Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-01 / 1. szám

t e t é s é r e tanintézeteinkben olyatén figyelmet látna szükségesnek fordíttatni, miként ez például Angliában történik, hol a mint tudva van, a missionariusok azért képesek oly bámulatos sikert fölmutatni, mert e sok önmegtagadást és rendkívüli hitbuzgóságot igénylő pályára alkalmas egyének, eleitől fogva e célnak megfelelő képeztetésben részesülnek. Az egyházmegyei gyűlés egyéb tárgyairól, collegáim valamelyike — a ki több idővel rendelkezhetik nálam — bizonyosan fogja értesíteni a nt. szerkesztőséget. Pest, dec. 20. 1864. Szatbmári Károly a békés-bánáti e.megye világi főjegyzője. A BÉKÉS-BÁNÁTI IíELV. HlTV. EGYHÁZMEGYE mint e lapok 49. számában már röviden érintve volt — f. év novemb. 16 stb. napjain, tartván H.-M.Vásárhelyen n. t. Hajnal Ábel esperes, és n. Lónyay Menyhért s gondnok urak ikerelnökletök alatt évi rendes közgyűlését, ennek közérdekű tárgyait a t. c. olvasó közönségnek van szerencsém a következőkben tudomására juttatni : 1. Csánky Benjámin f. gyarmati lelkész úr általános szavazattöbbséggel e.megyei tanácsbiróvá elválasztatván ünnepélyes eskületétel után t. bírói székét szívélyes üdvözletek közt elfoglalta. 2. Ezt követve fölvétettek a felsőbb rendeletek, melyek mult évi oktoberi közgyűlésünk óta főt. püspök úrtól, vagy általa a nm. m. k. helytartótanácstól érkeztek az esperesi hivatalhoz. Ezek közöl kiemelendőnek látom, a selyemtenyésztés céljából szederfák ültetését hathatósan ajánló helytartósági rendeletet, melyre nézve főt. püspök úr fölkéretni határoztatott, hogy a selyemtenyésztés, mint nagy reményű iparág fejlesztése tekintetéből, a n. m. m. k. helytartótanács intézkedését a gubók méltányos ároni beváltása, s jutalom díjak kitűzése iránt, kieszközölni métoztassék. 3. Az 1862. évben F.-Gyarmaton tartott gyűlésünk azon határozatához képest, mely szerint jövőre minden elhalt tanácsbiránk s magokat különösen érdemesített lelkészeink s tanítóink felett rövid emlékbeszéd tartassék, Bánfi József t. biró úr olvasta néhai Gál Dániel li.-m.-vásárhelyi egyik lelkipásztor s e.m. t. biró úr felett, az elhunyt érdemeihez minden tekintetben méltó s közrészvéttel fogadott jeles emlékbeszédét; mely is, fenebb érintett határozatunk értelmében, az e.megyei emlékkönyvbe beíratni rendeltetett. 4. Ezek után esperes úr terjeszté elő Békés, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál és Krassó vármegyében, mintegy 544 • mértföldön fekvő egyházmegyénk anya- s leányegyházaiban e nyár folytán is személyesen, felváltva többek közreműködésével teljesített egyházi törvényes látogatásróli — can. visitatio — általános s kimerítő jelentését, a ennek kapcsában több rendbeli inditványait ; mely esperesi jelentést [egész terjedelemben közölni, nézetem szerint, talán nem volna minden érdek nélküli; azonban részint e lapok bel-oeconomiája, részint a t. c. olvasóközönség iránti figyelem tekintetéből, azt csak rövid kivonatban, — az ennek nyomán keletkezett határozatokat is itt-ott érintve, — fogom nyilvánosság elé hozni, a két utolsó pont kivételével, melyeket eredetben közölni jónak találtam. a) Jelentvén esperes úr, hogy a can. visitatio hivatalos eljárását, minden egyházban, Isten nevének segítségül hívásával, templomban a reggeli isteni tiszteletem megjelenésével kezdte ; mivel az egyháztagok vallásos érzülete, s az egyház szent érdekei iránti kegyeletes buzgóság éleszfésére minden ünnepélyes alkalom felhasználása igen üdvös, igen kívánatos: gyűlési határozat által iőn azon óhajtás kifejezve, hogy jövőre, mennyiben eszközölhető, az egyházi elöljárók, belhivatalnokok, s általában a hívek can. visitatiókon minél nagyobb számmal jelennének meg az isteni tiszteleten. b) Jelenté esperes úr; hogy az esketési, születési és halálozási anyakönyveket, s a felsőbb rendeletek jegyzőkönyvét megvizsgálván, azokat mindenütt kellő pontosság- s hűséggel vezetve találta. c) Beterjesztő a presbyteriumok hivatalos jelentéseit az 1863. évről, a kebelbeni anya- s leánygyülekezetek szellemi, erkölcsi s anyagi állapotát illetőleg, melyek a can. visitatio előtt is felolvastatván, s általa aláíratván az egyháztörténelem terén buvárkodóknak mindenkor hiteles okmánytárul szolgálandnak. d) Beterjesztő továbbá A alatt a kebelbeni gyülekezetek statisticai állását, — 3 alatt azok ingó, s ingatlan vagyonait kimutató, — C alatt a belhivatalnokok, s körügyelők neveit tartalmazó rovatos íveket; valamint e) a kebelbeni egyházak történelmi múltjára vonatkozó adatokat, melyek esperes űr által rövid kivonatban összeállítva, „Függélek" cím alatt a rovatos ívekkel együtt kinyomatni, s jegyzőkönyvhöz csatolni határoztattak. f) Jelenté esperes úr, hogy az istenitisztelet, s a sz. sacramentomok kiszolgáltatása, temetkezés, s esketés, a canonainkban meghatározott rendtartás szerint történik mindenütt egész egyházmegyénkben; azonban két eset fordulván elő esketés- s temetkezésnél, hol canonszerü szertartásainktól eltérés történt: a hitágazatok s külső vallásos szertartások önkényes változtatását tilalmazó XII. XIII. és XXI. canonok figyelemben tarti£lS9/ cíZ illető belhivatalnokoknak kötelességekké tétetett. g) Egyházmegyénkben az erkölcsi, és vallásos élet, templomlátogatása, — s a szent vacsorávali élés ellen nem emel ugyan panaszt esperes úr; azonban jelentésé szerint, még mindig sok a visszás életű házassiig, még mindig nagy a szülék egykedvüsége gyermekeik iskoláztatása iránt, — még mindig szaporodnak a törvénytelen gyermekek, mely ellen egyedüli biztos óvszerül tekinti, a