutat az iskolák oly szánandó állapotára, mint közlő állítja. 2-ik felfedezése a közlőnek: „hogy nincsenek német tankönyvek, minek folytán felhiva érzi magát, a superintendentiát megkérni, hogy német tankönyvekről gondoskod jé k.u Erre azon felvilágosítást adhatjuk: hogy kérelmével elkésett; mert már azelőtt két évvel az egyházmegyei közgyűlés által, az e.kerület erre vonatkozólag fel volt kérve. Azért csak legyen nyugodtan a t. közlő I majd ha a körülmények engedik, rólunk is fog gondoskodni a superintendentia. S miután erre vonatkozólag az egyházmegye már felszólalt, azőfelszólalására semmi szükség. 3-ik felfedezése a t. közlőnek : „hogy a káté roszul van forditv a." Erre azon felvilágosítást adhatjuk: midőn a főt. e. kerület a szóban lévő káté tanítását elrendelte, a német fordításra két lelkész vállalkozott, ugy mint, néhai Poor Károly volt torzsai, és néhai Schilling András volt vadkerti lelkészek. Az e.kerület a két fordítás közt Poor Károlyét fogadta el, mint jobbat; — azonban a roszabbik Schilling féle fordítás is 50 forinttal jutalmaztatott; és igy az ő fáradsága sem volt hiában. 4-ik felfedezése :„hogy a németek közt nincs nyári iskolázá s." De hát a magyarok közt falu helyeken van-e rendesen? Van bizony! de olyan, hogy nincs benne köszönet; — mert legtöbb helyen csak apró gyermekek járnak fel az iskolába, — játszani; számos helyeken pedig épen nincs semmi iskolázás. Azonban az ismét valótlaa állítás, hogy a tanév novembertől — februárig tartana; mert a rendes tanév octobertől martius végéig tart, a kisebb gyermekekre nézve pedig több helyeken septembertől májusig, és ezen idő tartama alatt a gyermekek kivétel nélkül mind feljárnak, és pedig a leányok 5 éves koruktól 12 éves korukig, — a férfi gyermekek pedig 13 —14 éves korukig, — s egyetlen egy iskolaképes sincs, ki iskolába ne járna; — s ezen szorgalmas iskoláztatásnak következménye azon körülmény : miszerint az isko-