Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-18 / 51. szám

Az íráshoz előkészítő jegyekre s vonalakra nézve következőleg kell eljárni: Gyermekek! Nézzetek ide a táblára. A krétát rányomom a táblára ; és nézzétek, hagyott-e a kréta valammi jegyet maga után a táblán? . . . Azon jegyet — melyet a kréta maga ulán hagy a táblán, ha rányomom — ugy hívják : pont. Mi van tehát a táblán? . . . Mit írtam fel a táblára? . . . Hány pont van a táblán ? — E g y. E mellé ismét egyet írok és most hány pont van ? . . . Hogyan van a két p o n t a táblán? . . . Hát most ismét írok egyet, ez mellette van-e? . . . Hát most hová írtam a pontot? Elé vagy utánna ? . .. Hány sor pont van a táblán ? . . , Ezen sor a 1 á írok egy második sor pontot, hová írtam tehát? . . . Hány sor pont van most a táblán ? . . . Ezen két sor fölé ismét irok egy sor pontot, hová írtam ezen egy sor pontot ? . . . Hány sor pont van most már a táblán ? . . . Melyik sort töröltem le ? . . . Hány sor maradt fenn a táblán? . . . Igy mindenféle helyzet szerint kell írni s a gyermeket folyvást kérdezni. — És sajátlag itt kell az Írástanítást megkezdeni: kihivatván egy két gyermek pontnak írása végett; a többinek pedig meghagyatván a pont írása palatáblájára, ily formán : Gyermekek! vegyétek elő táblátokat és iróntokat; az irónt mindenki vegye kezébe ugy a mint kell fogni annak, ki írni akar; — melyet természetesen először meg kell mutatni. , Már ha a pontot ismerik a tanoncok, a tanitó már ebből vehet anyagot a gyermekek elfoglalására ; ilyen s ehhez hasonló feladványt tévén : „írjatok palatáblátokon 5 sor pontot; egymás alá a pontokat; az első sorban három pont legyen; a második sorban öt pont stb. — 'De a tanitó maga is felírja a táblára szemlélhetés és utánozhatás végett az alakot. A pont után ismertetendő az é k (,) mely a pontból ugy lesz, ha aláfelé kissé lerántjuk, neve onnan van: mert olyan mintáz „é k" sokan különben ezt ugy ismertetik meg, mint: hosszú pontot, s ezzel a gyenge gyermeki értelem tekintetéből legkisebb roszat sem cselekesznek. Ezt követi a vonalnak megismertetése. — Ilyformán : Táblára teszem a krétát és rajta húzom, vonom; most is hagy a kréta jegyet maga után a táblán : de nem olyant, mint a pont, nem is hívják azt pontnak, hanem vonalnak. Mit kell tenni a krétával a táblán, hogy vonalat irjak ? Vonni. — Igen, és azért is mondjuk az utánria maradt jegyet vonalnak. — Hanem vonal többféle van. Mikor a krétát egyenesen vonom felülről lefelé, sem jobbra sem balra nem térek el: ez a vonal jfüggőleges vonalnak neveztetik, azért, mert lássátok igy szokott fügni a lámpa a zsinegen. — Megint egészen más vonalt mutatok és ennek neve vizirányos vonal, mert ez ugy fekszik mint a viz, azzal egy irányban. Ezután mutatandók : jobbra dűlt és balra d ü 1 t összetartó vonalak | / — ezt követik az egyenközü vonalak =; — ezeket ismét j o b b r a dült és balra d ü 1 t j|| /// egyenközüek. Ezután a vékony ós vastag vonal közötti különbség felismerésére vezettetnek a gyermekek oly módon, hogy a vastag vonal mellé oly hosszuságu vékony vonalat ir a tanitó; s felkeresteti a két vonal közti különbséget. Maguk a gyermekek fogiák itt a vékony és vastag elnevezéseket feltalálni. Ezen elnevezések elemi tanításnál eléggé jellemzők s azért meg is íarlandók. — Haj húzás, árnyék húzás, haj vonal, — elvont, és a gyermeknek idegenszerű képzeteket kifejező szavak. Az egyenes vonalak után a körvonalt kell ismertetni, előbb az egész kört 0; azután a jobb és balfélkört )(; — végre a tojásdad vonalt c. A megismertetelt vonalakat szinte a táblán és palatáblán után kell iratni, és csendes önfoglalkozásul ezekből ismert egyszerű alakokat rajzoltatni; előrajzol pedig a tanitó a táblán és arra rajzolt alakokat utánrajzolják a gyermekek palatáblájukra. — Ezen lanitói eljárás által a gyermekek nemcsak a hetük gyors és könnyű megismerésére és utánirására képesittetnek , hanem a rajzolás elemeiben is népszerűen gyakoroltatnak ; pedig a rajzolás is a korszerű elemi képzés kiegészítéséhez tartozik. 3. Csak ezek után következhetik a b e t ü k ismertetése. Azonban a gyermekek mielőtt a betűket irni tanulnák, kell már ismeretüknek lenni a hangokról: a honnan, ha akkorra még a ,,B e s zé d és Értelem Gyakorlatok" 13. fejezetéig el nem értek volna, ezt a megelőzők átugralásával is el kell végeztetni, és ugy a betűk írását elkezdeni. Ha már egyszer a gyermekek a vonalokat ismerik és irni tudják : akkor akármelyik betű megismerésére és írására képesek, — igy szólhatván a tanancokhoz: lássátok, valamint a ház kövekből, téglákból, homokból van összeállítva ; u^y a betűk is mind azon vonalokból vannak összetéve, melyeket ti már tanultatok és értelek, tudtok. Most már nincs egyéb hátra, mint megtanulni: hogyan kell a vonalakból különféle betűket összeállítani; s aztán fogjátok a betűket ismerni. — Legtöbben ennélfogva a m agánhangzókat szokták megismertetni egymás ulán. — Némelyek azonban a betűk alakjára való tekintettel járnak el, — az egymáshoz való hasonlóságot, az egymás után illő következést szem előtt tartván. — E szempontból a betűk körülbelől igy volnának megismer tetencJők : i, í, u, ű, ü, ii, n, m, t, 1, r, h, k, v, z, o, ó, ö, ő, e, é, c, j, b, d, p, s, a, á, g, gy, ny, ly, ty, zs, sz, cs. A betűk ismertetésénél vigyázzon arra a tanitó, hogy sokat egyszerre ne mutasson ; és ne írasson a gyermekekkel; mert különben az egész el lesz hamarkodva. — Minden tanítási órán elég egy, — legfelebb két betűt ismertetni. — Hogy a tanítás sikere biztos és állandó legyen egy betűnél sokáig kell időzni , elemezőleg annak alkatrészeit elmondani, azt majd nagyobb majd kisebb forrná-