Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-11 / 37. szám

ugy de elnézve áltól, hogy ily határozatlan nyilatkozatra épiteni nem lehet, a modori egyház saját gymnasiumát is csak ínségesen bírja fenntartani, s minő áldozatokat lehetne tőle várni a tanitóképezdére ? — Pozsony végre semmi ajánlatot sem tett: tehát egyedül Sehnec volna hátra. Miután pedig itt a növendékek 30—40 frtért évenkint élelemmel és lakással elláttathatnak, a gymnasiumi tantermeket és eszközöket, különösen a jelesen felszerelt és kezelt zenészeti intézetet, továbbá a helybeli bányászati füvészkertet és faiskolát szabadon és minden díj nélkül használhatnák s csak 1500—1700 frt évi segély szükségeltetnék, hogy itt egy képezde fönnállhasson; — tekintetbe véve tovább azon körülményt, miszerint ezen város a felső vidéki protestáns slávság középpontján fekszik, még akár Liptó sz. Miklós, akár Modor, akár Pozsony attól távol esnek; továbbá hogy a dunáninneni egyházkerület mostani zilált viszonyai közt egy maga alig volna képes egy képezdét fönntartani, mig a bányai egyházkerület felső-vidéki esperességeit nehezen lehetne arra birni, hogy a modori, vagy liptó sz. miklósi képezde fönntartásához tetemesebb összeggel járuljanak, ellenben a selmeci képezdét a körülötte fekvő bányakerületi esperességek saját erejükből is fönntudnák tartani, és annak költségeihez a dunáninneni egyházkerület egyházai csekélyebb részben járulnának is: — mindezeket tekintetbe véve a választmány véleménye odajárul, miszerint Selmecen volna egy képezde felállítandó. A már fennálló soproni, nyíregyházi és szarvasi képezdéket, mint a melyeknek már bizonyos alapjok levén, fenntartásuk az egyház egyetemnek nem sok gondot okozna, továbbra is az egyházegyetem pártfogásába ajánlja. Felső-Lövőt a mi illeti, tagadhatatlan, hogy ezen intézet jelesen van felszerelve, tagadhatatlan az is, hogy sok jeles tanítót adott és ád egyházunknak, de oly ingatag alapon áll, hogy fenntartása, ha az egyház-egyetem azt magára vállalná rendkívüli áldozatok nélkül alig volna eszközölhető. Ez ideig ugyanis fenntartási költségeit, melyek több ezerekre rúgnak, legnagyobb részben a külföldtől, részben a magas kormánytól is húzta, mely segélypénzek, ha tőle megvonatnának, a mi fájdalom a legközelebbi jövőben már kilátásba van helyezve, nemcsak ezek esnének az egyház egyetem terhére, hanem ezen felül az épületeket terhelő , több mint 12,000 frtra menő adósság is. — Mindamellett azonban addig mig ezen intézet magát fenntartani képes és magát az egyházegyetem által meghatározott képezdei szervezethez alkalmazza, bizonyos segélyben részesitetni kívánja. A fenntartási költségeket illetőleg a választmány nézete odajárul, miszerint a) a selmeci képezdére hogy egy igazgatótanárt és egy zene-tanitót fizethessen 1600 frt, b) a soproni képezdére beleszámítva a mit ez ideig a dunántúli kerület egyházaitól kegyadományképen húzott szinte 1600 frtot c) a nyíregyházi, — vagy ha annak Eperjesre áthelyezése célszerűnek találtatnék, — ezen utóbbira beleszámítva azon 420 frtot a mit ez ideig a tiszai egyházkerülettől húzott szinte 1600 frt b) még a szarvasi képezdére 1600 frt f) végül a felső-lövői képezdére, egy képezdei tanár fizetésére beleszámítva azon 150 frtot, melyet ez ideig a dunántúli egyházkerülettől húzott, 600 frt, és igy öszszesen minden képezdékre 7000 frt volna az egyházegyetem képezdei pénztárából utalványozandó. B) Az igénytelen nézetek Il-ik és Ill-ik számárá, mikép lehetne a képezdéket felállítani s hogyan volnának azok szervezendők, a választmány véleménye oda járul, hogy óhajtandó volna ugyan, ha minden országos képezdénk a soproni tanítóképezde mintája szerint szerveztetnék, miután azonban ez a jelen viszonyok közt elérhető alig volna, utasitassanak az illető egyházkerületek ugy, hogy képezdéjöket szervezzék ugy, a hogy a körülmények szerint legcélszerűbbnek s kivihetőnek látják. . A képezdék fölötti felügyeletet tárgyaló pontot ugy véli szorosabban meghatározni, hogy a selmeci képezde fölötti legközelebbi felügyelet a dunáninneni és bányai egyházkerületekből alakulandó bizottmányra, — a soproni a dunántúli egyházkerületre, — a nyíregyházi, illetőleg eperjesi a tiszai egyházkerületre, — a szarvasi a bányai egyházkerületre, s illetőleg a békési esperességre ; a felső-lövői végre a dunántúli egyházkerületre, illetőleg a vasi felső egyházmegyére bizassék fennhagyatván az egyházegyetemnek mindegyik fölötti felsőbb felügyeleti joga. A képezdében előadandó tantárgyakat illetőleg a választmány egyetért az igénytelen nézetekkel azon megjegyzéssel, hogy az észtan ne mint külön bölcsészeti tantárgy, hanem összefoglalva a stilistikai gyakorlatokkal tárgyaltassék; a homiletikáról pedig csak annyi adassék, a mennyi a leendő iskolatanitók által elmondandó vagy elolvasandó prédikációk helyes megválasztására és előadására szükséges. Belenyugszik a választmány abba is, hogy a képezdékbe legalább is négy gymnasiumi osztályt végzett s jó bizonyitványnyal ellátott növendékek vétessenek fel, azon megjegyzéssel, hogy ha olyanok is kívánnának felvétetni, kik gymnasiumban nem tanultak, ezek tartozzanak vizsgát Ittenni arról, hogy azon tantárgyakat, melyek a négy algymnasiumi osztályokban tárgyaltatni szoktak, más úton sajátjokká tették. Beleegyezik abba is, hogy a képezdei rendes tanfolyam három évi legyen, s hogy az ezen tanfolyamot rendesen bevégzett ifjak szigorú vizsgálat alá vétessenek. E végett indítványozza a választmány, hogy mind a négy egyházkerületben állíttassanak fel vizsgáló bizottmányok és csak hogy az oly ifjak alkalmaztassanak tanítókul, kik ezen bizottmányok valamelyikétől tanitóképességre okmányt nyertek, s az ilyenek köteleztessenek szinte ugy mint a lelkészek és tanárok hi töket letenni, mi célra egy eskü formula volna fogalmazandó. C) Az igénytelen nézetek VI. számára : mi módon állíttassanak elő a tanitóképezdék fenntartására megkiván-