Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-14 / 7. szám

jeszszék a kijelentés igéjét. Az összes keresztyén­ség ügye jött szóba. S ez igazi katholikus azaz egyetemi keresztyén értelemben nemcsak az an­gol államegyház tagjai, hanem mind azon ke­resztyének lettek felhíva részt venni, kik az irás szavaiban az üdvre vezető ismeret kútfejét látják. Egy, a püspöki egyházból, dissenter községek­ből, még a quákereket is ideértve, lelkészek és laicusokból alakult bizottság lépett össze és fo­konkint növekedve oly magosságra hágott, hogy most egyetemleges világtörténelmi jelentőséggel bir. Viszonylag korlátoltabb mértékben folytat­tatott a mű az 1815-iki szabadsági harcokig, mint­hogy azon időben Angolországnak közlekedése a száraz földdel gátolva volt. Alig nyilt az meg, a társaság munkás és értelmes ügynökei, kik közt Pinkerton, Henderson és Paterson különö­sen emlitendők, azonnal Európa különböző or­szágaiba utaztak. Épen akkor volt az, midőn a szabadságokat visszanyert nemzetek a vallásos lelkesedés fris ihletétől voltak megragadva, s igy sikerült a hihetetlen. Minden protestáns fővá­rosban, Németország, Svecia, Norvégia, Dani­ában föl egész Izland és a Farői szigetekig, Hol­landiában, Franciaországban, Sohweizban bel­földi bibliatársaságokat alapítottak. Még a görög egyház is, az akkor vallásosan meghatott Sándor cár kedvezése mellett, segédkezet nyújtott a nagy mühez és a nevezetesb orosz városokban egész Siberiáig, sőt magában Görögországban is, Athenben, bibliatársaságok keletkeztek; az orosz birodalom területén nem kevesebb mint 286. Ka­tholikus lelkészektől is jelentek meg egyházilag helybenhagyott katholikus forditásai az uj szö­vetségnek (németül Van Esz-től), és ezek angol ügynökök által katholikus országokban lettek el­terjesztve. De ez 1816-ban VII. Pius pápa Bullá­ját idézte elő, melyben a bibliaterjesztés „ördög művének" mondatik, Austriában pedig 1817-ben a bibliatársaságok eltiltását eszközölte, minek kö­vetkeztében a Magyarországon már megalapítva volt bibliatársasággal föl kellett hagyni. A görög egyházban is, mely pedig nem tiltja a laicusoktól a bibliát^ a nagy reményeket költött vállalat, melynek nyomán a nép közt uj életjelek kezdtek mutatkozni, csakhamar keletkezése után a görög papságban akadályra talált, és 1826 Miklós cár kénszerülve volt, a nemprotestansok számára már fenállott orosz bibliatársulatokat megszün­tetni. — Eszakamerikában is alapítottak egy kü­lön bibliatársulatot, de azon kimondott elvvel, hogy addig nem gondoskodnak a külföldről, mig hazá­jukban minden család a szentírás birtokában nincs; ez is keletkezése óta 1848-ig 5,120,000 bibliát és uj szövetséget hozott forgalomba. A brit társulat 6190 pfrtnyi első évi csekély bevétellel kezdődött és az 1848-ik évi jövedelem 1,050,420 pfrtot tett (Az 1861-ik évi jövedelem volt 1,671,644 pfrt). Nem csupán a vallás s ez által egyszersmind a népek mívelődése, hanem a tudományos nyelvismeret tekintetéből is világ­történelmi jelentőséget nyert ez intézet; mert 140 nyelven vagy dialektusokon nyomatta ki a bibliát vagy annak egyes részeit és ezek közül 110 fordítás újonnan készült. Ha gondolóra vesszük, mennyi idő mult, mig protestáns népek is az anyanyelvükre fordított egész biblia birto­kába jutottak (a lapponok csak e században nyer­ték a brit társulat által), csak akkor leszünk képe­sekké ama jótétemény kellő méltatására, melybe a brit keresztyén nagylelkűség oly nagyszámú bibliafordítások eszközlése által a keresztyén né­peket és a missioügyet részesítette. Itt találunk a jegyzékekben számos nyelveket megnevezve, me­lyekre nézve minden irodalmi segédeszköz, nyelv­tanok és szótárok merőben hiányzanak, melyek is­meretére nézve tehát a bibliafordítások megbe­csülhetetlen alapul szolgálnak: ,.pl. az Evangyé­liomok és Mózes első könyvének fordítása a Ber­berek nyelvén az afrikai sivatagok oazai szá­mára, a négy evángyéliom Bullom nyelven Sierra Leonában, az Akranyelven az aranyparton, a Kafferek nyelvén déli Afrika számára (Colenso­tól), az ó-mejicoi nyelven, a mandsu és buriát nyelveken a Mongolok birodalmában stb. Igaz, hogy ama keresztyén emberbarátok Nagybritanniában felettébb nagy és vak biza­lommal vannak a hatás iránt, melyet Isten igéje minden értelmezés nélkül is gyakorol. Rendesen a szentirás, hogy gyümölcsöző le­gyen, az egyház, azaz a már keresztyén életre ébredt tagok magyarázata nélkül el nem lehet. Még ma is akárhány üdvöt áhitó, oly olvasója van a bibliának, ki megelőző lelkészi befolyás nélkül olvasván, a kérdésre: „váljon érted-e, a mit olvassz ?" a szerecsenországi kamarással fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom