Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-04 / 49. szám

ifjú erőben növekedő arab nép történelmével. A hun és avar birodalom, ugy szintén a germán népek vallása, állam­szerkezete s hűbériség kiváló figyelemben részesülnek. Második az alakulás korszaka a keresztes háborúkig, Nagy Károly birodaloma s ennek romjain alakult Német- és Franciaország, továbbá a magyar, normann, szláv és pyre­nei Kisebb államok történelmével. Harmadik a keresztes hadak korszaka, ez érdekes korban szerepet játszott népek kellő méltatása mellett a hűbériség kifejlése, lovagkor, s a hajnalodó tudományosság érintésével, s az óriási erőben növekvő mongol birodalommal. Negyedik a XIV és XV. század korszaka (1300 — 1492), hol a szellemi ébredés, vagyis a szereplő népek társas élete minden rétegeiben ál­lamegyház s tudományban előre törekvő szellemi küzde­lem elegendő élénkséggel van előadva ; úgyszintén Ma­gyarország történelmi szereplése is kellőleg méltányolva s kiemelve. A szövegbe szőtt apró betűs jegyzetek már itt azon mértékben gyérülnek, a mily mértékben emelkedik ki a történelem a homály köréből s közeledik az uj idő vilá­gos földjéhez. Ennyi e fűzet rövid tartalma. E rendszer és felosztás magában véve helyes, s a középkori élet történelmi fejlődéséből önként folyó. De megvalljuk nem vagyunk barátai kis terjedelmű tankönyv­ben a tantárgyak ennyire szétdarabolásának. Gymnasiumi tankönyvben mindig elég három kisebb korszakot venni fel a középkorban u. m. a népvándorlás vagy forrongás kor­szakát, hol az ó római világ a germán elemmel, s ezek egymás közt élethalál harcukat vivják, s fegyverhatalmon nyugvó múlékony birodalmakat alapitnak; továbbá az ala­kulás vagy megállapodás korszakát, midőn a forrongás ki­dühöngése után az államok már megszilárdulnak s tartós történelmi életet kezdenek; s végre az ébredés korszakát, midőn a fegyverzörej alatt mély hallgatásba merült szel­lemi élet ébredezni kezd, s hatalmát az anyag felett hova tovább megalapitja. És ezt annyival inkább, mert a keresz­tes hadak, s az azokra következő két század eseményei, melyeket szerző külön korszaknak vesz, egymással a leg­szorosabb viszonyban vannak. A keresztes háborúk az ok, a két utóbbi században fölébredt szellemi élet pedig s en­nek folytán a nyomasztó hübérrendszer és papuratom el­leni visszahatás annak szükséges következménye vala. Ezért mondja Rotteck: különös alakulása az események­nek, hogy épen a keresztes háború eme nagyszerű világ­történeti esemény, melynek szerencsés sikereért a közép­kor rettegett két hatalma, a hübérrendszer és papuralom min­dent áldozott, s mely mindkettőt a hatalom legfőbb polcára emelte, lön mindkettő romlásának alapokává s a dolgok uj rendének teremtöjévé. Es épen ezért célszerűen lehetett vala mindkettőt egy és ugyanazon korszakban tárgyalni. Tapasztalásból tudjuk ugyan is mindnyájan, kik gymnasiumi életben történelem tanításával foglalkoztunk, mily nehezen tudja gyönge tehetségű növendék, pedig a nagy rész min­dig ilyen, a történelem megszakadozott szálait összekötni, s abból magának egy összefüggő egészet alkotni. Pedig a cél elvégre is ez. S hogy e célt elérjük, kell, hogy a tan­tárgyat a növendékre nézve lehetőleg megkönnyítsük, ki­vált ott, hol nem vétünk a tudomány szoros rendszere ellen. A tartalom itt is mint az első füzetben tiszta, világos, könnyen érthető, szabatos rövidséggel s tiszta nyelvvel párosulva; a mi minden tankönyvnek kétségkívül legna­gyobb ajánlata, A nortnanok szereplését a második időszak­ban óhajtottuk volna bővebben, összetesebben kiemelni, mert igy elszórtan adva nem nyerhet a növendék tiszta fogalmat e derék, miveltségre képes népről. Bevett szo­kás a normanokat általában rablóknak, kalózoknak bélye­gezni; mintha a korszellem e hibája nem egyaránt nyomná az e korban szerepelt többi germán népeket, söt a magya­rokat is. A normannok e korbeli szereplése kétségkívül e nemzet legszebb hős kora telve lovagias erény s hősi vi­tézség legszebb példáival; miveltségre s polgárosulásra képességűknek pedig Normandia virágzása, Anglia fénye Nagy Kanut alatt, Guiskard Róbert Siciliában, az izlandi skaldok s a Rurik család Oroszországban beszélő bizony­ságai. Úgyszintén Velence tüzetes történelmét is illető he­lyen a keresztes háborúk korszakában óhajtottuk volna látni, hol legfőbb történelmi szerepét játszotta, s ennek folytán mondhatni vézérszerepre emelkedett; annyival in­kább, mert Magyarországgal is épen e korban kezdette meg hatalomfeletti százados harcát. A III. kötet az uj kor és a legujabbik történeteit tár­gyalja az előbbiekhez hasonló élénkséggel, szabatos rövid­séggel s vüágos nyelven. Földrajz, állami és miveltségi élet mindenütt kellő figyelemben részesülnek, különösen Magyarország s Erdély történelme kiváló helyet foglal el, s élénk színezést nyer. Az apró betűs jegyzetek s törté­nelmi adatok vázai már itt egészen elmaradnak, s azok he­lyébe a zárjel közötti emlékeztető szavak lépnek jeleül, hogy már itt a történelem világos földén járunk, hol min­den tárgy, minden legkisebb adat kiváló figyelem tárgya s épen azért kell, hogy azok az emlékezet sajátjai legyenek. Mert hogy arra gondolt volna szerző, hogy már itt nincs szükség az előadási ügyesség fejlesztésére; vagy hogy nem volna már itt tanári magyarázatul mit feladni, teljes­séggel nem hisszük. A középkor és újkor összekötő lánco­latául óhhjtottuk volna a portugallok nagyszerű felfedezé­seit is e kötet elején látni; annyival inkább, mert ezek mintegy előhírnökei voltak a régóta sejtett (Venient anni — nec erit tunc ultima Thule) Amerika felfedezésének. Az első füzet címlapján ígért előszót, s korszámlálási tábláza­tot a harmadik füzetben hasztalan kerestük; egy második kiadásban hisszük nem fognak elmaradni. A számos nyom­dai hibákat, például csak az első két levelen: törétneti tárgy, történetök, hajadonkor, hezsdra, telyhatalom, s mi­veltségeknek, egyetemes, bennünk (mint kiegészítő), pol­gárerény, szrssen, a kiadó rovására szeretjük betudni, s ha igen, Pfeifer nyomdájának nem nagy dicsősége s aján­lata. De már az értelem s választó jeleknek hibás és bi­zonytalan használását, az egyszerű mondatok közötti vo­násokat. a két pontnak pontosvonás helyetti hibás haszná­lását, nem tudjuk kinek rovására tudjuk be. Tankönyvtől, mely oly osztály számára készíttetett, melyben e tantárgy 98 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom