Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-12 / 11. szám

-történelemből, természetrajz- éstanb ó 1 vizsgáltattak, mindenből szép eredménynyel. Azután jött a számtan, földirat és aesthet i c a, abból a kidolgozott nehéz példákon, ezekből a 1 itünő feleleteken csudálkoztunk. Nem kevésbé leptek meg a gyönyörű kézi munkák mind megannyi bizonyságai a szülők részéről köszönetet érdemlő gondnak, melylyel Kalocsa Róza úrnő növendékeit minden jóban és szépben előre vezetni törekedett. Mielőtt sorainkat befejeznék nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni a szülőket és nevelőket e kitűnő növeldére. Mi pedig csak szép jövöt jósolhatunk az intézetnek, melynek leges-legelső vizsgája igy sikerült. M I S S I O ÜGY. Mutatvány Czelder Márton „Missioi évkÖnyv"éből. A keresztyén vallás és keresztyénség missiója. Az ég dicsőségének a puszta földet földiszitő örök tavasza légy üdvöz keresztyén vallás ! Ne sértse égi származásod, ha egy erötelen terjesztőd fényes pályádat csak halovány árnyalatban mutathatja fel. A keresztyén vallás égből hozott missio, vagy küldetés, melynek nyilatkozása Krisztus kebeléből fakadt fel. A dicső forrásnak dicső kiömlései valának. Első szent habjait az apostolok lelke fogadta bé, hogy általok tovább folyjon a szent áradat, fölfrissítse és táplálja a világ lelkét, mely elhullatván azon égi leveleket, melyeket rajta az Ur lehellete fakasztott volt: kimerülten és hervadottan, csak nem a föld porába omlott. De mielőtt a keresztyén vallás és keresztyénségnek Krisztus által megkezdett s a tanítványok által állandósított missióját előadnék: futó pillanatot kell vetnünk az előző időkre. Az ó-szövetség érdemli e tekintetben kizárólagos figyelmünket. Mi volt ez egyéb, mint egy missio, melynek küldöttei által, kiket próféta néven ismerünk, az egy igaz Isten megismerése, a lélek fölvilágositása, a tisztább erkölcsi és társadalmi rend céloz tátott. Azonban a tudomány, mely a nép felfogása, vágya és reményeihez alkalmazott volt, e melyben a próféták által egy föllengő égi szellem szólott az embereknek: egyetemességre nem emelkedhetvén: az isteni intézmény kora tavasz virága volt, mely ha dér és fagy közt átvitt is a nyárnak valami kellemes gyümölcsöt nem hozhatott. A próféták az ó-szövetségi kijelentéssel s lelkök magas sugallatával, ha úttörők voltak is, egy szellemi célért éltüket oly nemes hévvel áldozván fel: de az idők teljessége még késett, s az isteni eszme és gondolat virágba borulása egy következő korszaknak maradt fenn. Igen az ó-szövetségi nép egyes kitűnő példák dacára is tudatlan elfogult maradt; a prófétákat, kik előtte oly lelkesedve szóltak, becsülte, de a becsülés és tisztelet kijelentésétől egy lépés volt a megkövezés és elkárhoztatás. A szövetség ládája szent volt, mert benne tartatott a törvény s a zsidó nép vallásos és nemzeti életét érdeklő próféciák, de a nép csak a törvény külső elhivatását értette, a szellem ható erejét pedig nem ; a próféták prédikálása, ha olykor meg is érinté keble húrjait, a papi rend volt az értések őre és ura; a papi rend lelke pedig, mint a szövetség ládája zárva volt; a nap, az égi a szellem dicső fénye világra nem jöhetett a prófétákon kivül, a papság és nép lelke még nem ért meg a szeretetre, nem birta leve'kezni a felekezeti vastag önzést, mástól még az Istent is kész volna megtagadni s másban az erény és jó érzését is összetörni; ezért elmondhatjuk, hogy az ó-szövetségi vallás missiója meg van, munkássága foly, de habjai a próféták lelkén túl medret nem csinálnak, az eszme csak egy fényes ábrándos jelenség, mely mint őrangyal, csak az ihletetteknek jelen meg, kik ha teljes világosságra hozzák: jutalmuk a megkövezés és elkárhoztatás. — Mindezen tökéletlenségei mellett is az ó-szövetség egy hatalmas tényezője volt az emberi fejlődésnek s az istenröli hit és tudalom hajnalodásának; megtartotta és érlelte egy leendő jobb kor, egy idvezitő és szabadító messiás gondolatát, s a reá bízott missiót e részben végrehajtva, az útat, a lelkek kopár szirtjeit némileg megegyengetve adta át a hit, erkölcs, Isten, örök élet és szabadság vezérszálait az azt oly dicsőn kezelő Idvezitönek, az ó-szövetség s evangyéliomi szólás szerint az Isten fiának. Az embert még gyarlóságai közt is szerető s boldogitni kivánó Isten akaratának; az ó-szövetségben táplált vallásos s izraelt illetőleg nemzeti eszmének személyesitöje Krisztus, azon időben jelent meg : midőn a föld hosszas s tévedezö gondolkozásába az égnek is be kellett szólani, hogy az emberiség lelki újjászületése, Isten országának e földön megalapítása is gyorsabban következzék, s a nemesb keblek égből hajlott reményvirágai ki ne hervadjanak. A természet törvényei szerint meg nem magyarázható módon születik a szabadító messiás, minden jövendölés és várás személyéhez van kötve, már a születésnél, a gondolat megszólal, a vágy kielégítést kér; bölcsek és együgyű pásztoremberek uj korszakát várják azon missiónak, Isten azon gondviselő követségének, mely az ó-szövetség legutolsó prófétája, Malakiásban pályáját megfutotta és bevégezte. A mint növelkedett Krisztus, főkép tizenkét éves korától, midőn a jeruzsálemi templomban a bölcsekkel vitatkozva az isteni erő benne már gyúlni kezdett: vele együtt nőtt az égi küldetés a szabadítás hozzá kötött várása; s ö szintén nőtt a gondolatban, hogy néki kell nemzete s az emberiség ujjá alakító munkáját s hit, erkölcs és örök élet megalapításának dicső müvét egykoron végrehajtani. Már születésében ki volt jelölve pályája, s ő maga is eszméletétől fogva érezte azt, mert csak ezen érzéssel keblében láthatá a jövendő vihart mely őt a keresztfán történt halállal testileg megtörendi. Jézus pályáját, isten akaratának végrehajtójához méltóan és dicsőn futotta meg. Az ö missioja volt az isten lélek és igazságbani imádása eszméjéhez, a hit, halhatatlanság és örök élet gondolatához édesíteni a lelke-