Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-21 / 34. szám

ség-ot kijelölvén, — jelentését a kerület eleibe nyujtandja, hogy annak alkalmas vagy nem alkalmas voltát [legjobb belátása szerint megvitathassa s eldönthesse. Szőnyegre kerülvén az iskolai ügy; — mivel a kör­lelkészek iskoláink állását, növendékeink előmenetelét, s tanítóink ernyedetlen igyekezetét, s a nevelés szent ügye körüli lelkesedését, kimerítő jelentésükben dicséröleg ki­emelvén; — egyházmegyénk abbeli édes reményre hi­vatva érzi magát, hogy a nevelési fontos ügy, népiskolá­inkban kedvező lendületet nyervén, ez nyilván ily jó ke­zelés mellett kiváló jó eredményre fog vezetni, a serdülő növendékek lelki talentomait hatályos kifejlődésre elősegí­teni, dús kamatjaival boldogítani- — E remény sikerében ez egyházmegye biztos lehet, kivált ha tanítói értekezletek a nevelés ügyére irányult fontos befolyásokat gyakorol­ván : — tanítóink a népnevelés üdvös terén, meghozand­ják lankadlan munkásságuknak zamatos gyümölcseit. Több readü benyújtott s felolvastatott folyamodvá­nyokban foglalt kérelmek, mielőtt bonc-kés alá vétetné­nek : — a hely színére külön vizsgálatok az egyház ke­beléből kirendeltettek, hogy az ügy állásáról szerzett ta­pasztalataikat a jövő ősszel tartandó gyűlésre bejelentsék. E gyűlés folyama alatt az egyházi elnök elnöki székéről felemelkedvén, figyelmeztette az egyházmegyei gyűlést, a még megválasztása alkalmával megpendí­tett tisztújítás eszméjére, beszédjét azzal indokolván, hogy miután megválasztása ez eszme értelmében, három év előtt történt légyen; ennél fogva, hivataláról való lemon­dásra érzi magát hivatva. — Mivel azonban ez egyház­megye gyűlésén a restauratió eszméjét megpendítette de nandja azon lelkészeket, a kik a n. geresdi egyezmény pontjaitól eltérölcg, a két protestáns egyház között nem a béke szilárdítására, hanem annak lerontására befolyni igyekeznek. Végül megjegyzem, hogy tekint. Matkovics Tivadar Fejérvárról gyülésünket becses jelenlétével szerencséltet­vén: ügyeinkre való tapintat-teljes befolyásával az ügyek menetét nemcsak nagy mérvben könnyité, hanem azok pontos megoldására vezető közép, legalkalmatosabb utat, mindég a legelső feltüntetni szíves vala. Horecky Gedeon száki ev. lelkész. EULFOLB. ERTESITO HANGOK A BERLINI KÖRBŐL. MAGYAR TANULÓI ugyan, ae érvényre nem emelte, miután a jelen gyűlés szine előtt is, — annak életbe léptetését még igen korai­nak vallja, s miután annak végleges meghatározását a ke­rületre bizza : — a lemondást, ily értelemben el nem fo­gadhatónak kinyilatkoztatta. — s egy úttal egyházi elnö­két, elnöki székének további elfogadására bizodalmasan felkérte. Az elnök a gyűlés kérelmét méltányolva, elfo­gadta elnöki székét, de csak abbeli megegyezéssél, hogy esperesi hivatalát a jövő őszi gyűlésig kész viselni, mikor is lemondását ujabb okokkal támogatva, az egyházmegye eleibe terjesztendi. Mégis tárgyalás alá kerülvén azon szomorú tényállás, hogy helv. hitv. testvéreink, kiknek mi hozzánk a legszí­vélyesebb testvéri egyetértésben s folytonos szeretetben kellene állani; imitt-amott eltévesztvén szem elül a n. ge­resdi egyezménynek, a vegyes házasságokra egyedül zsi­nór mértékül szolgáló pontjait; olyatén papi cselekvények Tégezésébe bocsátkoznak, melyek őket nem illetik, s azo­kat az illető lelkész tudomására nem is juttatják. — Mivel ily sérelmek komoly megfontolásra vezették a gyűlés tag­jait; — nehogy a két prot. egyház között, melynek egy­mást támogatni és erősíteni legnemesebb feladata, s ha azt teheti méltó büszkesége, nehogy e két egyház között fenn­álló kötelékek megtágulván, némi kellemetlen surlódá alkalmul szolgáljanak: határoztatott, miként ezen házmegyénk saját jogával élvén, szigorú felelőségre vo-^ézere i egy-BERLIN, 1864. julius 21. Vége felé járó iskolafesz­tendőnk nyári felében következő tanulók voltak emlék­könyvbe jegyezve. 1. Pünkösti Ferenc. 2. Rosenauer Ká­roly. 3. Szakács Mózes. 4. Jaskó Károly. 5. Discher Lajos. 6. Ifj. gróf Teleki Sámuel. 7. Gróf Teleki Béla. 8. Páz­mándi Béla. 9. Pázmándi Dénes. 10. Hunyady Jenő. 11. Ur­banszki János. 12. Apáthy Péter. A mult félévben készült arckép-csarnok kilenc egyén arcképével már megnyilottnak tekinthető. Tekintetes Antalfi János sárospataki jogtanár úr igen becses ajándékkal emlékezett meg könyvtárunkról, meg­küldvén annak számára a sárospataki füzetek 1860. 61. 62. és 63-iki év folyamait, még pedig nemcsak hogy csinosan beköttette mind a négy darabot, hanem még a szállítási dí­jat is elörefizette. „A fenntisztelt tanár úrnak igen be­cses ajandékát kiváló köszönettel vesz­szük" mondja a jegyzőkönyv, s ugyanezt örömmel ismé­teljük a hazai közönség előtt is. A „Prot. Egyházi Lap" sem szakadott még meg, mert az ezen ós első felére szóló félév folyamot is a könyvtárba tettük. Hogy e téli semesterre vonatkozó értesítésünkben emlegetett hijányos müvek kiegészítésére semmit sem kap­tunk, nem panaszként mondjuk, hanem csak is netalán ide­szándékozó pályatarsaink figyelmét akarjuk erre irá­nyozni. Kedvesen vettük a T. Gyulai Pál úr közbenjárásával Karcsanyéki Gusztávtól kapott könyv-küldeményt is, hanem mivel a berlini magyar tanulói körrel kapcsolatban levő, s az itteni egyetemi könyvtárba helye­zett berlini magyar könyvtár leginkább szoro­san tudományos műveket tartalmaz : a fennemlitett nagyon becses könyveket egy más idevaló, magyar intezet tettük, s ez intézet a tizennyolc év óta Reíormí^i yvtárába iüUJíor, ^s^TSü g kjjggigbjji hetekben uj rendszabályok alapján fltön/lBí sen újra is szervezködött berlini magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom