Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-08 / 2. szám

5. Az isteni kinyilatkoztatás tökéletlen s ezért folytonos és végtelen haladásnak alávetett, mely az em­beri ér*telem haladásának megfelel. (Encycl. Qui pluri­bus 1846. nov. 9. és Alloc. 1862. jun. 9.) 6. A keresztyén hit ellenkezik az emberi értelem­mel s az isteni kinyitatkoztatás nemcsak semmit sem használ, de árt az ember tökélyesedésének. (Ep. Encycl Qui pluribus. 1846. nov. 9. Alloc. Maxima quidem 1862. junius 9.) 7. A szent Írásban előadott jóslatok és csodák köl­tök koholmányai s a keresztyén hit titkai a philosophiai kutatások összegét képezik; az ó- és uj-szövetség köny­vei hitregei koholmányokat tartalmaznak : maga Jézus Krisztus hitregei költemény. (Epist. Encycl. Qui pluri­bus 1846. nov. 9. Alloc. Maxima quidem 1862. jun. 9.) II. §• Mérsékelt rationalismus. 8. Miután az emberi értelem egyenlővé teendő a vallással, mind a theologia, mind a philosophiai fegye­lem a szerint intézendő. (Alloc. Singulari quadam per­fusi. 54. dec. 9.) 9. A keresztyén vallás minden dogmája, különb­ség nélkül tárgyai a természettudománynak és bölcselet­nek, s a pusztán történelmileg míívelt emberi értelem sa­ját természeti erejével és elveivel eljuthat a homályosabb dogmák ismeretére is, ha ugyan e dogmák tárgyképen terjesztettek az értelem elé. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas 62. dec. 11. Ep. ad eundem Tuas libenter 63. dec. 21.) 10. Miután más a bölcs és más a bölcselet, aman­nak joga és kötelessége, hogy a valónak elismert tekin­télynek alávesse magát; de a bölcseletnek semmiféle te­kintély alá nem szabad vetnie magat. (Epist. Frising. Gravissimas 62 dec. 11. Ep. ad eundem Tuas libenter 63. dec. 21. 11. Az egyháznak nemcsak nem szabad semmi­féle bölcselet ellen fordulnia, hanem annak tévedéseit el kell tiirnie s rá hagynia, hogy azokat helyreigazítsa. (Epist. ad. Archiep. Frising. Gravissimas dec 11. 62. Ep. ad eundem Tuas libenter dec. 21. 63.) 12. Az apostoli szék s a római congregatiók ren­deletei gátolják a tudomány szabad haladását. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas dec. 11. 62. Ep, ad eundem Tuas libenter 21. dec. 63.) 13. Azonmód és elvek, melyek szerint a régi scho­lasticus tudósok a theologiát képezték, korunk szüksé­geivel s a tudományok haladásával egyáltalán nem fér­nek Össze. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas dec. 11. 62. Ep. ad eundem Tuas libenter 21. dec. 63.) 14. A bölcselet a természetfölötti kinyilatkozta­tásra való minden tekintet nélkül gyakorlandó. U. o. A rationalismus rendszerével összefüggnek Günther Antal tévedései, melyek a kölni bibornok érsekhez 1847. jun. 15-én intézett „Eximiam tuam" és a breslaui püspökhez 1860. apr. 30-án irt „Dolore haud mediocri'4 levelekben elvetvék. III. §. Indiffer entismus, latitudinarismus. 15. Szabadságában áll minden embernek, hogy azon hitet vegye fel és vallja, melyet értelme világánál fogva igaznak tart. (Lit. Apóst. Multiplices inter 1851. jan. 10.) (Alloc. Maxima quidem 1862. jun. 9.) 16. Az emberek bármely vallás gyakorlata által az üdv ösvényére juthatnak s az örök üdvösséget elnyer­hetik. (Ep. encycl. Qui pluribus 1846. nov. 9.) (Alloc. Ubi primum 1847. dec. 17.) (Ep. encycl. Singulari quai­dam 1856. martr 17.) 17. Legalább remélni lehet mindazok örök üdvös­ségét, kik nem élnek Krisztus valódi egyházában. (Al­loc. Singulari quidem 1854. dec. 9.) (Epist. encycl. Quanto conficiamur 1863. aug. 17.) 18. A protestantismus nem egyéb, mint ugyanazon keresztyén vallás különböző formája, melyben épen ugy lehet tetszeni Istennek, mint a kath. egyházban. (Ep. encycl. Noscitis et Nobiscum. 1849. dec. 8.) IV. §. Socialismus, Communismus, titkos társulatok, biblia-társulatok, sza­badelvű papi egyletek. Az e nemű nehéz és bűnös tévedések (pestes) sok­szor a legszigorúbb kitételekkel kárhoztatvák a követ­kezőkben: Epist. encycl. Qui pluribus novemb. 9. 1836. in Alloc. Quibus quantisque April. 20. 1849 ; in Episf encycl. Noscitis et Nobiscum Dec. 8. 1849 ; in alloc. Singulari quadam Dec. 9. 1864; in Epist. ecycl. Quanto conficiamur moerore aug. 10. 1863. elvettetnek. V. §. Az egyház és annakjogaikörüli tó­ve 1 y e k. 19. Az egyház nem valóságosan szabad és tökély es társaság, nem él saját állandó, isteni alapitója által neki adott jogalapon; hanem az államhatalom dolga annak meghatározása, melyek az egyház jogai, s melyek a kor­látok, melyeken belül azokat gyakorolhatja. (Alloc. 1864. dec. 9. 1860. dec. 17. 1862. jun. 9.) 20. Az egyházi hatalom az államhatalom megegye­zése nélkül nem gyakorolhatja tekintélyét. (Alloc. 1861. sept. 30.) 21. Az egyháznak nem áll hatalmában dogmaticus eldöntése annak, hogy a kath. egyház vallása ez egye­düli igaz vallás. (Encycl. 1851. jun. 10.) 22. Azon kötelezettség, mely a kath. tanárokat és írókat egyáltalán megilleti, arra van szorítva, mit az egy­ház csalhatlan kijelentése hitágazatul fölállít. (Főp. lev. a müncheni püspökhez 1863. dec. 21.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom