Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-26 / 13. szám

lásponton látom a kerülettel, pedig nekem okvetetlen tudni kell, miszerint a superintendentiának mint a kebelebeli gyülekezetekegyetemének, csak egyetemes érdekei, közös céljai, közös intézetei vannak, melyek közerővel közmegállapodás útján tartatnak f e n." (Vége köv.) T ÁRC A. MISSIO ÜGY. Legközelebb két levél küldetett be hozzánk, mely a moldva-oláh-törökországi missio részéről a debreceni és turkevei egyházakhoz nt. Czelder Márton által intéztetett. Rövid tartalma s érdekessége miatt helyén látjuk mindkettő közzétételét. 1. A debreceni szentegyháznak. Mélyen tisztelt tekintetes szentegyház. Miután a posta rendetlen szállításai miatt csak most értesültem azon kegyes áldozatkészségről, melylyel a debreceni szentegyház a galaci egyházat illetőleg a missiót megörvendezteté, kedves kötelességemül ismérem kérni, a t. szentegyházat: Fogadja el általam az elárvulásból csak most épülő bujdosó magyar hitsorsosok leghálásabb köszönetét, s az én lelkem forró kívánságát Istentül, hogy e szegény missióról a nehéz viszonyok közt is oly buzgó pártolással megemlékezett debreceni szentegyházunk vallásos és nemzeti szent ügyeink körül mindenha nagy nevéhez méltó fénynyel járhasson elől, hogy mások is látván jó cselekedetét dicsőítsek a szentírás szerint a mennyei atyát. Mely kegyes ohajtásom után a semmi földi javakkal nem bíró hitsorsosok s az értök munkáló missio nevébeni hálás köszönetemet megújítva, a debreceni tek. szentegyház egyetemének s külön-külön minden áldozó tagjainak, a nemes tetteket jutalom nélkül nem hagyó ég kegyelmét esedezvén, a missiót, egyházunk élő hitének e hova tovább fejlődő virágát további pártfogásba a jánlottam hódoló tisztelettel öröklők. 2. Nagytiszteletü Végh Sándor urnák s a turkevei szentegyháznak I Nagytiszteletü testvérem ! Megható örömmel olvastam legközelebb, azon kegyes sorokat, melyeket nagytiszteletüséged a missio részére gyűjtött kegyadományhoz mellékelni kegyeskedett. Egy szép bizonysága ez annak, hogy bár mily nehéz idők legyenek is, az élő hit munkás s jóltevő hullámot küld a szegénység és elhagyatás nyomorai közt idegen földön bujdosóknak. Hála néktek kegyes jóltevő lelkek • mély köszönet a turkevei szentegyház buzgó elöljáróinak s nagytiszteletiiségednek, hogy oly nemes hévvel mentek elől, s leikök vallásos buzgóságával a közáldozatkészséget folyamatba hozva, e missiót, mely a nagy Isten hathatós pártfogása mellett a kegyes jóltevők szent adományaiból s egyedül csak ebből folytathatja munkáját a küldött s hálával Fogadott összeggel megörvendezteté. Mit bizonyít ez mást, mint hogy Isten nem hagy el, s hogy a mostoha körülmények közt is a kegyesség gyakorlása "fényesen sikerül, azoknak kiknek hitök van, s kik az idők meddőségét és kopárságát szent áldozatokkal teszik virággal és gyümölcscsel koszoruzottá. Igy és csak így teszünk kedves dolgot a minket még eddig soha ^el nem hagyott Istenünk előtt; igy állhat fenn s működhet ezen missio is hit és vérrokonínkért s itt kelet felé vallási és nemzeti becsületünk oltalmáért. Itt semmi még rom-sincs mire építeni lehetne; még a földet is venni kell, mint egy uj hazát foglalóknak az evangyéliommal, s|az áldozó lelkek segélyével. Melyért mindenha esdve, a turkevei tek. szentegyháznak s nagytiszteietüségednek hálás köszönetemet megújítva Isten szent kegyelmeinek kívánása mellett a missiót továbbra^ is buzgó leikök pártfogásába zártan atyafiságos tisztelet és szeretet érzéseivel öröklök. Oláhországban. Pioesten, mart. 1. 1865. Alázatos szolgája Czelder Márton. El voltam ^határozva nem folytatni a „Sárospataki Füzetek" szerkesztését, kiadását; miért: nem tartozik ide a sárospataki tanári karnak, tisztelt társaimnak azonban — legyen becsületökre betudva — illető körben hathatós felszólalása, részvéte a folyóirat fennállása mellett, a főt. egyházkerület elöljáróinak végre nemes keblű pártfogása ismét abba a kivánt helyzetbe hozott, hogy a folyóiratot csakugyan meglehete indítanom ez évre, s alapos remény szerint igen hosszú jövőre, a mennyiben egy halhatatlan testület teszi rá kezeit. Bizonyos, hogy néhány előfizetést el sem fogadtunk volt; most azonban, mégfmindig nem későn, bizalommal, tisztelettel tudatjuk, hogy folyóiratunkra az előfizetések újra nyitva állnak s a megrendeléseket, mint eddig, újból elfogadjuk. Sárospatak, mart. 7. 1865. Erdélyi János. Az eperjesi evang. collegium igazgatósága által közhírré tétetik, hogy a külföldi egyetemeken tartózkodó, kivált eperjesi collegiumi candidatusok, az ezen collegium kezelésére bízott, u. n. „akadémiai s t i p e ndinmokr a" (milyenek a R é s c h-féle 25 forint, Szontágk-Nicola y-íéle 60 frt o. é.), folyó évi május végéig folyamodhatnak , beküldvén az igazgatósághoz címezett leveleikben a folyamodványokon kivül, igazoló bizonyítványukat az iránt, hogy külföldi egyetemen a collegiumokat látogatják. A S c h w a r zféle stipendiumra jelentkezhetnek különösen soproni je-