Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-17 / 3. szám

badsági joggyakorlatunkról. — A dolog ily helyzetében szent egyházunk a protestantismus életével szorosan ösz­szefüggö ezen tárgyban — elhamarkodva — nem akar­ván intézkedni, egy tekintélyes választmányt nevezett ki — tagjai közt országos törvények hozása s ügyek intézésében is jártas férfiú levén — melynek adott véleményes válasza ekként hangzott s van egyházunk élettörténetének lapjaira följegyezve. „Alólirottak folyó évi (1856) Julius 13-án tartott egyházi tanács által az ide */. alaltt visszacsatolt határo­zatnál fogva az iránt levén kiküldve, hogy az ágostai hit­vallású testvéreink folyó év junius 22-én kelt sjunius 29-én tartott egyházi tanácsban föl is olvasott azon fölhívására, miszerint a jövő iskola évre készek volnának algymnasiu­mokat a mi felgyrnnasiumunkkal egyesíteni — vizsgálnók meg azon feltételeket, jelelnök ki azon elveket, melyek alatt a két testvér egyház iskolájának egyesülése legczél­szerübben eszközöltethetnék. Mi tehát fölolvasván ágostai hitvallású testvéreink föl­hívását, a tisztelt egyházéval oly ellenkező elvre jutottunk abban, mely minden további munkálkodásunkat lehetet­lenné tette. — Evangélikus rokonaink ugyan is, az egye­sülést oly föltét alatt kérik: hogy a kormány kivánatainak mindenben elégtétessék s már jövő iskolai évben egy tan­tárgy német nyelven adassék elő; — egyházitanácsunk pe­dig — mely ily feltét alatt már eddig is ön ereje által szer­vezhette volna iskoláját, oly drága áron — szent vallásunk­kal egybeforrott nemzetiségünk feláldozásával a nyilvános­ságot nem óhajtja, és e tekintetben a közoktatási magas ministeriumhoz már két ízben feliratot is terjesztett; alól­irottak a tettes egyháztanács határozata ellen nem mehet­vén, sőt magunknak is erős meggyőződésünk levén ; hogy gyermeikeinket egyedül az édes anyai nyelven képezhet­jük okszerűen; ennélfogva tovább nem menekülhetünk s abban állapodunk meg: hogy fölkérjük a tisztelt egyházi tanácsot: szólítaná föl ágostai hitvallású rokonainkat, nem volnának-e készek a német nyelven leendő tanitástól elál r lani ? és a magyar nyelven leendő oktatáshoz velünk egye­sülten szilárdul ós válhatatlanul ragaszkodni ? és az egye­sülést aztán igy eszközölni? s ha ezen föelvben a két testvér egyház közt a megállapodás előlegesen megtör­tént, az egyesülés föltételei és részletei csak ezután vétet­hetnek tanácskozás alá." A fentírt előterjesztvényt az egyháztanács magaévá tevén, s az ágostai hitvallású testvéreinknek is megküld­vén, az e tárgyban ugyanazon év augustus 7-kén kelt föl­világositás és kérelem következőleg hangzik: „Az ág. hitv. ev. szentegyház aug. 7-én tartott pres­byteri tanácskozmánya jegyzökönyvének 2-ik pontja foly­tán, melyben a helybeli t. testvér egyház által f. e. aug. 3-án tartott egyháztanácsi gyűlés jegyző-könyve 111 pont­jának értelmében az iránt kerestetünk meg, hogy ugyan­csak e f. é. aug. 3-án kelt, a helybeli kél protestáns tanoda egyesítésére válaszolt iratban foglalt azon pont: „mikép a magas kormány kivánata szerint már a jövő tanévben a fel­gymnasiumban egy némely tudománynak német nyelyveni tanítása elérethetnék, az egyesülés oly irányelvének tart­ja-e, melytől mint a nyilvánossági cím eléréséhez nélkülöz­hetlentől elállani nem lehet ?" Van szerencsénk a t. test­vér egyháznak következő válaszszal, illetőleg fölvilágosi­tással szolgálni. — Folyó év junius 23-kán kelt felszólításunk az egyesülhetés feltétele gyanánt — melytől elállani nem kiván, csupán csak a kétosztályu alreáltanodának párhu­zamos összekapcsolását a két algymnasiumi első osztály­lyal tartja elkerülhetlen szükségesnek, mely egyéb nehéz­séggel nem jár, csak hogy a rajztanár díjazása közösen aránylag fedeztessék. — E szerint az uniót sem a nyilvá­nossági jog eléréséhez, sem a német nyelvnek egynémely tantárgynál tanítási nyelvüli elfogadásához nem kötötte; egyébként a nemzetiség és protestantismus jogaihoz szilárd ragaszkodásban magát mások által felül mulatni nem en­gedi. fMily hirtelen történt az elv és egyik alapindok meg­tagadása !) Ennek előterjesztése után a mennyiben a magas kor­mány által kijelelt határidő a tanodák végleges rendezése ügyében, ugy mint aug. 14-ke közéig s mi régi szokás szerint september l-jével kivánnók megnyitni tanintéze­tünket, ezennel tisztelettel fölhívjuk a t. testvéregyházat, hogy — miután már nálunk az egyesülésnek részletes fel­tételei régen kidolgozvák, annak szintén a t. testvér egy­ház részéröli kicserélését legfölebb aug. 13-káig foganato­sítani szíveskedjenek, hogy a majdan összeülendő vegyes bizottmány élőszóval sokkal rövidebben és sikeresebben — a fentnevezett időig célt érve — az egész ügy közös akarattal egyesült erővel ugy a nemzetiség mint a protes­tantismus kívánalmainak megfelöleg, kivált ily válságos időben, fejeztessék be." Ennek folytán szentegyházunk ismét egy 16 tagból álló tekintélyes és szakavatott küldöttséget nevezett ki, mely annak idejében összejővén véleményét a következők­ben nyilvánitá : „Alólirottak a folyó év aug, 10-ik napján tartott egy­házitanács '/. alatt tisztelettel visszarekesztett határo­zatánál fogva az iránt levén kiküldve, hogy az ágostai hit­vallású testvéreink által az iskola egyesítése tárgyában ké­szített elÖtervet vizsgálnók át, s arról — mennyiben illeszt­hető s fogadható el, egyházi s iskolai szerkezetünkbe — adnánk határozott véleményt: tisztelettel jelentjük, hogy megbízatásunkat teljesitendök folyó hó 14-én egyháztaná­csunk szokott helyein egybegyűltünk; de miután a kül­döttség elnökéhez ágost. hitvallású testvéreinktől e tárgyra vonatkozólag semmi értesitvény s elöterv nem küldetett, sőt a küldöttség elnökének magán uton tett fölszólitására is azon válasz adatott: hogy bevárják mig e g y h á -zunkaz egybeolvasztási tervet elébb e 1 -készitendi, — figyelembe véve egyrészről azt, hogy ág. hitvallású testvéreink voltak, kiktől a fölhívás eredett s igy nekik áll érdekűkben (mint a fentebbiekből kitetszik, már intézkedtek is még pedig sine nobis de nobis) az egyesü­lés föltételeit s ezeknek határait körvonalozni; másrészről, hogy ezen iskolaegyesülés szoros kapcsolatban áll a kor­mányzati elvek, anyagi erő, tanrend és módszerek pontos kijelölésével s oly meghatározásával, mely jövőre minden discussiot elzárjon, -— addig mig ágostai hitvallású rokon­feleink előtervöket és egyesülési föltételeiket velünk nem közlik, ezen egyházi és iskolai ügyeinkre nézve annyira fontos tárgyba mélyebben nem bocsátkozhatunk s róla a t. egyház elébe határozott véleményt nem adhatnnk. Eddig haladt s ezen stádiumon áll a miskolci protes­táns két testvéregyház tanintézetei egyesülésének ügye. — Ezen okiratok és történeti tények nyomán kitűnik, mi okozta az unió felakadását ? áll-e a vád és gyanúsítás sőt több nemtelen rágalom, melylyel egy tekintélyes egyház elöljáróságát, s a tanügy közvetlen befolyásos egyéneit a szerényen válaszoló Lippai Endre igazgató megtámadni nem irtódzott. A tanügy érdekében ez utolsó feleletem. A rágalom maga magát fogja megbőszülni; hanem az unió ügyében — a rendelkezés és használat alatt álló számos okmányok szerint — minden pillanatban kész leszek az elömbe dobott keztyüt fölvenni. Pásztor Dániel. ref. gym. igazgató. Pest, 1864. Nyomatott Engel és Mandellonál, (Egyetem-utca 2. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom