Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-18 / 51. szám

iskolatanitók keze alól, tudotnányszomjas nemzedék kerüljön ki, mely önként viszi majd áldozatát a tudomány oltárára, hogy magasabbra, mindig magasabbra emelkedetten lássa a tudomány templomát, melynek első feladata a nagy néptömeg szellemi szükségei bielégitéséröli gondoskodás. Mi tehát a „tudományos életünk feletti tűnődésekhez" azoknak mintegy kiegészítéséül, két óhajtást csatolunk. Elsőt hogy népiskoláink tanitói képzöintézeteire fordítson egyházunk mindenekelötti s mindenekfeletti gondot. Ez alap nélkül nem sokáig bírja meg egyházunk talaja a reá épitett s építtetni célzott emeleteket, a jól berendezett főiskolákat és egyetemet. Másikat hogy a célnak megfelelő praeparandiák felállításával egyidejűleg, népiskoláink tanilói sorsának javítását vegye munkába mindenütt egyházegyetemünk; hogy sehol se nélkülözze már valahára a jövő nemzedék első taniló-nevelöje azt, mi mindenkire nézve nélkülözhetetlen „a mindennapi kenyeret." E két óhajtásunk megvalósulása utan, hisszük, hogy idővel a cikkíró többi óhajtása, önként minden .erőltetés nélkül teljesedésbe menendenek, s talán már pár évtized feleslegessé teendi a most a mily igazságos ép oly sajnos „Tünödések"-et. Görgeteg, novemb. 28. 1864. Kovács József m. k. lelkész. HIVATALOS NYILATKOZAT. Si vis esse comes mihi, indue móres. A bukuresti ev. ref. anyaszentegyház elöljárói — mély sajnálattal és méltó megdöbbenéssel olvasták a „Prot. Lapok" idei 49-ik számában tiszteletes Czelder Márton missionarius úrnak Kényszerült nyilatkozatát. Ujabban kijelentjük, hogy LXVII-ik missiói levele elöljáróaági gyűlésünk határozata és megbízása folytán igazíttatott ki lelkészünk t. Koos Ferenc úr által, s nem vártunk erre ilyen feleletet. Addig is mig egyházunk pénztárnokának ez évi számadasa hivatalosan kiadatnék és mind a mltgs. föconsistoriumhoz, mind e lapok tisztelt szerkesztőségéhez felküldetnék, ezennel ünnepélyesen meghívjuk tiszteletes Czelder urat a nélkül, hogy az eddigiekért felelősséget vállalna, legyen szíves köztünk megjelenni, egyházunk jegyzökönyveit es pénztárnokunk számadásait átvizsgálni, hogy jövőre ne légyen kénytelen ehhez hasonló epés és gyanúsító tudósításokkal egy egész anyaszentegyház elöljáróit, képviselőit, és lelkészét a lapok t, olvasói elölt ily módon gyanúsítani, hitelét, becsületét csökkenteni. És ha szabad a kölcsönösség elvénél fogva mi is elvárjuk, hogy conferenciák tartásába bele fog egyezni s a missió pénztárának számadását a kebelünkből kiküldendö s a conferenciában résztveendő képviselőink eleibe fogja terjeszteni. Kijelentjük, hogy lelkészünk mai napon felolvasott feleletét osztjuk helyeseljük, az önök között támadt feszült viszonyt mélyen sajnáljuk, a közügy érdekében károsnak tartjuk*) s tökéletes orvoslását az évenkint váltogatva tartandó testvér gyűlések vagy conferenciákból reméljük. Azon állításait pedig, miszerint a bukuresti egyház elöljárósága és képviselő testülete, egy erős fatemplomot csupán ujilási célból rontott volna le, s hogy egyházunk vagyonát alojr az elöljáróság akár lelkészünk elélték volna, mint epés rágalmat egyersmindenkorra komolyan visszautas! tj iik. Kelt dec. 4-én 1864. A bukuresti e v. ref. anyaszentegyház elöljárósága gyűlése határozatából. A MOLDVA-OLÁHORSZÁGI ELSŐ PROT. MAGYAR MISSIO ÉVKÖNYVE. Midőn e sorok nyilvánosságra jönnek, a moldvaoláhországi inissio keserű, de hála Istennek a magyar protestáns hitbuzgalom s nemzetiség terjesztésére külföldön nem minden eredmény nélküli négy éves pályafutása bezárva lesz. E tekintetből részint, hogy a missio ügye az azt pártfogásával fentartó vallásos és hazafi közönség előtt teljes világításban álljon, részint, hogy a jövendő teendői tudva legyenek, szükségesnek látom egy missiói évkönyv szerkesztését és kiadását melynek tartalma: 1. A keresztyén vallás missiója Krisztustól máig; — 2. A moldva-oláhországi missio kezdete és viselt dolgai évenkénti rövid kimutatással, 3. a pitesti egyház története, 4. a missio összes bevétele és kiadása; — áttértek, conílrmáltak. Úrvacsorájával éltek, iskolába jártak, 5. a hívek létszáma külön helyeken, lelkészek tanítók, a missio jövendő terve s egy rnissiotársulat mikénti megalakulása, mely tartalommal bármennyire óhajtandó, hogy az évkönyv minden díj nélkül kerüljön az ügyet pártoló s fentartó tiszt, közönség kezébe, miután magát a nyomtatási költséget sincs miből fedezni — ha csak e sorok olvasásakor vagy egy hitbuzgó prott. nyomdatulajdonos vagy kiadó atyánkfia nem vállalkozik, mi oly szép és kegyeletes áldozat lenne — szabadjon a missio ügye és állásával közelebbről megismerkedni óhajtó részvevőket arra felkérni, hogy a missioi évkönyvre becses megrendeléseiket egy példányra egy o. é. forint melléklettel a missio pénztárnoka nagytiszt. dr. Ballagi Mór úrhoz megtenni mielőbb méltóztassanak ! Minden tisztelettel és áldáskivánással. Oláhországban. Ploesten, dec. 6. 1864. Czelder Márton. KÉRELEM! A moldva-oláhországi missiót érdeklő levelezések, melyek négy esztendeig hivatalos úton küldettek, a cs. kir. posta által fensőbb meghagyás következtében ezen*) Mi is teljesen osztjuk a bukuresti sz. egyház ebbeli nézetét, s az irás szavaival ezt mondjuk : Ne legyen versengés köztetek, mert testvérek vagylok az Úrban, kinek szent ügyében munkáltok és fáradoztok mindketten. De épen azért nem találjuk célszerűnek, hogy az egyháznak higgadt komolysággal irt e mindent felvilágosító nyilatkozata melleit még tiszt. Koos úr hosszabb viszonválaszát is közöljük, mi csak uj súrlódásokra vezethetne, holott a szent ügy érdekében óhajtandó lenne, hogy e vita, még ha liszt. Koos úrnak igaza van is, végkép berekesztve legyen. Faxit Deus. Szer k.