Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-02 / 40. szám

AZ ERDÉLYI EV, REF. FÖ- ÉS KÖZÉPTANODÁK TA­NÁRAINAK I. ÉS II. ÉRTEKEZLETE. (Folytatás.) II. tanári értekezlet. Helye: Marosvásárhely; ideje 1864. május 9 —12-ig; tagjai voltak: a nagyenyedi fötanoda részéről 7. (Hegedűs János, Kasza Dániel, Gáspár János, Gyarmati Sámuel, Szatmári Károly, Garda József és Szente József); a kolozsvári fötanoda részéről 6. (Takács János; Sámi László, Sárkány Ferenc, Ocsvai Ferenc, Jancsó La­jos és Szász Domonkos); a marosvásárhelyi fötanoda részéről 11. (Dósa Elek, Mentovich Ferenc, Szabó Sámuel, Bihari Sándor, Göldner Nándor, Deák József, Urr György, Bodola Dénes, Koncz József, Horvát Gáspár és Petri Ádám) ;az udvarhelyi fötanoda részéről 4. (Kis Ferenc, Pataki Pál, Korondi Mózes, Tolvaly Zsig­mond); a zilahi tanoda részéről,—senki; a szász­ra r o s i tanodától 1. (Szabó György); és a sepsi­szentgyörgyi tanodától is 1. (Vajna Sándor): összesen 30. Az ertekezlet jegyzőkönyvének közérdekübb részei igy következnek: „1. B. B á n f f y János, a maros-vásárhelyi föta­noda egyik fögondnoka, üdvözli a jelen értekezletre össze­gyűlt tanárokat; örvend, hogy a tárgy fontosságához méltó számmal jelentek meg. Szegény és tudatlan nép fe­lett összecsap a civilisatio hullámzó árja s a mélységbe sodorja; nemzetünknek soha sem volt akkora szüksége magas értelmi fejlettségre mint most, mert a jognak és kö­telességnek ugy a népek, mint az egyének közt nincs más forrása, mint a képesség. Csak szilárd jellem, tevékeny­ség, magas értelmi képzettség és vagyonosság által bizto­sithatjuk jövendőnket. A nemzeti fejlődés egyik leghatalma­sabb tényezője az iskola; fensöbb iskoláink vezetőinek, ta­nárainak mostani együttlétéhez, tanácskozásaihoz szeren­csét kiván; kivánja azonban egyszersmind, hogy az iskolák törekvéseit a családi élet is támogassa. A szülők részéről a gyermekek elkényeztetése, szertelen idétlen, helytelen vágyok ébresztése, a hibák, tudatlanság palástolása, a sok léha beszéd és példa sok esetben egészen lerontja, mit az iskolák épitenek. Óhajtja hogy a tanárok az iskola falain kivül is befolyásukat felhasználva, magok részéről mindent elkövessenek a családi élet emelésére, s erre vo­natkozó óhajtását abban foglalja össze: hogy a ki helyesen alkotni nem tud, bár legalább ne rontana/' „Ezen üdvözlő beszéd lelkes éljenzéssel fogadtatott." „2. Orvostudor Antal László, a marosvásárhe­lyi fötanoda egyik algondnoka, hasonlólag üdvözli a mesz­sze vidékről idesereglett szép számú tagokat, kik az ügy­höz méltó buzgalommal és képzettséggel jelenlek meg. A nevelés fejti ki az emberben a szunnyadó tehetségeket; a nézetek e téren fokozatosan tisztulva és haladva a neve­lési rendszert időnként célszerűen módosítani kell. E cél elömozditására rendelte el, — kivánatainkkal öszhangzó­lag, a mltgs egyházi főtanács a tanári értekezleteknek évenkénti rendes megtartatását. fA jelen értekezlet foglal­kozásaira áldást és szerencsét kiván." „Hasonlólag élénk éljenzésekkel fogadtatott." „3. Bihari Sándor, a marosvásárhelyi főiskola rektora s az értekezlet elnöke, őszinte barátsággal, előzé­keny szíves örömmel üdvözli az értekezlet tagjait a nemes székely város körében, tanodánk mindig szerető falai közt. Személyes találkozásaink, tapasztalatainknak, — nézeteinknek, eszméinknek kicserélése, kétségtelenül rend­kívül sok gyakorlati hasznot, eredményt igér fötanodá­inkra, s az egész nevelés ügyére nézve. Fel kell dolgoz­nunk a helyzetünkhöz, viszonyainkhoz illő jót, javitnunk folytonosan; tisztáznunk, terjesztenünk a nevelés terén felmerülő eszméket; ez feladatunk. Protestáns tanintéze­teink kétségbevonhatlan kebli jogaikra alapítva eljárásaikat, mindig a haladó kor igényeihez igyekeztek alkalmazkodni. Kivánja hogy e jogunkat illetőleg semmi tekintetben nem gátoltatva, s feladatunk fontosságának érzetétől lelkesit­tetve foglalkozzék és végezze teendőit értekezletünk a haza és nemzet javára ! Ezennel a jelen értekezletet meg­nyitotnak nyilvánítja." „Ezen szíves éljenzésekkel fogadott megnyitó be­széd után „4. Az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére, köz­felkiáltással Szabó Sámuel tanár atyánkfiát választotta meg. „5. Kitűzi elnök első teendő gyanánt, az értekezlet alapszabályainak 8-ik és 15-ik pontjaiban kiszabott érte­kezések, tudományos felolvasások megtartását: minek folytán: a) Szabó Sámuel marosvásárhelyi tanvezetö ta­nár, olvassa a helybelyi fötanoda történeti vázlatát, — en­nek mult és jelenlegi kül- és beléletét tárgyazó érteke­zését, számos e tárgyra vonatkozó okiratok előmutatása mellett, „Azon érdek, melylyel az értekezlet minden tagja ezen egész felolvasást hallgatta, — azon részvét, mely egyes pontjainál hangosan nyilvánult, bizonyságot tesz­nek arról, hogy ezen értekezés nemcsak szükséges ismer­tetését adta marosvásárhelyi főtanodánknak, hanem adta azt oly kimerítően, hogy semmi sem maradt homályban, nemcsak számos eddig ismeretlen s iskolái egész rendsze­rünket, annak régibb viszonyait s fejlődése teljes képét elötüntetö adatokat mutatott fel, hanem felmutatta azokat oly egészszé alkotva, hogy ez által irodalmunkra nézve is nagy nyereségnek lehet tartani. — Nem mulaszthatja el az értekezlet teljes méltánylata mellett kifejezni, hogy Szabó Sámuel tanár atyánkfia ezen müvét olyannak tekinti, mely a tanári értekezlet működése által elért egyik legszebb, leghasznosabb eredménynek tartható, mely által író jó szolgálatot tett a hazai történelemnek ugy, mint a nevelés szent ügyének, s a kinyomatásáról való intézkedés meg­tételét csakis a helybeli tanári kar azon nyilatkozata tette szükségtelenné, hogy e részben bízvást reménylhetjük a marosvásárhelyi főiskola mlgs elöljárósága gondoskodását."

Next

/
Oldalképek
Tartalom