Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-08 / 2. szám

5. Az isteni kinyilatkoztatás tökéletlen s ezért folytonos és végtelen haladásnak alávetett, mely az emberi ér*telem haladásának megfelel. (Encycl. Qui pluribus 1846. nov. 9. és Alloc. 1862. jun. 9.) 6. A keresztyén hit ellenkezik az emberi értelemmel s az isteni kinyitatkoztatás nemcsak semmit sem használ, de árt az ember tökélyesedésének. (Ep. Encycl Qui pluribus. 1846. nov. 9. Alloc. Maxima quidem 1862. junius 9.) 7. A szent Írásban előadott jóslatok és csodák költök koholmányai s a keresztyén hit titkai a philosophiai kutatások összegét képezik; az ó- és uj-szövetség könyvei hitregei koholmányokat tartalmaznak : maga Jézus Krisztus hitregei költemény. (Epist. Encycl. Qui pluribus 1846. nov. 9. Alloc. Maxima quidem 1862. jun. 9.) II. §• Mérsékelt rationalismus. 8. Miután az emberi értelem egyenlővé teendő a vallással, mind a theologia, mind a philosophiai fegyelem a szerint intézendő. (Alloc. Singulari quadam perfusi. 54. dec. 9.) 9. A keresztyén vallás minden dogmája, különbség nélkül tárgyai a természettudománynak és bölcseletnek, s a pusztán történelmileg míívelt emberi értelem saját természeti erejével és elveivel eljuthat a homályosabb dogmák ismeretére is, ha ugyan e dogmák tárgyképen terjesztettek az értelem elé. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas 62. dec. 11. Ep. ad eundem Tuas libenter 63. dec. 21.) 10. Miután más a bölcs és más a bölcselet, amannak joga és kötelessége, hogy a valónak elismert tekintélynek alávesse magát; de a bölcseletnek semmiféle tekintély alá nem szabad vetnie magat. (Epist. Frising. Gravissimas 62 dec. 11. Ep. ad eundem Tuas libenter 63. dec. 21. 11. Az egyháznak nemcsak nem szabad semmiféle bölcselet ellen fordulnia, hanem annak tévedéseit el kell tiirnie s rá hagynia, hogy azokat helyreigazítsa. (Epist. ad. Archiep. Frising. Gravissimas dec 11. 62. Ep. ad eundem Tuas libenter dec. 21. 63.) 12. Az apostoli szék s a római congregatiók rendeletei gátolják a tudomány szabad haladását. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas dec. 11. 62. Ep, ad eundem Tuas libenter 21. dec. 63.) 13. Azonmód és elvek, melyek szerint a régi scholasticus tudósok a theologiát képezték, korunk szükségeivel s a tudományok haladásával egyáltalán nem férnek Össze. (Epist. ad Archiep. Frising. Gravissimas dec. 11. 62. Ep. ad eundem Tuas libenter 21. dec. 63.) 14. A bölcselet a természetfölötti kinyilatkoztatásra való minden tekintet nélkül gyakorlandó. U. o. A rationalismus rendszerével összefüggnek Günther Antal tévedései, melyek a kölni bibornok érsekhez 1847. jun. 15-én intézett „Eximiam tuam" és a breslaui püspökhez 1860. apr. 30-án irt „Dolore haud mediocri'4 levelekben elvetvék. III. §. Indiffer entismus, latitudinarismus. 15. Szabadságában áll minden embernek, hogy azon hitet vegye fel és vallja, melyet értelme világánál fogva igaznak tart. (Lit. Apóst. Multiplices inter 1851. jan. 10.) (Alloc. Maxima quidem 1862. jun. 9.) 16. Az emberek bármely vallás gyakorlata által az üdv ösvényére juthatnak s az örök üdvösséget elnyerhetik. (Ep. encycl. Qui pluribus 1846. nov. 9.) (Alloc. Ubi primum 1847. dec. 17.) (Ep. encycl. Singulari quaidam 1856. martr 17.) 17. Legalább remélni lehet mindazok örök üdvösségét, kik nem élnek Krisztus valódi egyházában. (Alloc. Singulari quidem 1854. dec. 9.) (Epist. encycl. Quanto conficiamur 1863. aug. 17.) 18. A protestantismus nem egyéb, mint ugyanazon keresztyén vallás különböző formája, melyben épen ugy lehet tetszeni Istennek, mint a kath. egyházban. (Ep. encycl. Noscitis et Nobiscum. 1849. dec. 8.) IV. §. Socialismus, Communismus, titkos társulatok, biblia-társulatok, szabadelvű papi egyletek. Az e nemű nehéz és bűnös tévedések (pestes) sokszor a legszigorúbb kitételekkel kárhoztatvák a következőkben: Epist. encycl. Qui pluribus novemb. 9. 1836. in Alloc. Quibus quantisque April. 20. 1849 ; in Episf encycl. Noscitis et Nobiscum Dec. 8. 1849 ; in alloc. Singulari quadam Dec. 9. 1864; in Epist. ecycl. Quanto conficiamur moerore aug. 10. 1863. elvettetnek. V. §. Az egyház és annakjogaikörüli tóve 1 y e k. 19. Az egyház nem valóságosan szabad és tökély es társaság, nem él saját állandó, isteni alapitója által neki adott jogalapon; hanem az államhatalom dolga annak meghatározása, melyek az egyház jogai, s melyek a korlátok, melyeken belül azokat gyakorolhatja. (Alloc. 1864. dec. 9. 1860. dec. 17. 1862. jun. 9.) 20. Az egyházi hatalom az államhatalom megegyezése nélkül nem gyakorolhatja tekintélyét. (Alloc. 1861. sept. 30.) 21. Az egyháznak nem áll hatalmában dogmaticus eldöntése annak, hogy a kath. egyház vallása ez egyedüli igaz vallás. (Encycl. 1851. jun. 10.) 22. Azon kötelezettség, mely a kath. tanárokat és írókat egyáltalán megilleti, arra van szorítva, mit az egyház csalhatlan kijelentése hitágazatul fölállít. (Főp. lev. a müncheni püspökhez 1863. dec. 21.)