Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-06 / 45. szám

runk aránylag is mondhatatlanul kevesebb eredményt és sikert tud fölmutatni, önálló hazai tudományosság megalapításában s fejlesztésében mint a külföldiek? E kérdés lebegett leginkább elmémben, midőn nem rég a külföld néhány tudományos egyetemét és tanintézetét meglátogatám. Es reá a többek között igen természetesen megfejtő feleletet találtam egyfelől az ottani tanintézetek szerkezetében, másfelől a közönségnek a tudomány iránti érdeklődésében, és a tanároknak e két tényező által eredményezett működésében. A nyugoti országokban a tanintézeteknek és főleg az egyetemeknek csak egyik célja a tanítás, a másik épen oly lényegesnek ismert rendeltetésük pedig az, hogy általuk maga a tudomány legyen folytonosan tovább képezve, és a tanárok az iskola körén kivül is sokféle nyilvános föllépésükkel, valamint irodalmi működésükkel az egész nemzet tudományos műveltségét fejlesszék. E célhoz képest vannak azután a tanintézetek szervezve, bennük a szellemi erők hatásának lehetőleg minden oldalról tér nyitva j e feladatra vannak a tanárok választva, anyagilag biztosítva, és munkával terhelve. Nem is említve, hogy könyvtárakkal, gyűjteményekkel, s általában a tudományhoz szükséges készletekkel mily dúsan vannak az intézetek ellátva, csak a tanárok állásáról szólok. Még mielőtt valaki rendes tanárul választatnék, nem csupán az irodalomban, hanem a tanintézetekben is mint magántanítónak tér nyilik számára, a melyen valamely tudományos szakban erejét kifejtse, s tanári képesítettségét bebizonyítsa. Igy azután a rendes tanszékek oly erőkkel lesznek betöltve, a melyeknek épen arra a szakra van hivatásuk, készültségük, sőt azt már be is bizonyították. — A fölebb emiitett célhoz alkalmazott a tanárok száma is. Egy-egy egyetemnél 40 —150 tanár működik. (Halléban az egyetemen kivül, a Frankeanumban is 80 tanár van). Ennélfogva lehető, hogy egy tanár tisztán egy tudományos szakban is rende sen két, legfölebb három tantárgygyal foglalkozik hetenként 6 — 10 órán. Igy azután lehető, hogy minden idejét és erejét éveken, — vagy épen egész életén keresztül egy studiumnak szentelje, azt minden oldalról kiaknázza, s ekkép nemcsak előadásaiban tarthat lépést ama tudomány világirodalmi haladásával, hanem Ő is magát a tudományt viheti tovább. És e mellett anyagilag ugy van a tanár biztosítva, *) hogy teljesen tudományának élhet. Ez alatt nemcsak azt értem, hogy nem kénytelen egyébbel is foglalkozni, hogy megélhessen, hanem azt, hogy módjában áll tudománya érdekében vagyonával is áldozni, p. 0. utazásokat tenni. Mindezek lehetővé teszik a tanárnak a tudományában való előhaladást; — az ugyanazon téren egy azon intézetben is számosan működő versenytársak**) és a hallgatóknak az előadások iránti várakozása pedig erősen serkentik, — s a tanulóknak és a közönségének az elmeművek iránti érdeklődése hatalmasan buzdítják reá. Az a szellemi verseny, a zsúfolt terem, annak a tudata, hogy a hallgatók minden szavát gondolkodó figyelemmel várják, s minden egy előadás azonnal a szabad véleményezés, összehasonlítás, és nyilvános bírálat tárgya, az a körülmény, hogy kivált valamely érdekesebb tárgynál a rendes tanulókon kivül a padokon meglett férfiak, tudományos tekintélyek, az értelmiség minden köréből (pap, katona, állami tisztviselők) ülnek; mindezek a dicsvágytól legtávolabb álló tanár khatedrai készületeire is nagy befolyással vannak. — S ideje és módja levén reá, ha néha sok évek fáradalmaival sikerül valamely becsesebb munkát megírnia, biztosítva van, hogy a közönség részvéte gazdagon fogja jutalmazni. Igy p. o. legközelebb Müller Gyula hallei tanár a dogmatikáját adja ki, (oly művet, a melynek közönsége korlátoltabb mint valamely történeti vagy bölcsészeti *) Németországban az ottani olcsóbb élet mellett is közönségesen egy-egy tanár évi fizetése 1000 — 2000 tallér, s összes évi jövedelmük (a tandíjakkal) ezertől 3 — 4—5 ezer tallérig is fölmegy. **) A legközelebbi évben p. o. előadásokat tartottak félévenként Halléban: a theologiai szakban 12— (ezeken kivül gyakorlati órákat 10-) a bölcaészeti szakban 33 tanár. — Erlangenben: theologiában: 12, bölcsészetben 19 tanár, Heidelbergben: theologiában 25, tisztán philos. tudományokat 16 tanár. A kis Jenában működik jelenleg: a theologiában 7, a bölcsészetben 32 tanár, s ezenkívül a művészetek tanításával foglalkozik 7 tanár. — A berlini a legnépesebb, de biztos számadásokkal e pillanatban nem szolgálhatok. Az egész egyetemben rendesen 146—150 tanár szokott működni.