Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-12-04 / 49. szám
ifjú erőben növekedő arab nép történelmével. A hun és avar birodalom, ugy szintén a germán népek vallása, államszerkezete s hűbériség kiváló figyelemben részesülnek. Második az alakulás korszaka a keresztes háborúkig, Nagy Károly birodaloma s ennek romjain alakult Német- és Franciaország, továbbá a magyar, normann, szláv és pyrenei Kisebb államok történelmével. Harmadik a keresztes hadak korszaka, ez érdekes korban szerepet játszott népek kellő méltatása mellett a hűbériség kifejlése, lovagkor, s a hajnalodó tudományosság érintésével, s az óriási erőben növekvő mongol birodalommal. Negyedik a XIV és XV. század korszaka (1300 — 1492), hol a szellemi ébredés, vagyis a szereplő népek társas élete minden rétegeiben államegyház s tudományban előre törekvő szellemi küzdelem elegendő élénkséggel van előadva ; úgyszintén Magyarország történelmi szereplése is kellőleg méltányolva s kiemelve. A szövegbe szőtt apró betűs jegyzetek már itt azon mértékben gyérülnek, a mily mértékben emelkedik ki a történelem a homály köréből s közeledik az uj idő világos földjéhez. Ennyi e fűzet rövid tartalma. E rendszer és felosztás magában véve helyes, s a középkori élet történelmi fejlődéséből önként folyó. De megvalljuk nem vagyunk barátai kis terjedelmű tankönyvben a tantárgyak ennyire szétdarabolásának. Gymnasiumi tankönyvben mindig elég három kisebb korszakot venni fel a középkorban u. m. a népvándorlás vagy forrongás korszakát, hol az ó római világ a germán elemmel, s ezek egymás közt élethalál harcukat vivják, s fegyverhatalmon nyugvó múlékony birodalmakat alapitnak; továbbá az alakulás vagy megállapodás korszakát, midőn a forrongás kidühöngése után az államok már megszilárdulnak s tartós történelmi életet kezdenek; s végre az ébredés korszakát, midőn a fegyverzörej alatt mély hallgatásba merült szellemi élet ébredezni kezd, s hatalmát az anyag felett hova tovább megalapitja. És ezt annyival inkább, mert a keresztes hadak, s az azokra következő két század eseményei, melyeket szerző külön korszaknak vesz, egymással a legszorosabb viszonyban vannak. A keresztes háborúk az ok, a két utóbbi században fölébredt szellemi élet pedig s ennek folytán a nyomasztó hübérrendszer és papuratom elleni visszahatás annak szükséges következménye vala. Ezért mondja Rotteck: különös alakulása az eseményeknek, hogy épen a keresztes háború eme nagyszerű világtörténeti esemény, melynek szerencsés sikereért a középkor rettegett két hatalma, a hübérrendszer és papuralom mindent áldozott, s mely mindkettőt a hatalom legfőbb polcára emelte, lön mindkettő romlásának alapokává s a dolgok uj rendének teremtöjévé. Es épen ezért célszerűen lehetett vala mindkettőt egy és ugyanazon korszakban tárgyalni. Tapasztalásból tudjuk ugyan is mindnyájan, kik gymnasiumi életben történelem tanításával foglalkoztunk, mily nehezen tudja gyönge tehetségű növendék, pedig a nagy rész mindig ilyen, a történelem megszakadozott szálait összekötni, s abból magának egy összefüggő egészet alkotni. Pedig a cél elvégre is ez. S hogy e célt elérjük, kell, hogy a tantárgyat a növendékre nézve lehetőleg megkönnyítsük, kivált ott, hol nem vétünk a tudomány szoros rendszere ellen. A tartalom itt is mint az első füzetben tiszta, világos, könnyen érthető, szabatos rövidséggel s tiszta nyelvvel párosulva; a mi minden tankönyvnek kétségkívül legnagyobb ajánlata, A nortnanok szereplését a második időszakban óhajtottuk volna bővebben, összetesebben kiemelni, mert igy elszórtan adva nem nyerhet a növendék tiszta fogalmat e derék, miveltségre képes népről. Bevett szokás a normanokat általában rablóknak, kalózoknak bélyegezni; mintha a korszellem e hibája nem egyaránt nyomná az e korban szerepelt többi germán népeket, söt a magyarokat is. A normannok e korbeli szereplése kétségkívül e nemzet legszebb hős kora telve lovagias erény s hősi vitézség legszebb példáival; miveltségre s polgárosulásra képességűknek pedig Normandia virágzása, Anglia fénye Nagy Kanut alatt, Guiskard Róbert Siciliában, az izlandi skaldok s a Rurik család Oroszországban beszélő bizonyságai. Úgyszintén Velence tüzetes történelmét is illető helyen a keresztes háborúk korszakában óhajtottuk volna látni, hol legfőbb történelmi szerepét játszotta, s ennek folytán mondhatni vézérszerepre emelkedett; annyival inkább, mert Magyarországgal is épen e korban kezdette meg hatalomfeletti százados harcát. A III. kötet az uj kor és a legujabbik történeteit tárgyalja az előbbiekhez hasonló élénkséggel, szabatos rövidséggel s vüágos nyelven. Földrajz, állami és miveltségi élet mindenütt kellő figyelemben részesülnek, különösen Magyarország s Erdély történelme kiváló helyet foglal el, s élénk színezést nyer. Az apró betűs jegyzetek s történelmi adatok vázai már itt egészen elmaradnak, s azok helyébe a zárjel közötti emlékeztető szavak lépnek jeleül, hogy már itt a történelem világos földén járunk, hol minden tárgy, minden legkisebb adat kiváló figyelem tárgya s épen azért kell, hogy azok az emlékezet sajátjai legyenek. Mert hogy arra gondolt volna szerző, hogy már itt nincs szükség az előadási ügyesség fejlesztésére; vagy hogy nem volna már itt tanári magyarázatul mit feladni, teljességgel nem hisszük. A középkor és újkor összekötő láncolatául óhhjtottuk volna a portugallok nagyszerű felfedezéseit is e kötet elején látni; annyival inkább, mert ezek mintegy előhírnökei voltak a régóta sejtett (Venient anni — nec erit tunc ultima Thule) Amerika felfedezésének. Az első füzet címlapján ígért előszót, s korszámlálási táblázatot a harmadik füzetben hasztalan kerestük; egy második kiadásban hisszük nem fognak elmaradni. A számos nyomdai hibákat, például csak az első két levelen: törétneti tárgy, történetök, hajadonkor, hezsdra, telyhatalom, s miveltségeknek, egyetemes, bennünk (mint kiegészítő), polgárerény, szrssen, a kiadó rovására szeretjük betudni, s ha igen, Pfeifer nyomdájának nem nagy dicsősége s ajánlata. De már az értelem s választó jeleknek hibás és bizonytalan használását, az egyszerű mondatok közötti vonásokat. a két pontnak pontosvonás helyetti hibás használását, nem tudjuk kinek rovására tudjuk be. Tankönyvtől, mely oly osztály számára készíttetett, melyben e tantárgy 98 »