Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-04 / 36. szám

élénkséget és szilárdságot vesz fel ezen kép, hogy mint egy megtestesülve áll előttünk és mintha mi ő vele és ő mivelünk beszélne." — íme mesteri ecsetelése az eszményképnek, mely minden jó keresztyén kebelében míveltségi fokához képest más-más alakot ölt, de épen ezért teljes lehetetlenség, hogy azt objectiv történeti igazságú képbe foglaljuk. Ballagi Mór. TÁJÉKOZÁS - A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. A történelmet illetőleg. (Folytátás.) Mennyi haladás egyetlen egy határozatban! El ismer teték hogy az egyházaknak jogok van, minden tisztviselőiket — (tehát a papot is) szabadon választani, annál fogva a ki jelelés is — mint a szabad választás egyik korlátja, valamint azon rosz szokás is miszerint a pap — az egyházétól elkülönitve szavazhatván, — szavazata, egyházáéval egyen — értékű volt, —eltöröltetett. 1840. 46. sz. a. Megengedtetik az esperesnek, hogy a megürült egyházba lelkipásztornak alkalmas egyéneket ajánlhasson, ugy azonban, hogy ha ezek közül választani nem akar, — az egyház a rendes prédikátorok közül bár kit is választhat. Miután a kijelölés és ajánlás közt, oly nagy a külömbség, hogy ezt az esperes urakon kivül bár ki is megteheti, ezzel a határozattal, nem hogy veszélyeztetnék a választas szabadsága, sőt a kánonok által ajánlott érdem szerinti előléptetés — igen kívánatos, hogy az esperes urak által ezen a javaslati úton — lehetőleg alkalmaztassák. Részemről meg is vagyok győződve, hogy a szabadon választott, s igy megyéjök bizalmát s tiszteletét biró esperes urak által, ez — a legtöbb esetben, ha ugyan a kivitelben az erőltetésnek, — a sic volo, sic jubeonak árnyéka sem mutatkozandik — sikerrel fog alkalmaztatni. 1845-ben a jun. k. gy. 45. sz. a. Kijelelés (candidatio) (minden egyházi) (tehát a papi hivatalra nézve is) eltöröltetik. 1845. 87. sz. a. Lelkész más superintendentiából is szabadon választható. 1845. 92. sz. a. A ki törvényes kifogás alá nem eshetik, — lelkészül az egyházi felsős ég tudtával szabadon elválasztathatik. Miből önkint következik, hogy a választás iránti jóváhagyást, — vagyis áz úgynevezett concessát, csak oly esetben — lehetvén megtagadni, ha — az elválasztottban kanonikus hiba találtatik, — ezém szab aly által |a gr a^dualis !

pro* t V motio — erőszakolhatásának eszméje, — végképen kiküsz öböltetet t. 1845. 113 és 119 sz. a. A szabad választásnak féken tartására, az határoztatotl, hogy azon egyházak — melyek lelkipásztoraikat korlátlan szabadsággal választják, — kötelesek biztositó levelet adni arról, hogy ha az igy választott papjoknak minden kanonikus hiba nélkül, csupa^engesztelhetetlen gyűlölködés miatt kellene elmozdulni, egész fizetését kiadják mindaddig mig hasonló jövedelmű egyházat kaphatnak. De másrészről a lelkész is köteles az egyházat biztosítani arról — hogy aat legalább 6 évig el nem hagyja. Ezen intézkedés — mely csakugyan felesleges — annyiban hogy a lelkész elmozdítása külömben sem függ az egyházak önkényétől, és igy mind az egyházat, mind a lelkészt ok nélkül kötné meg, — tudtommal nern vétetik foganatba. 1846-iki 32. sz. a. határozat igy hangzik ,,Minthogy több egyházvidékben az egyh. kerületnek azon végzés e—m ely az egyházi személyeknek, a nép általi korlátlan szabad választását engedi, — nem kevés aggodalmat szült: az egyh.kerület ezennel kijelenti; — kogy ezen választási szabadságot, mint azt az 1845. 113. sz. a. végzés mutatja, az erre vonatkozó kánonok, és rendszabályok épségben való — megtartása mellett kívánja gyakoroltatni. Egyébiránt ezen tárgyat a rendszer kidolgozására kinevezett választmány ügyeimébe ajánlja." Az ezen határozatban kijelentett aggodalom (őszintén szólva) arra mutat hogy a főtiszt, egyh.kerület — nem annyira megállapodni, mint az eddig gyakorlatban volt általa hozott, — szabadelvű — lelkészválasztási szabályokat változtatni óhajtotta. A mint hogy az 1863 május 28-án tartott k. gyűlésen főt. superintendens úrnak elnöki, szórói-szóra ide iktatott — jelentése folytán — miszerint „a lelkész választásoknál helytelen eljárás tűnt fel több helyütt, s ily események, a lelkész választás módjának szabályozására intenek." — A 7-ik sz. a. igy határozott „az egyh. pontra nézve — melyben jelentetik, miszerint a közelebbi időkben, a lelkész választások körül többféle rendetlenségek fordultak elő: jelesen azok több helyütt — nein az illető egyének vezetése mellett, s nem az illető helyen, időben, módon történtek. — Ily féle rendetlenségek, mind a lelkészi hivatal méltósága, mind az egyház nyugalma s boldogsága érdekében megszüntetendők lévén, azon bizottmány, — mely az egyházi fegyelem érdekébeni javaslattételre 1862 oktoberi k. gyűlés 45-ik pontja alatt kineveztetett, ugyancsak a lelkészválasztás szabályozása ügyében is javaslatkészitéssel megbizatik." Tehát az eddigi — kánonok, és az ezeken alapuló szabály-rendeletek folyta ni gyakorlat megváltoztatása — a nélkül, hogy az indokul, felemiitett rendetlenségek egyike is — részleteiben előterjesztve lett volna, ~ e 1 v b e n e l h a t a r o z t a t v á n — javasat tételre bizottmány neveztetik ki. Mely — kiküídetó-