Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-18 / 38. szám

ezekkel és a könyvtárban az e célra kiválasztottakkal — mind három tanszak kitünőbbjei jutalmaztattak, a julius 20—30. közvizsgálatok alkalmával. 9. Az alsóbb két osztályból 70 szolgatanuló kenyérrel ingyen elláttatott. És igy a fentebbi kimutatás alapján a kezelésem alatti alapítványi pénztárakból kiadatott ösztöndíjra stb. 1612 frt 82 kr. az alumnusok es szolgák pénztáraiból az ifjaktól bevett 1619 frt 80 krt ide nem számítva 5224 frt 56 kr. tápintézeti szükségek fedezésére fordíttatott. 10. A „Csanak" alapítvány nyomán a helybeli „zenedédben 10 föisk. ifjú ingyen oktatást nyert. 11. A helybeli takarékpénztár Kornlóssy Imre elnök úr indítványa folytán 500 frtot a legkisebb élelem nélkül hagyott s szánandó sorsban levő szegény szolga gyermekeknek hetenkint 60 összesen tehát 1600 kenyér beszerzésére fordított. — Továbbá fenebbi célra Ármós Bálint ügyvéd úr 10 frtot adott. Ezenkívül Csanak József úr hat, Szikszay József úr négy tanulónak naponkint ebéddel ellátását vállalták el az első félév végéig — ugyancsak Kain Albert orvos tudor úr két tanuló számára [szerzett ellátást. — Végre Tikos István városi tanácsnok, Dalmy Károly, Béressy Sámuel, fájdalom a már csak néhai Fáy Gusztáv ügyvédek — Tamásfy Károly gyógyszerész, Hegedűs Károly kereskedő (róm. kath.); polgár Kállay Imre, Biró József, Csáty Lajos, Veszprémy Sámuel urak, egy-egy tanuló naponkinti ellátásáról szíveskedtek folytonosan gondoskodni — és igy örömmel tudatom a t. c. közönséggel, miszerint a mintegy 165 szolga-tanulónak részint élelemmel, részint legalább kenyérreli ellátásáról a fentebbi Ínséges időben tisztelve nevezett nemes szívű emberbarátink közremunkálása s az idevonatkozó alapítványi pénztárak igénybe vétele mellett intézkedni lehetett! A kegyes alapítók, tápodát segélő buzgó egyházak s egyesekre áldást, a főiskolára virágzást előmenetelt tiszta szívből óhajtva közli Debrecenben 1864. august. 27-én Varga L a j o s s. k. reform, főiskolai pénztárnok. TUDÓSÍTÁS A HALASI OSKOLÁRÓL. Halasnak a tőle északkeletre robogó déli-vaspályától, — a nyugat és keletre eső Duna és Tisza gözhajójaitól, igy a közlekedési vonalaktól csaknem egyformán jókora távolságban magárahagyotl elszigetelt fekvése nagy ok lehetne arra, hogy a kevésbé tehetős szüle tehetséges gyermekének neveltetését bajjal — vagy épen ne is eszközölhesse; egyik ok a gymnásium szükségességére. Másik ok : mert iskolánknak — mint ref. iskola ez irányban legdéliebb részen feküvén — fontos szerep jut, hogy e helyt mig a közmivelődést eszközli, addig szomszédos helyen a nemzetiség megőrzésében közreműködjék, s a protestáns egyháznak hasznos szolgálatot tegyen; ugyanis: városunk délen Bács megyével lévén határos, — ha nem is hozom föl, hogy e hely már az absolulismus ideje alatt hazánktól elmetszetett s hogy erre indokul a nyelv és nemzetiség különsége folyhatott be, — iskolánknak jótékony működése oly vidékre terjed ki, hol édes anyai nyelvünk megőrzését s hovatovább általánosbá tételének eszközlését nem lehet eléggé fontosnak tekinteni, és ha ez iskola e részben is tehet valamit, minthogy tesz is, akkor ez valóban másik, hanem első ok a halasi gymnásium létezésére. Azért is ezen — részben közérdeket szolgáló intézetről, de mert különben is a hallgatás az intézet s protestáns egyházunk irányában üdvös nem lehet, kötelességemnek ismerem a felszólalást. A halasi gymnásium ezelőtt két évvel emeltetett föl a jelenlegi hatosztályura, korábban Öt, — az Entwurf korában pedig négy osztályú nyilvános algymnasium volt, azelőtt és régen a mostani kiterjedtségében működött. Benne a dunainelléki egyházkerület által jónak látott és megállapított tantervet hat rendes tanár foganatosítja. Ezen egyházkerületnek, mint a melynek kebelében él és működik, áll fölügyelete alatt; a közvetlen felügyelés a helybeli alapitó és fentartó egyházközség — illetőleg egyháztanácsnál van, közelebbről pedig az egyháztanács tudományosan müveit tagjaiból és a tanári karból alkotott tanügybizottmány gondoskodik az iskola beléletére vonatkozó ügyek körül, mig a tanári-kar aprólékosabb intézkedéseivel s fegyelmi eljárásaival külön is képez iskolai hatóságot. Az intézet alapját Félegyházzal határos pákai pusztarészlet jövedelme — mit a nemes áldozatkészség önkéntesen fölajánlott a nevelés oltárára — alkotja, mig külön biztos 240 forintot jövedelmező alapítvány áll tanszer szükségletekre, ösztöndíjakat egyes nemeskeblü emberbarátok által tett adományokból osztogat a szorgalom és jó erkölcs fejlesztésére. Növendékeit helyből, majd Bács s a szintén szomszédos Baranya és Pestmegyéböl nyeri leginkább. Szokásban van a Bácskából csere útján is hordani ide tanulókat, a magyar nyelv elsajáttitáBa kedvéért. A több izbeni átalakulásokon, újra és újra szervezkedéseken átmenő iskola, mindig igyekezett és megtudott felelni azon kívánalmaknak, miket a korszellem s a szülék várakozásai hoztak magukkal, ennek bizonyítékául álljon a tény, hogy iskolánk padjaiból kibocsátott növendékeink megszokottak lőnek az általuk leginkább fölkeresett felsőbb tanintézeteknél többnyire az elsőbb tanulók közé soroztatni. Nem célom egész történetét s időnkénti nevezetesebb életmozanatait intézetünknek, részletesen előadni; célom lekinkább a legközelebb mult évről s a jelen körülményekről hozni föl egyetmást. Legjelentősebb s intézetünk fejlesztésére áldásosán ható tevékenység a mult iskolai évben az alapítványi tőkék rendbehozatása s több már csak névben létező egyes kegyes alapítványok életre ébreszthetése körül mutatkozott, az elöljáróság e részbeni buzgalmának már is azon kedvező eredménye Iőu, hogy a taneszközök a korábbi évekhez hasonlatlan számban rendeltettek s szereztettek meg. A könyvtár rendezése és rendbentarthatása tekintetéből, az eddig gyakorlott, de hiányosnak látszott változó könyvtárnoki hivatal tudósító személyében állandosiltalolt. A