Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-11-06 / 45. szám
tovább tovább fedezetlenül, — türelmet immár végkép kimerítették, — s ámbár teljes joggal követelhetné a kerületi ugy köz- mint tanodai pénztárakba általa befizetendő pénzekből az ötet — nemcsak a méltányosság, de a legszorosabb értelemben vett osztő igazságnál fogva megillető — harmad — s illetőleg fele osztályrészt, s a mennyiben a kerületnek ebbeli birtokjoga még a hazai törvényes erővel biró usus által sem támogattatnék, legkisebb kétsége sincs benne, hogy ezen osztályrésze appellata folytán neki vissza fogna Ítéltetni, mégis ezen egyházmegye tekintve azon már szinte másfél százados kapcsot, mely azt ezen főt. és tek. dunántúli egyházkerülethez csatolja, s hogy annak védszárnyai alatt erősödött meg ezen kezdetben alig néhány elszórt telepből álló egyházmegye ily nagyobb testté, — tekintve továbbá a főt. és tek. egyházkerületnek a kérdéses pénzekre nézve fenálló még mindég nagy szükségét, — hogy tiszteletünk, hálás elismerésünk és méltányosságunknak ez alkalommal is ujabb bizonyítékát adjuk, osztályos jogunkról - a nnak különben a jövőre nézve teljes épség ben tartása mellett— mit is ezennel jegyzőkönyvileg kívánunk kimondatni a főt. és tek. egyházkerület javára ezennel ideiglenesen ujolag lemondunk ; azon egy feltételt kötve ezen jogátengedéshez, hogy mindaddig — mig lőrinci tanodánk teljesen szervezve, egyházmegyei hivatalnokaink ^díjazásáról s bármi más egyházmegyei szükségeinkről azon arányban nem lesz gondoskodva, mint azt az egyházkerület eddigien kizárólag csak a maga közvetlen érdekében tette, ezen egyházmegye minden bármi néven nevezendő — akár [kerületi — akár egyetemes célokra leendő uj direct adókivetésektől ment ós kiméivé legyen ! Az elmondottakból egyszersmind újra meg újra meggyőződhetik a főt. és tek. gyűlés arról, hogy midőn ezen egyházmegye a fötanodai tápintézet javára követelt gabonajárandóságot megtagadja, teszi azt nem ellenszegülési viszketegböl, nem önző szükkeblüségből, nem separatisticus mellék célzatból, hanem elvkövetkezetességből, s nehogy egyházmegyei gyülekezeteink közelebbi érdekei körüli töbszöri mulasztásait egy uj mulasztási bűnnel tetézze! De midőn ezen egyházmegye ezennel az eddig fizetett fötanodai adót újólag a főt. s tek. egyházkerület további szabad rendelkezése alá bocsátja, ugy szinte a tápintézeti pénztárban eddig befizetett 40 p.frtnyi évenkinti járulékot a jövőre nézve is felajánlja, s egyszersmind ezen jótékony intézet javára az önkéntes adakozás terét továbbra is nyitva tartja : ugy van meggyőződve, hogy azon arányban — a melyben a fötanoda jótékonyságában részt vesz, iránta való kötelezettségeit is becsületesen betölti; sőt tekintve Sopronban tanuló ifjainknak rendesen csekély számát, ugy hiszi, azon fötanoda fentarlására aránylag többet áldoz, mint bármelyik testvéregyházmegye; ugyanazért bizton is reményli ezen egyházmegye, miszerint a főt. és tek. egyházkerület őrködni fog a fölött, nehogy a tápintézetbeli közvetlen felügyelőség ezon gabonajárandóság megtagadása miatt netán ott tanuló ifjainkkal éreztesse haragját, miként ezt egynehányszor már elégsajnosan tapasztaltuk, hanem tekintve azt, miként ezen tápintézet — melyet néhai önzetlen és nemeslelkü alapitói föltétlenül egyedül jó erkölcsű, szorgalmuk által magokat kitüntető szegény tanuló ifjak számára alapítottak, — eleitől fogva nemcsak ezen dunántúli, hanem a többi egyházkerületben, sőt idegen országbeli — de tudtunkkal még más vallás és felekezetbeli tanulókat is szívesen részeltetett jóvoltiban ; — tekintve továbbá azt, hogy mi ezen dunántúli egyházkerületnek épen nem henye tagjai? kik netán teherként szálltunk volna örögségül reá, hanem a többi egyházmegyéknek a közterhek viselésében szívesen osztozó testvérei voltunk mind ez ideig, — nevezetesen, hogy a fötanoda fentartására már ekkorig is ezerekkel járultunk, s a jövőben is oda oly évenkinti összeggel kívánunk járulni, a melyből ott tanuló ifjainknak jóformán egész évi költsége kikerülne; — tekintve végre, hogy már lőrinci tanodánkban mennyibe kerül tápintézet nem létében ifjainknak taníttatása, nem is említve a távol fekvő Sopronban való évenkinti fel — és hazautaztatásnak tetemes költségeit, hogy tehát Sopronban tanuló ifjaink a tápintézet -jóvoltiból ne csak ki ne zárva, hanem annak csak oly jogos részesei leendnek, mint azt a tápintézetbeli közvetlen félügyelöség ekkorig bármi más testvéregyházmegyebeli ifjúság irányában gyakorolta. Kik is midőn jelen emlékiratunkat a főt. és tek. egyházkerületi gyűlés méltó figyelmébe ujolag is ajánlanánk, mély tisztelettel vagyunk. Kelt Kölesden junius 23-án 1864. A főtisztelendő s tekintetes egyházkerületi gyűlésnek alázatos szolgái a tolna-baranya-somogyi egyházmegyének Kölesden tartott ez idei közgyűlése. AZ ABAÚJ-ZEMPLÉN-SÁTORI ESPERESSÉGBÖL. Az abaújzemplén-sátori evangy. egyházmegyében választattak: esperességi felügyelőül, Bánó Miklós kükömezei egyházi felügyelő, főesperesül, Úrban Adolf laposfalvai egyház lelkésze. Állandó esper. törvényszék összeállittatott a következő választott rendes tagokból: Páll Endre, Mehisko Pál egyházi, Tahy István, Körtvélyessy Gábor világi és Droppa Samu tanitó urakból. Helyettes törvényszéki tagok : Vasska János, Chotrács Endre egyházi, DessewfFy Lajos, Benczúr József világi és Fejes János tanitó urak. — TÁRCA. GYÁSZHÍR. E napokban adtuk át a beregi helv. hitv. egyházmegye s talán az egész t. t. egyházkerület legidősebb papja, néhai t. B a 1 a j t h y Mihály porrészeit a siri nyugalomnak. Született a megdicsőült 1768-ik évben Losoncon.