Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-04-09 / 15. szám
PROTESTÁNS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. KUZMANYI UR AZ AUTONOMIAROL. A Budán megjelenő „Pestbudinske Vedomosti" cimü politikai tót lap f. évi 24. száma következő cikket hoz, melyet a honi prot. irodalom terén még aligha felmerült curiosum gyanánt érdekesnek vélünk a magyar prot. közönséggel is megisínertetni: „N yilatkozat a „Pesti Napló" s mindazok számára, a kiket a dolog illet. — Midőn három héttel ezelőtt a „Pesti Napló" jelentené, hogy a pozsonyi (értsd: turóc-sz.-mártoni patentalis) superintendentia által mult évi augustus 2-ikai gyűlésben felügyelőnek választott mélt. Francisci János úr O Felsége által megerősíttetett, mely valóban igaz közlemény más lapokba is általment, ugyanazon „Pesti Napló" abbeli óhajtását fejezé ki, vajha a mi a legmagasb pátens szerint szervezkedett superintendentiánk „az autonomia alapján" az autonomisticus igazgatással egyesülne. Kötelességemnek tartom, a „Pesti Napló" s mind azok okulására a kiket a dolog illet, részemről előadni az okokat, miért fogadtuk el a legmagasb pátenst, s miért ragaszkodunk hozzá. Ezen okok a következők: 1. Mert az uralkodónak az evang. lutheránus hitvallás szerint kötelessége gondot viselni az egyházról, annak jó rendéről, kormányáról, a rendetlenség eltávolításáról, a hitnek és lelkiismeretességnek megóvásáról. Aug. Conf. 16. Apolog. 8. Catech. 4. 6. p. De potest. et prim. p. 230 és 350. így vélekedtek a reformátorok más irataikban is: Corp. ref. IIL p. 246 és 466. Mel. loci theol. 1, 292. - 2. Ha ez az uralkodóknak kötelességük, akkor e kötelességhez joguk is van. Uralkodói jog- és hatalommal szervezkedett az evang. luther. egyház, magoknak a reformátoroknak közreműködésével, Hessenben 1526, Szászországban 1529, Németország minden éjszaki tartományaiban 1529 — 35 ; azután Dániában, Svédországban, a mostani orosz balt tartományokban ; nálunk is Thurzó nádor eszközlése által, nem azért pedig mert ez lutheránus, hanem mert nádor volt, s midőn uralkodói jog és hatalom nélkül akartak eleink 1714 ben Rózsahegyen szerve7kedni, ez az országgyűlésen is megsemmisíttetett. 3. Ezen uralkodói jog és hatalom ev. luth. egyházjogi elv. *) így tanítottak s tanítanak az egyházjognak minden igazhivő' lutheránus tanárai Carpzovtól kezdve Stahl, Richter, Jakobsonig. 4. A jogot és hatalmat a jó rend megállapítására, magoknak az evangelicusoknak kihallgatása után, a mi országos törvényünk is elismeri, 1791 : 26. t. c. 4, p. S uralkodónk nemcsak hogy az 1791-iki zsinatot, de minden 1830 íg pro et contra Bécsbe járt küldöttségeket is kihallgatott, s kihallgatott még utóbb is magához hívott egyházi és világi rendű férfiakat. 5. A pátens jeles? s az általa behozatott rend jó, kirekesztetvén általa azon istentelen autonomia, melyet maga az evang. luth. egyházi kárhoztat, midőn Luther nagyobb katekismusában ezt tanítja: „Praec. IV, Undenam putas universum jam urbem refertum esse perfidia, malitia, sceleribus, rapina, caede^, perjuriis, latrocinio, omnique genere calamitatum atque dedecoris, quam qaod nemo alieni imperii jugum ferre sustinet, quod quisque liber, quisque sui juris xac aoxóvofioc, esse couatur, neminemque revereri autroetuere sed quodcunque animo suo visum aut libitum est, facere audeat. Mondja már most, a kinek még szeme s lelkiismerete van, ha azon evang. egyház nem tagadja-e meg saját hitét, a mely ily autonomiát óhajt, sőt azt szentnek hirdeti. **) Anathema e s t o. (!!) 6. A pátensnek becsmérlése, gyanúsítása merő hazugság, becstelenség. A pátens sem nem katholicizál, sem nem hierarchizál, sem terheket a népre nem rak, sem jogokat el nem vesz,. *) -SHfn Luther e részbeli egyházjogi elveül Kuzmányi úr 1856-ban Bécsben megjelent ,) Kirchenrecht"-jében annak következő nyilatkozatát emlité vala fel: Cum certum sít duas istas administrationes esse distinctas et diversas, nempe ecclesiasticam et politicam, — hic acriter vigilandum est, nec committendum, ut denuo confundantur. Ex hoc sequitur, quod eadem persona non possit esse episcopus et princeps, .... quod si cogere et exigere velint, non debemus obedire aut consentire, sed potius mori pro distinctione servanda istarum administrationum. Ep. ad Melanchth. 1530^ A Ugyan melyik csillagbeli ev. egyház teszi azt?
