Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-19 / 12. szám

•elén áll, — részint évek óta ernyedetlen buzgalommal abban fáradozik, hogy befolyása által, illetőleg elnöklete alatt készítessenek elő, nagy horderejű előmunkálatok melyekből a hazai törvényhozás, bekövetkezendő jobb időben, -— hazánk anyagi felvirágoztatására megbecsülhetetlen anyagot meritend. — És az első magyar általános biztosító társulatnál döntő befolyását arra használja fel — hogy egyházi épületeinknek, — ezen hazai intézetnéli biztosítását, kedvező feltételek alatt tegye lehetővé. Önkéntelenül megkell hajlanunk, hazánkfiának — ennyi áldásos tevékenységet kifejtő — szellemi tekintélye előtt. — Kérvén Istent, hogy e nehéz időben, — midőn sok más elcsüggedett, tartsa meg őt hazánk! és prol. egyházunk díszére, javára. Korunk nevezetes vívmánya azon lehetőség, — hogy evenként aránylag csekély díjjak fizetése mellett, az elemek pusztításainak kitett vagyonokat biztosithatjuk, — hogy igy, ha tűzvész vagy jégcsapás által károsodást szenvednénk is, — képessé tétessünk, csekély tőkeerőnk csorbítása nélkül a szenvedett kárt pótolni. Hála a jól felfogott érdek hatalmának, a biztosítás hazánkban is, az utolsó évtizedekben nagy kiterjedésben lépett gyakorlatba, — megkell vallani, miként igen nagy érdeme van e tekintetben az első magyar általános biztosító társaságnak, mely a kebelében fenálló pontos ügyvitel, és káresetek körüli gyors és lelkiismeretes eljárása által, — leghatalmasabb factora, a biztosítás terjedésének, — hogy ugy mondjam általánosításának. Ma már alig akad rendes gazda hazánkban, — ki épületei, és éghető készletei biztosítását elmulasztaná; — — — ha ezen örvendetes tény, a sok oldalú terhek elviselésével elhalmazott birtokos osztály részéről önfeltartási kötelesség, — mennyivel szükségesebb lenne protestáns egyházi épületeink, templomaink, paplakaink, iskoláink biztosítása. Ismerjük egyházunk szegénységét, — tudjuk hogy egyházi épületeink legnagyobb részben éghető anyagokból vannak épitve, tűzvész esetén kivált falukon, — ritkaságok közé tartozván oly helységek melyek fecskendezőkkel bírnak. — Az ily épületek, fájdalom az elemek martalékává szoktak válni, — ha pedig az ily szerencsétlenség megtörténik, — hogy az épületeket ismét helyre hozni lehessen, — vagy elviselhetetlen uj terhek nehezednek a szegény egyház vállaira, — melyek súlya alatt évek hosszú sorain keresztül szenved az egyház minden tagja, — vagy könyöradományok gyűjtéséhez kénytelen folyamodni \az egyház, mely úton ismét csak hosszú idő alatt, és nyomorúsággal küszködve állithatja fel tüz által elhamvasztott épületeit. — Minden esetben pedig évekig szenved az Isten igéjének hirdetése, — és a gyermekek tanitása. Feleslegessé válik minden bővebb indokolása egyházi épületeink biztosítása szükségének, — óhajtásai közé tartozott az már régen, minden egyháza javát szívén hordozó protestánsnál?, — egyedül a „mikén t'f — a kivitel iránt lehetett méltó aggodalma. Köszönet tisztelt barátom Lónyay Menyhért úr szakavatottságának, — és protestáns buzgalmának, — bírjuk immár a teljes tájékozást, — nem lehet kétségünk az iránt, hogy az óhajtott cél kivitele, a jámbor óhajtások körén kivül áll, — és egyházunk javára létesíthető a kezdeményezési nehezségek leküzdése céljából, mindnyájunknak komoly és férfias, egyesült közreműködése által. A kölcsönös biztosítás — habár elméletileg a legolcsóbb biztosítási mód legyen is, — alig látszik kivihetőnek, — részint mert nem tudnánk elegendő, és oly nagy összeget biztosítani, mely ezen biztosítási módnál a nélkülözhetetlen alap, — és a létesithetés életfeltétele, — másrészről, mert hitfeleink soraiban kétségtelenül feltalálható buzgalom, és jó akarat mellett is, — alig remélhető, hogy évek hosszú során keresztül, — kifogástalan pontossággal folyton működő, erélyes és szakavatott orgánum szervezése, elérhető legyen. Nincs tehát más mód, mint egyházi épületeinknek az első magyar ált. biztosító társaságnál való biztositása, — de ezt biztosabban, és olcsóbban, nem is eszközölhetnök, egyik fenálló ilyen társulatnál sem. Midőn az első magyar ált. biztosító társaság igazgatósága, — a társulat elnökének közbenjárása folytán, hajlandónak mutatkozik a protestáns egyházak épületeit azon feltételek alatt, — melyek Lónyay Menyhért úr által közlött tervezetben körülirvák, biztosítani; — fényes bizonyságát adja a közjó iránt buzgó hazafiságának, — és érdekei — józan számításból eredő — helyes felfogásának, — mert kétségtelen, — miszerint nem anynyira anyagi haszon, — mint inkább azon morális előny biztos kilátása, indítja a társulatot ezen kötésre, mely azon tényből, — hogy egy egész hitfelekezet épületei nála biztositvák, a társaságra háromolván, — mennyiben ezen jelenség nagy mérvű bizalomnyilatkozat, a társulat körül mindég ujabb érdekeltségnek csoportosulását fogja kimaradhatlanul előmozdítani. A „Prot. Egyh. Lap" f. évi 8-ik számára utalván az olvasót, — el nem mulathatom az abban foglalt tervezetből, kiemelni a biztosításra vonatkozó főbb momentumokat. Az első magyar általános biztosító társaság hajlandó egyházi épületeinket biztosítani ugy, — hogy városokban cseréptető mellett 20 kr, fazsindely tetőért 60 kr, falukon cserép tetőért 25 kr, zsindely tetőért 662

/3 kr, nád vagy szalmatetöért 100 kr biztosítási dijat kíván „minden 100 frt biztosított érték után, ez azon esetben áll, ha tömeges, egyetemes biztosítás forogna szóban, egész egyházkerület részéről: — sőt azon kedvezményt kész a társulat nyújtani, hogy ha a biztosítás 20 évre köttetik, — az összes díjak 25%-jét, vagy is~