Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-10 / 15. szám

hogy valamint eddig, ugy ezután is kötelességükhöz hí­ven, az ilyetén szélyellakó hívek létszámát figyelemmel ki­sérni, s gondviselésüket ezekre is kiterjeszteni buzgólkod­janak. 5. Az egyetemes tanügyi bizottmány tagjai az alap­szabályok 5-ik §-sa értelmében, a mult 1863-ik évi áprilisi e.ker. gyűlésben hivatalukról leköszönvén, e.megyénk a még 1859-ben elválasztott tagokat, oly teljes megnyugvás, s bizalommal választja el ismét, milyet a tanügy körül ki­fejlett munkásságuk, s kitartó buzgalmuk álatl méltán kiér­demellek. 6. A vadászi lelkész, Erdélyi József, bemutatja a mics­kei szakasz szolgabirájának azon rendeletét, melynélfogva ö, a családi íveknek, az e.kerület által megszabott két uj frt követelésétől eltiltatik, s azoknak 40 kiérti kiadására utasittatik : az illető szolgabírónak, ezen önkormányzatunk jogkörébe vágó önhatalmú intézkedését közgyűlésünk, méltó megütközéssel vetle, s felkérte az e.megye espere­sét, miként az aradmegyei főispáni helytarlóság utján, az az alárendelt közegek ilyetén önkényes, s autonómiánkra sé­relmes eljárásának megszüntetését eszközölné. 7. Kedves hatást gyakorolt közgyűlésünkre, a vallá­sos buzgóságnak egy ujabb példája, mely szerint t. i. erdő­hegyi közlakos Biró Mihály s neje Bányai Sára, gyerme­keik nem levén, haláluk esetére, a nevezett egyházban felállítandó leányiskolabeli tanitó fizetése alapjául jelenleg 1800 frtra menő alapítványt hagyományoznak: az e.megye a nevelés sz. ügyének előmozdítása céljából hozott ezen szép áldozatért a kegyes alapitóknak is tudomásukra jutta­tandó bálás elismerését, jegyzőkönyvileg nyilvánítani, s az alapítók kívánságához képest, az alapítvány kezelése kö­rüli föfelügyeleti jogot elvállalni kedves kötelességének ismeri. 8. N.-homorogi lelkész Kovács József bepanaszolja, minként nevezett helységben is a törvénytelen együttlaká­sok, a vallás, s közerkölcsiség méltó botrányára, s az egy­házi adó hátrányára napi renden vannak, s ha szinte a mos­tani egyházfegyelem erőtlensége miatt az ilyetén botrányok meggátolhatlanok is, szükséges volna mindazáltal a bot­ránykozókat gazdálkodási szempontból egyházi adó alá fel­venni : fájdalom, hogy ezen hazánk talán minden vidékein eláradt kórjelek terjedését, az egyházi halóságok többszöri felszólalásának sem sikerült gátolhatni, e tekintetben, jelen viszonyok közt, az e. megye sem tehet többet, mint az ef­féle törvénytelenül együttélöknek az illető polgári hatósá­gok utjáni külön vettetését szorgalmazza, s közegei által is szorgalmaztatja, de egyházi adó alá őket nem vetheti, ne hogy az ilyen intézkedésből a törvénytelen együttlakások sancliójára vonassék következtetés. 9. A prot. egyházak életfeltételei az iskolák lévén, örömmel tehelünk e részben is bizonyságot, miként egy­házmegyénkben is a népnevelés szent ügye, a látogatási je.gyzökönyvek tanúsága szerint, oly meglepően szép ered­ményt tüntet elő, mely kétségen kívülivé teszi, hogy ily fo­kozatos elöhaladás mellett népiskoláink egy pár évtized alatt kevés kívánni valót hagynak. Nem mellőzhetjük hall­gatással egyházmegyénk méltó dicsekedését, a n.-szalontai hat oszt. gymnasiumot, melyben ez időszerint három jeles képességű s kitünü szorgalmú tanár bámulatra ragadó siker­rel működik, melyről a közvizsgákon szintén jelen volt lá­togató küldöttség oly észrevételt vezetett jegyzökönyvébe, miként a nevezett gymnasium a hazai bármelyik gymnasi­ummal a versenyt minden tekintetben kiállhatja. 10. Jelen közgyűlésünk, a mult évi ugrai gyűlésen, a n.-zerindi egyház által, a vándorgyűléseknek általunk is el­fogadott eszméjéből folyólag, meghivatott, az e.megyei el­nökség azonban ezen meghívást a nevezett egyház ínséges helyzete tekintetéből ez úttal el nem fogadhatta, mely kö­rülmény tekintetbevélelével a gytiléstartást a n.szalontai egyház két lelkésze, s egyházmegyénk két munkás v. t. bí­rája, tek. Lovassy Ferenc, s Ercsey Sándor urak, mint szalon­tai lakosok szíves készséggel s a közpénztár terheltetése nélkül vállalták el: a közgyűlés az iránta e részben tanúsí­tott áldozatkészség némi elismerése jeleül a gyüléstartási költségből mintegy 30 frlot ajánlott fel a n.szalontai gym­násium javára, mint első kezdetét, egy általa ezután is gya­rapitandó ösztöndíj alapítványnak. Közgyűlésünk bevégezlével, magán uton eseti érté­sünkre, miként e.megyénk s. gondnoka, közintézeteink iránt eddig is nagy mérvben tanúsított bőkezűségét, most ismét ujabb áldozathozatallal tetézte, felajánlván a n.-szalontai gymnásium javára mintegy 430 darabból álló válogatott, s nagy értékű családi ásványgyüjteményét: hol a közügyek iránt annyi részvét, érdekeltség s áldozatkészség nyilvánul, inint egyházmegyénkben, kiválólag a prot. érzelméről haza szerte ismeretes Tisza család részéről, olt a diadal kima­radhatlan. Bár még a mult 1863-ik év tavaszi közgyűlésén ter­jesztették elő a geszti ref. egyház elöljárói, egyházközsé­gük javára özv. Tisza Lajosné sz. gróf Teleki Juli­ánná ö méltósága által hagyományozott egy ezer o. é. frt alapitványróli jelentésüket, minthogy azonban a végrende­let foglalatja a prot. olvasó közönség tudomására mind e mai napig sem juttatott el, a nagy keresztyén nő nemes és jó szivének ismertetése tekintetéből, azt habár utólagosan is, emlékezetbe hozni erkölcsi kedves kötelességünk, annyi­val is inkább, mivel az, az értelemmeli buzgólkodásnak is szép bizonyságát tünteti elő: ugyanis, az idvezült grófnő kegyes óhajtásához képest, a fennkitett összeg öt egyenlő részben hatos kamat mellett, három egymásután következő évekre, olyan h. h. v. geszti uj házasoknak leend kiköl­csö'nzendö, kik közül mind két fél már egybekelése előtt fedhetlenség, vallásosság, s szorgalomról volt ismeretes, s kik szülőikről, felszerelt földmivelői gazdaságot nem nyer­hettek : az ekként bejövendő 60 frt kamat fele része a ne­vezett egyház épületei javítására, másik fele pedig a h. h. v. geszti lelkész, s két tanitó fizetése pótlására fordítandó, oly módon, hogy amaz 15 frlot, ez utóbbiak két egyenlő részben, ugyanennyit nyerjenek; azon fel sem tehető eset­ben, ha a geszti egyház valaha a magyar autonomref. egy­házak kebeléből kilépne, az alapítvány feletti rendelkezés a h. h. v. n-szalontai egyházmegyére ruháztatik, elsőség adat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom