Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-18 / 38. szám

Áttérve most a fentemiitett dr. Ferenczy űr által kézlött, e tárgyra vonatkozó cikkre: mindenek elölt kijelentem, hogy annak olvasása — örömömre, s vigasztalásomra, szolgált, azt látva belőle, hogy bár vágynák, kik kánonainkat, — már csak történelmi adatoknak nézik, de vágynák olyanok is, kik azokat egészen alkotmányos szempontból tartják tiszteletben, és csak országos zsinaton hiszik módosithatóknak. De hogy mások is, kik ezen cikket nem olvasták örömöm részesei lehessenek, — a tisztelt úr némely szavait szóról szóra ide iktatom. Ugyanis — az „Egyház és Iskolai Lap" 1863. 47. száma 1408. lapj án igy szól: „Én mindig azon meggyőződésben voltam, és vagyok — most is, hogy egyházi alkotmányos életben jogérvényes törvényeket csak egyedül zsinat hozhat és változta th a t m eg: az egyházkerületeknek, s megyéknek meg kell elégedniök azok végrehajtása s az azok szerinti kormányzás dics őségé vei." És az 1499. lapon — „most azonban, miután éveim számának növekedésével, a zsinat reményét mind inkább fogyatkozni látom: erős ösztönt érzek kehiemben, hogy e lap hasábjain némely zsinati tárgyakról elmondjam — nézeteimet." Az 1506. lapon — Én ugyan öregebb vagyok már, hogy sem ne lássam, miképen nézeteimben könnyen hibázhatok: mindazáltal nem vetem el minden reményemet, hogy a jövendő egyházi törvényhozás, azokat némi figyelmére méltatandja." A mi magát a cikkiró űr által javaslatba tett hollandi lelkészválasztási szavait illeti, — miután az a lehető legszerényebb, és alkotmányosabb modorban — a jövő orsz. zsinathoz van intézve, és miután némileg eltérő nézeteim fentebbiekben amúgy is ki vannak fejezve, — annak bírálatába bocsájtkozni nem tartom szükségesnek. Mert meg vagyok győződve, hogy az óhajtva várt, — orsz. zsinat e tekintetben is, oly törvényeket fog alkotni, mik Isten dicsőségét, és vallásunk elveit — a Iegfoganatosabban mozditandják elö. Igénytelen tájékozásomat annak kijelentésével fejezem be, — hogy nem fáradtam körüle jutalom nélkül, — ha hitsorsosaim—ott, — hol törvény, vagy szabályalkotásrúl lesz szó, a fentérintett jogtani elveket figyelmekre — méltóknak tartandják; és ha a pesti egyh.kerületi hitfeleim legközelebbi közgyűlésen, — a szóbalevő szabályjavaslat tárgyalását elrendelve, a törvényhozásnak, illetőleg szabályalkotásnak világszerte megállapított modorát követik, és annak azon pontjait, melyek odatart o.z n a k — zsinat eleibe utasítva, csak azon pontjai felett határozandanak, — melyek a szabályalkotási jog körét túl nem szárnyalják. Kelt Gyónón 1864. julius 1. Halász Boldizsár a pesti egyh.megye tanács bírája. ISKOLAÜGY. AZ ERDÉLYI EV. REF. FÖ- ÉS KÖZÉPTANODÁK TANÁRAINAK I. ÉS II. ÉRTEKEZLETE. Ha Talleyrand szerint: a nyelv arra való hogy az ember egyebet mondjon vele, mint a mit gondol, ugy, — ilyen formán haladva, ina-holnap még oda is eljutunk, hogy a kéz és papir csak a valótlanság megörökítésére lesznek használatban. Az erdélyi ref. tanárok II-ik értekezlete legújabban azon szerencsében részesült, hogy a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" junius 19-iki számában két kiadásban került szinre; azonban mindkét ismertető tovább terjeszkedett takarójánál! Deák Farkas úr mint a helyszínétől távollevő csak másodkézből, egyébiránt teljes jóakarattal dolgozott hiányosan ; de B. úr a marosi ref. egyházmegye májusi gyűléseinek tudósítója azon hivatatlanságot eláruló hibát követte el, hogy itt a töszomszédban nem járt a dolognak alaposan végére s jó adag rosz akaratot vegyitett tudósításába. Mikor az ember közintézetet és testületeket vádol, ne ábránd-képeket hanem csak teljesen biztos és hiteles adatokat irjon : különben eljátszodja irói hitelét és silány rágalmazóvá válik ! . . A t. olvasó szívességére bizom hogy az illető jegyzőkönyvek és okiratok közérdekű részeinek alább közlendő kivonatából Ítéletet mondjon B. úr vádjai felett. — A nagy közönség eiött áll azon ,,S z e r v e z e t i Javaslat" melyet bizottsági megállapodás nyomán az erdélyi ref. fűtanodák ujabb, önálló rendezésére Gáspár János nagy-enyedi tanár 1860 végén és 61 elején dolgozott (Kolozsvárt 1861, 8-r. 161 1. ára 60 uj kr.) Ezen javaslatot a Kolozsvárit 1861. julius 30-án, állam főgondnok gr. Mikó Imre ö nagyméltósága elnöklete alatt tartott egyház-főtanácsi népes ülés következő határozattal emelte törvényerőre: „303. 1861. Egyházi főtanácsunk tavali 603. sz. a. a fötanodák rendezése tárgyában kiküldött tervkészítő bizottságnak nyomtatásban megjelent, — a közzsinat és öszszes fötanodáinkhoz véleményezés végett kiküldve volt, — munkálatát az illető testületeknek arra tett és jelen szám alá feljött s a tervező bizottság által összeállított megjegyzéseivel együtt tüzetes tárgyalás alá vévén abban ez alább következő módosítások, illetőleg pótlások tétettek:" . ... (Ide jön 8. nyomtatott lapnyi pótlék, mely azonban a szervezeti javaslaton lényeges változtatást nem tett, s nagyobb részint a régibb rendszerről az ujabbra való átmeneti intézkedéseket foglalja magában). . . . „Miután a Szervezeti Javaslat a fennirt módosítások s illetőleg pótlások mellett a köz-szent-zsinat és öszszes főtanodáink helyeslését is megnyerte: egyházi főtanácsunk az egész tanszervezetet ugy elveiben, mint részletes methodikai kiviteleiben, — az elésorolt néhány pont módosításával vagy pótlásával, — elfogadja ; minek folytán utasitatnak tanodáink elöljáróságai az igazgatásuk