Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-26 / 9. szám

Nyolcadik évfolyam. w 9. m Pest, febr. 26. 1865. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELQFIZETESI BIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. E G YIIÁ Z E E Gr Y E L E M. *) AJ Az egyház/egyelem a Szent írásban. Megváltónk egy példabeszédében arra tanit, hogy a tiszta gabna közé keveredett konkoly öszszeszedetését s tüzrevettetését magának tartja íonn az aratás ura (Mát. XIII: 24— 30.). De hogy ezen intéssel csupán csak arra akar figyelmeztetni, hogy egyházi dolgokban a tüzretevést, azaz a kiátkozást s minden positiv büntetést, mint nem *) E dolgozatot következő sorok kíséretében vettük: Nt. szerkesztő úr! Mióta lelkipásztorrá lettem, törekvéseim egyike az igen elhanyagolt egyházfegyelemnek életbeléptetése volt, miután ebben ismertem föl autonómiánk számára a legtermészetesb executiva potestást, s ettől várom egyiktől az ellazult hit- és erkölcsi életnek híveink közti ujabb lendületét.—Ez okból már s.lelkész koromban 1860-ban is közöltem nagytiszteletüséged becses lapjában „Egyházfegyelem és Autonómia" cim alatt e tárgyban egy rövid cikket, melyre azonhan viszhangot hasztalan vártam, minek oka meglehet cikkecském figyelmet sem érdemelt voltában rejlik. Azóta mint rendes lelkipásztor gyülekezetem kebelében életbe is léptettem némileg a fegyelmet, mert bizonynyal mondom szégyenítem ugy hirdetni a Heid. Káté 82. és 85-ik kérdéseit, hogy azokat ne alkalmazzam. Ezenkívül b.-somogyi egyházmegyénk közgyűlése előtt is többekkel sürgettem annak egész egyházmegyénkbeni életbeléptetését. E sürgetések következtében egyházmegyénk egy bizottmányt nevezett, ki egyházfegyelmi javaslat-készítés végett. Ezen bizottmány számára készítettem e dolgozatot, nyilvánosság elé bocsátom pedig azért, — hogy nt. Fördös úrnak 1863 végén közzétett egyházfegyelmi javaslata folytán nyilvánított óhajtásának — s az 1864. „Prot. Lapoku

8, 9. számaiban szinte ez ügyben fölszólaló sajátságos följajdulásra csekély erőm mértéke szerint megfelelhessek; — de közlöm e dolgozatot főként azért, hogy ennek hiányait, fogyatkozásait nálamnál óvatottabbak helyreigazításai, észrevételei nyomán magam is megismerhetvén, kiigazíthassam, s igy mind én, mind a hozzám hasonló gyengébbek okulhassunk. Sz. K. csalhatatlanok kerüljünk, s hogy még negativ büntetéseknél is a konkoly megérését, azaz a gonoszság, megátalkodottság teljes bebizonyulását bevárjuk: világosan kitűnik abból, hogy követó'it határozottan arra utasitja hogy: ha pedig vétkezik te ellened a te felebarátod, dorgáld meg Ötét te közötted és ö közötte, — hogy ha szódat fogadja, megnyerted a te felebarátodat. Ha pedig szódat nem fogadja végy melléd egy vagy két embert, hogy két vagy három bizonyságnak szájából az egész dolog bizonyosabb legyen. Hogyha azoknak is nem fogadja szavokat, mondd meg a gyülekezetnek, hogy ha a gyülekezetnek is nem fogadja szavát, légyen te előtted olyan, mint valamely fukar és pogány (Mát. XVIII: 15—17.). S hogy e ránkbizott szent kötelesség s nekünk engedett jog mily végetlen fontosságú, azt kifejezik ama jézusi szavak: Valakiket megkötözéndetek e földön, meglészen az egekbe is köttetve, és valakiket megoldoztok a földön, meglészen az egekbén is oldoztatva (Mát. XVIII: 18, Mát. XVI: 18, Ján. XX: 22, 23.). Hogy pedig e jog és kötelesség gyakorlásában annak nagy horderejéhez mért megfontolással s szelidséggel járjunk el, nemcsak arra figyelmeztet Jézus, hogy az ellenünk vétőnek ne hétszer hanem hetvenhétszer bocsássunk meg — (Mát. XVIII: 21, 22.); nemcsak azt hirdeti nekünk hogy boldogok az irgalmasok, mert ők irgalgasságot találnak (Mát. V: 7.); hanem hogy a vétkes elleni szigort saját gyarlóságunk érzete szeretettel enyhítse, azt hirdeti: Ne Ítéljetek, hogy ti is ne Ítéltessetek, mert a minémü Ítélete tel ítéltek, ti is olyannal ítéltettek (Mát. ^ij 1 — 2.); — arra tanit, hogy annyiban várhaj 17