Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-13 / 46. szám

Raptus ab humanis parva hac requiescit in urna, C a r o 1 i u s sacra praesul in arte potens. Huic facilis natura, nihil Deus, usus et astra Abnuerant, animi sollicitusque vigor. Notitiam Hebraeae, Graiae, linguaeque Latinae Atque alias animi dives habebat opes. Munera militiae pro Christo sedulus urgens, Salvificam populo sparsit ubique fidem. Mitis et offícii largissismus, atque benignus, Omnibus ex animo fidus et aequus erat. Hoc vitae cursu non ipsi externa facultas Grratia non summi defuit ulla viri. Károli Péter munkásságát s érdemeit tanusitó adat az is;

miszerint az egyházi szolgák kötelességéről széllé s a Pastoralis theologiát magában foglaló könyvet adottki 1570-b., e cim alatt: „Bonus Pastor, seu Pastoris optimus vivendi, agendique modus" a melyben (mint Lampe gondolja (p. 702) a magyar reformata ekklézsiák számára irt első Agenda vagy az egyházi szertartásokra vonatkozó tan és utasitás találtatik. Legyen szabad Lampe ide tartozó helyéből a következőket közölni : „Singularem vero curam in concinnandis pro Ecclesiis Ung. Reformatis Agendis, seu Ritualibus Ecclesiasticis primus omnium, (in quantum scire et eruderare licet) Serrnone latino navavit, Vir sua aetate et nunc celebris , eruditusve , Petrus Carolius, Rector primum Scholae Varadiensis, (vid. R u d u s R edivivum ad ann. 1559) dein Ecclesiae Pastor, tandem etiam Superintendens (in Catalogo quartus, successor Petri Melii). Elegantem is sub titulo Boni Pastoris edidit Tractatum; sive „Pastoris optimum vivendi agendique modum" dedicatum magnifico cuidam Heroi, sub dat. in Inclyta Urbe Varadina 6. August. An. 1570. — Impressus extra Hungáriám, (priores enim pagallae desiderantar) ut conjectare licet, Gr e n e v a e." — — — Ebből látszik, hogy a magyarországi reform, eklézsiák Genevával már korán szoros összeköttetésben voltak, s Calvin városa s az általa ott alapított egyház a magyarhoni hitújításnak terjesztésére és ápolására segédkezeket nyújtott, mert ugyan csak Lampe bizonyítása szerint Szikszai Hellopaeus Bálint elébb egri, azután debreceni papnak a Sacramentumokról irt tudós munkáját Genevában Béza Tódor nyomatta-ki. „Magnum istud seculi sui in Hungaria decus Valentinus Hellopaeus Szikszai, primum Ecclesiae Agriensis, dein Debrecinensis, eruditum „D e Re S a c r a ra e n t a r i a" edidit tractatum, Theodoro Beza Genevae ejus editionem procurante, Anno 1585.u

(Lampe p. 702). A jó pap kötelességeit Károli P. igy adja elő : Partes, quibus continetur Boni Pastoris pascendi ratio, sex ponuntur ab optimo nostro Carolino pag. 143. 1., Docere gregem Christi Verbum Dei. 2., Ministrare illi Sacramenta. 3., Regere ipsum disciplina. 4-r. Precari pro grege. 5., Curam pauperum (infirmorum) habere. 6., Formám gregis esse. (Legyen a nyáj mustrája.) Érdekes körülmény továbbá, a mint Lampe, Károli P. könyve után a magyarhoni reform, ekklézsiákban az Ur szent vacsora kiszolgáltatásának módját leírja: „Praecessit — usum S. Coenae communicaturorum térti u m et diligens a Pastore institutum examen, i nstitutio, consolatio, et absolutio, et qui mos hodie etiam obtinet in ecclesiis Foederati Belgii reformatis, Batavis imprimis ac Frisiacis, ast vero quod oppido dolandum! sacer his mos ut plurimum ab ecclesiis nostris exulat hodie, in majoribus et populosioribus praeprimis ecclesiis nunquam visi vei cogniti promiscue, sine praevio ullo examine admittuntur," (Lampe p. 702. 703 ) E helyből tehát világos, hogy sz. Pál apostol intése szerint, (2 Kor. XI. 28.) a hívőknek, az uri szent vacsora felvételére gondosan elkészítése, azoknak háromszor „megpróbálása/' oktatása, vigasztalása, és b üneik bocsánatának az Ur nevében hirdetése, — mert az absolutio ezt teszi, nem pedig a pap által adandó bűnbocsánatot, mi pápista fogalom —azon innepélyességgel gyakoroltatott a 16-d. században a magyarországi ref. anyaszentegyházban, mint e szent szertartás a hollandi egyházakban, — hová az Grenevából vitetett-be, — szokásban vala, ellenben a 17-d. század elején — midőn a Lampe neve alatti munka készült, — az már nagy mértékben megcsökkent. Legyen szabad végre, — megújítva egyszersmind az egyik magyar buzgó reformátor Szegedi Kis István emlékezetét is, — annak Skaritza Máté, egykor rácz-kevi reform, pap által irt életéből Károli Péterre vonatkozó, valamint még más érdekes adatokat is tartalmazó helyét idézni, (pl. Skaritza Máténak Kolozsvártt mulatásáról) melyben említtetik Károlinak „szerencsés püspöki hivatala" mint szintén hogy ő N.-Váradon S á s v á r i Cyörgy tanitó után, ott az iskolában is szolgált. Szegedi ez élete ki van adva annak következő s a magyar tudom, akadémia könyvtárában is meglévő munkájában: „Theologiae sincerae Loci Communes de Deo et Homine, cum Confessione de Trinitate, perpetuis Tabulis explicati et Scholasticorum dogmatis illustrati per Stephanum Szegedij Pannonium. — — Editio quinta cum Indicibus etc. et Vita auctor i s. Basileae, MDC VIII fol. A czimlap hátán látható Szegedi István arczképe, régi magyar és nagy gombos öltönyben, mely alá Skaritza Máté öt latin distichont irt. A fenemiitett hely Szegedi életebői a következő: „1566. — In vero ego hujus anni studiis meis emporium indagans, consilio Szegedini in Transylvaniam iter capio, verum reliquiis adhuc Tartarorum intra Varad et Thur grassantibus, in pago Inocba juxta Tybiscum tres fere septimanas delitesco, unde postmodum per Thur et Varadum Claudiopolim in Novembri pertingo, annumque ibidem sub fidelissimoq. doctissimo praeceptore Petro