Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-23 / 43. szám
ISKOLAÜGY. AZ ORSZÁGOS KISDEDÓVÁS MAI ÁLLAPOTA. (Vége.) Az 1864-ik évben a beírattak száma 132, s ezen szám legfeljebb egy hó alatt a netovábbját éri el a menynyiben már csak az egynehány óvoda-köteles cigánygyermek maradt hon. Rendes napi létszám 86 —98. Az 1862 /3 . évben a valóságos bejárás 10, s az 186%-ban a nagy tél miatt csak 8 hónapot adott ki. 11. Az intézet használata ingyenes, még beiratási díj sincs. 12. Bentartva senki sincs. 13. Almosd lakosságának lélek száma 1300; és noha az alapítvány csak is a keresztyének számára van, de azért a nt. bizottmány az izraelita gyermekeket ki nem rekeszté. 14. Az óvoda semmi egyéb intézettel sincs összefüggésben ; a koldus-ápolda is isolált, s az intézet helyiségén kivül áll. 15. ,,Az óvodában gyakorolt nevelés-rend- és módszerre nézve" legelőbb is azt jegyezzük meg, hogy az ovoncok nyári időben y2 5-re már szállingóznak, 6 órakor kevés kivétellel s 7 órakor már mindnyájan összegyűlnek, különösen a beállott munkaidőben mint kapálás aratás stb. s csak déli 3 /4 i2-re megy egyrésze haza, de már 3 /4 l-re legfeljebb délutáni 1 órakor újra feljönnek, s a nagyobbak 6 órakor és a kisebbek csordajövet előtt vagy után bocsáttatnak haza, miáltal mindenre marad elég idő. Tűzveszély alkalmával még a szülőknek sem adatnak ki, a helyett azok egyéb kötelességeik teljesítésére intetnek. E szerint a testi nevelés tekintetében nemcsak a szabad és rendezett mozgásra van időnk és alkalmunk kiterjeszkedni, hanem némileg az étkezés és ruházkodás célszerűségének megszoktatására is befolyhatunk különösen a tisztaság, rend és pontosság követelése által minden kicsiségnél, a testi erőknek ily módoni fejtése mellett a lelki erőket is örvendetes eredménynyel fejleszthetjük, miként erről épen f. hó 10-én az érmelléki ref. egyházmegye esperestje, a fögondnok és több úrnak tett örömteljes nyilatkozata tanúskodik, 15. Szünidő az egy vasárnapot és sátoros ünnepeket kivéve soha sem tartatik. 17. A sétát, ha az idő engedi, hetenkint kétszer tesszük rendesen a mezőre, s ott a testgyakorló eszközök hiányát futkosással, ugrálással, birkózással stb. pótoljuk; szüntével virágokat s különféle növényeket, rovarokat kerestetünk, szervezetüket fejtegetjük s az érdekeseket a gyűjteménybe sorozzuk. Fájdalom, sétának való hely a határban szarvasmarha, lóval stb. teli közlegelőn kivül egy talpalatnyi föld sincs, sétánk azért a gyalog és országutakra szorul. E bajt orvoslandó nt. Ember József lelkész úr tett is ez ügyben lépéseket ? de jelenleg a közvetlen szomszédságban pénzért sem lehet talpalatnyi földet szerezni, ha csak idővel nem, A köztemetők is haszonbérbe vannak kiadva, különben is kegyeletlenség volna örömünkben elődjeink sirhalmain tombolni. 18. A szülőknek sem kedve sem ideje az intézet gyakori látogatásához; ugyan azért ennek hiányát a viszga pótolja. 19. Az intézet fönnállása első évében azon rögeszme terjedett el a községben, miszerint abban a gyermeket katonának nevelik; séta közben többször hallatták ezt velünk oly szülők, kik most örömmel járatják gyermekeiket: a ha mennek már verbuválni." És valóban a följárt gyermekekkel utcánkint kellett toborzani a honmaradtakat s a szülőket egyenkint felvilágosítani az intézet céljáról; ez évben azonban már erre mi szükség sincs, mivel a természetes nevelésmód átszivárog a családok körébe is; hanem hogy a házi és intézeti nevelés összehangzatosittassék, nélkülözhetlen szükséges a szülői értekezlet, főként azért: hogy az illető óvoda vezetője a szülőket az okszerűen természetes nevelésmóddal megismertethetné. 20. De eddig ez nem történt, hanem reméljük, hogy ezután vasárnapi isteni tisztelet után megtarthatjuk; közbenjáró, rendező és szülői bizottmányról, valamint nevelési estélyekről is gondoskodni fogunk. 21. Az intézet személyzete áll: 1 nevelő és 1 nevelőnőből, kik kizárólag az intézetnek élnek. 22. Az intézet tanára, Farkas Balázs 36 éves, nős négy figyermeknek apja, neje egyedül gyermekei házi nevelésevei foglalkozik, egyébiránt egy intézet vezetésére megkívántató képzettséggel bir; nevelővé képezte magát magán szorgalma által, több családnál házi nevelő lévén; óvonevelővé pedig a pesti kisdedóvo képző intézetben, a hol az 1858-ik év máj. 5-től az 1859. aug. 24-ig mint a példény-óvoda vezetője is működött tek. Ney Ferenc erélyes igazgatása alatt — különben hittan és jogvégzett. — Hivatalos eljárásában közvetve Biharmegye kormányától függ, a közvetítést képezi a megye által helyben kinevezett három tagból álló bizottmány u. m. a ref. r. kath. lelkész és a község birája, a legelőbbi pénztárnoki minőségben is. Az intézet ünnepélyes alkalmi beszédek közt (melyek közül nt. Ember József úré nyomtatásban is megjelent), megnyittatott 1862. mart. 9-én, s attól fogva folytonosan a most tisztelt bizottmány felügyelete alatt áll. 23. Kivánatos volna sétahelyül egy köblös földnek megvásárlása, eperfávali kiültetése s a selymérek tenyésztése, jövedelmét a tápdára s a szegény gyermekek ruházatjára fordítandó, — ezenfelül a testgyakorda ; — az idő tán ezt is megérleli. A nevelő és segélyzetére semmi kívánni valónk sincs. — Legközelebbi óvoda van Debrecenben kettő , egyiknek vezétője meghalt. 25. Hallomás jszerint Diószegen volna már valami alapítvány; az Érmelléken azonban a jövő évben minél nagyobb mozgalmat remélhetünk, a mennyiben az érmelléki reform, egyházmegye Székelyhidán 1862. évi mart. 16-ik napján tartott közgyűlésén az én folyamodásomra