Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-19 / 12. szám

Nyolcadik évfolyam. 12. fing. Pest, mart. 19. 1865. PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Ali pót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ,• helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. ISMÉT EGY SIGNATURA TEMPORIS. A túlsó táborban legszebb úton vannak, hogy ama századok dicsőített állapotait visszaidézzék, midőn azok, kik Isten nevében sáfárkodtak, a né­pek és nemzeteknek nemcsak vagyonában, de azoknak lelkiismeretében és üdvében is szabadon gazdálkodtak. Ugy látszik, hogy a mit az encyklica elmé­letképen kimondott, azt gyakorlatilag is akarják keresztülvinni. I) u r u y francia oktatásügyi miniszter ta­pasztalván, hogy az ország iskoláztatható gyer­mekeinek egy ötöde (közel 900,000) semmi okta­tásban nem részesül, elérkezettnek hitte az időt, bogy a kényszeritett és ingyen elemi oktatás rendszerét behozza. Azonban Durnv ebbeli javas­lata, dacára annak, hogy III. N. noleon is pár­tolta, a clericalis párt machinatioi következtében a minisztertanácsban tökéletesen m gbukott. A clericalis lapok diadaluk mámorában any­nyira megfeledkeztek magokról, bogy e szégyen­letes győzelem feletti örömüket nyiltan kimutat­ják, és nevezetesen a francia „Idők Tanuja," a „Monde" Btiruy jelentésére vonatkozólag igy ir: „A francia közoktatási miniszter egészen el van ragadtatva a népoktatásnak protestáns or­szágokban kivívott eredményei felett, s ugy lát­szik, mintha komolyan hinné azoknak értelmi­ségi túlsúlyát. A protestánsokra rovott azon kö­telességnek, bogy olvasni tudjanak egyetlen célja, hogy elvonattassanak az egyház tanától, minden egyes embert azon helyzetbe tévén, hogy maga kovácsoljon össze hitet magának. A tudomány által való erkölcsjavitás képtelenség (chimére); a tudományosak az erkölcsi romlottságnak nyújt több erőt és segédeszközt. A népoktatás, ugy a mint ma felfogják, protestáns intézmény. Tudo­mány és értelmiség szempontjából ám hasonlitsák össze a protestánsokat és katholicusokat. A pro­testantismus nem hozott létre, és neiu fog" létre-7 o hozni semmit, mert tagadásból áll. Egy tizenkét éves katholicus fiu ismeri a vallás, a philosophia, a morál és politica minden lényeges igazságát. Mit tudhat ily életkorban egy protestáns, kit ta­nitói csak kétkedésre taníthattak ?" Mit csinált a romanismus a világ- legtisztább o o gondolkodású nemzetéből, hogy miveltsége köz­pontjában, Párisban olyanokat lehet nyilvánosan irni és hirdetni, a nélkül hogy az embert a bolon­dok házába zárnák ?! Micsoda? hát 1865-ben meztelen szavakban merik, mint igazságot hirdetni azt a non-sens-t, minek egy századdal ezelőtt a világ legnagyobb sophistája ékesszólása egész hatalmával is alig birt némi érvényt szerezni? Most, midőn a tudo­mány bajnokai beláthatatlan hosszú sorban egy­szersmind az emberi erény mind megannyi példá­nyaiképen állnak előttünk, előlép egy ember és állitja, hogy „a tudomány általi erkölcsjavitás képtelenség!" Ez több mint vakmerőség, ez szem­telenség. Addig mondogatta a romanismus anépnek, hogy a gondolkodás vallás ügyében nem a laicus ember dolga, mig végre most már azt is meri ki­mondani, hogy a mi öngondolkodásra vezet, nem a katholikus népnek való! A „Monde" szerint nem kell a közönséges em nek tanulás, mert ez csak arra való, hogy el 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom