Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-17 / 42. szám

gyűlésének helyéül Szászvárost kitűzni s ott mentől na­gyobb számmal megjelenni szíveskedjék. Annyi élvezetet a gyűjtemények szemléletéből, mennyit jelen gyülhelyün­kön, nem Ígérhet ugyan : de igéri azon ritka szellemi örö­met, melyet tanári testületünk egy sokat nélkülözött test­vérintézet erÖsebb életre ébredésének szemléletéből merít­het, s mely amannak hiányáért bőven kárpótlást nyújthat. Tanári értekezletünk e szíves meghívást köszönettel és örömmel fogadván, közakarattal Szászvárost tűzi ki a jövő Ill ik értekezlet gyülhelyéül, — annak ha­tárnapját az alapszabályok értelmében Pünköst előtti het­főre tévén." „29. A közelebbi 28-ik szám alatt Szabó György ta­nár atyánkfia által lett előterjesztés alkalmából inditvá­nyoztatik, hogy értekezletünk egyik legszebb kötelességét teljesítené ha a szászvárosi tanoda és hátszegvidéki magyar iskolák körül halhatatlan érdemeket szerzett gr. Kun Got­hárd ő nagyságához elismerő és köszönő iratot küldene. Ezen indítvány közhelyesléssel találkozván elhatároz­tatott, hogy értekezletünk küldjön elismerő és köszönő iratot gr. Kun Gothárd ö nagyságához, kiindulási pontul felhasználván azon körülményt, miként értekezletünknek oly lélekemelő ünnepélyen való megjelenhetésre, mely a közelebbi 28-ik pont alatt részletezve van, alkalmat nyúj­tott. — Ezen köszönő irat szerkesztése és elküldése elnök és jegyző atyánkfiára bízatott. „30. Elnök atyánkfia kitűzi alapszabályaink 15-ik pontja értelmében a jövő Ill-ik értekezleten tartandó érte­kezések megválasztását. Ennek következtében kifejlett ta­nácskozás folytán bárha értekezletünk atyafiságos bizalom­mal reményű, hogy Mihályi Károly atyánkfia mult évben elvállalt nagy fontosságú értekezését a jövő III— ik értekez­letre elkészitendi, — mindazonáltal a kezdet nehézségei­vel járó szervezeti munkálatoktól könnyebbülve, hova to­vább mentől nagyobb tért kiván nyitni a tudományos kér­dések tárgyalásának. Ennélfogva: 1. Örömmel fogadja S á m i László kolozsvári ta­nár atyánkfiának önkénytes ajánlatát egy értekezés készí­tésére, következő feladatról :• „A tudománynak erkölcsileg nevelő hatásáró 1." 2. Szathmári Károly nagyenyedi tanár atyánkfia bejelenti hasonlólag önkénytes ajánlatát ily tárgyú érteke­zés készítésére: ,,A történelem célszerű tanítása módjáról feisőbb taninté­zeteinkbe n." Ertekezletünk mindkét értekezést kitűzi a jövő Ill-ik értekezlet rendes tárgyai gyanánt, — annyival inkább, mert szászvárosi tanodánk mellett csak egy rendes tanár lévén, ez, az alapszabályok értelmében, az értekezlet tar­tási helyének tanáraitól kivánt két értekezésnek megkészi­tésével, méltányosan nem terheltethetik. „31. Előterjesztik értekezletünk vendégtagjai, hogy a tegnapi nap délutánján az alapszabályok 9-ik pontjának in­tézkedése nyomán tömegesen meglátogatták, megnézték és megbírálták a helybeli marosvásárhelyi fötanodának tudo­mányos gyűjteményeit, szakintézkedéseit és tanítási eszkö­zeit, névszerint: a könyvtárt, természet- és aránytani gyűj­teményeket, vegy- és rajztermet, ifjúsági olvasó szobát, abban a gazdálkodó társulat pénztárát, testgyakorló szo­bát és testgyakorlati szabad tért, — azokat dicséretes jó állapotban találták, s örömüket fejezik ki a marosvásárhe­lyi főtanodai elöljáróság gondoskodása és tanárkara műkö­désének szép jövővel biztató sikeressége felett. Ezen előterjesztés jegyzőkönyvbe igtatása határoz­tatott. Ezzel egybefüggőleg : 32. Hasonlólag előterjesztik vendégtanáraink, hogy az alapszabályok 16-ik pontjának intézkedése folytán meg­látogatván, Marosvásárhelynek söt az összes protestáns státusnak egyik legfőbb kincsét s a tanoda tanárai s ifjai tudományos haladásának igen fontos eszközét, a helybeli „Teleki könyvtárt," abban a boldog emlékezetű nagy ala­pító néhai gr. Teleki Sámuel cancellár halálának évéig s azután is körülbelől 1830-ig igen becses készletet találtak; azonban az azóta lefolyt időről az ujabb irodalmi termékek, s kiválta magyar nyelvűek vagy épen nem, vagy csak any­nyira hiányosan vannak képviselve, hogy a néhai halhatat­lan és buzgó alapitónak szép alapítványával kellő arányban teljességgel nem állanak. Kéressék fel a mltgs egyházi főtanács, hogy a nagy alapitó végrendeletének érteimébea ezen „s u p e r i n­spectiója és különös gondja1 * alá bízott alapítványokat kellő érvényben és folyamatban tartani mél­tóztassék. „34. Felszólítja elnök atyánkfia az értekezlet tagjait, hogy ezen Il-ik értekezlet ülésszaka vége felé járván, s a kitűzött másnemű teendők elintézve levén az alapszabályok 13-ik pontja értelmében megvittatni szándékolt indítványai­kat terjesszék elö. Ennek következtében : a) Gáspár János nagyenyedi tanár atyánkfia örömét nyilvánítja a felett, hogy a szervezeti javaslatban utólagos elintézés végett fenhagyott kiegészítő munkálatok a kolozsvári tanodai bizottság és lefolyt két tanári érte­kezlet buzgó közreműködése mellett csaknem kivétel nélkül befejeztettek. Mindazonáltal megoldatlanul maradt a szer­vezeti javaslat 103-ik lapján 16. sz. alatt javaslatba hozott köztanitói szigorlatok ujabb életbelép­tetése. Ertekezletünk eljöttnek látván az időt hogy az emlí­tett s a közelebbi évek folytán a körülmények által korlá­tolt szigorlatok újra életbe léptettessenek. Kéressék fel a mltgs egyh. főtanács, hogy a szerve­zeti javaslat 103-ik lap 16-ik pontja alatt részletezett köz­tanitói szigorlatok a hittani, s ott hol szükséges a vállal­kozó, jogtani folyamot végzett ifjak számára, — ugy mi­ként az tanodáinkban régebben felállítva volt, — a jövő 1864 /5 . tanodai év végével beállittassanak. Valamint annak is megrendelésére, hogy az idézett szám alatt a tanitói szi­gorlatot letehetök köaé számított „jogpályát végzettek" kifejezést ugy értelmeztetní méltóztassék, hogy a joghall­gató ifjak á 2-ik jogi év végén legyenek vizsgálatra bo­csáthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom