Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-07-03 / 27. szám
vérek! Kedves hit és vérrokonaim! Midőn e szavakat hozzátok küldöm: lelkem el van telve hálával a mennyei gondviselés iránt, ki megengrdé nékem megkezdhetni azon szent munkát, hogy titeket a vallási és nemzeti pusztulás siralmas örvényéből az evangyéliom égi karjaival kiemeljelek. Azon pillanattól, midőn ajkaimról az Isten beszédének szent vizét itta először szomjazó lelketek: látom epedő vágyatokat; látom, hogy ha idegen nép és nemzet között elszórtan az ősi magyar erkölcsből, melyet honn tanultatok, lassanként kivetkőzve pusztulásnak indultatok is : nem vagytok elveszésre kárhoztatva, s szivetek az evangyéliom és hazaszeretet szent igéi által nemes hevületben még fel bir lángadozni. Ez a legnagyobb lelkesités nekem, hogy értetek munkálkodni, nem porba ejtett törekvés ; nektek pedig biztosíték, hogy lelketek számára fonlarlatott még egy szebb és virulóbb jövendő. De valamint bármely társadalmi intézet csak ugy állhat fenn, ha ápoljuk, s szellemi részvétünkön kivül érte és reá anyagilag is áldozunk: ugy ti is, mint egyház csak ugy állhattok fenn, ha mindenki, tehetségéhez képest, bizonyos áldozatot hoz saját lelki ügye oltárára. Minden öröm maga után vonja a teher és kötelesség tartozását; szivetek azon öröme is, hogy ezentúl az evangyéliom szent folyamából ihassatok, s gyermekeitek Isten félelmében neveltethessenek s vallási és nemzeti tekintetben el ne pusztuljanak: mag után vonja az egyház iránti áldozatkészség szent kötelességét. Ezen ívre azért, melyet az általatok választott s általam megerősített elöljárók kezében hagytam, mig Isten megsegít, hogy megint hozzátok jöhetek : jegyezzétek fel, mivel járulhat ki ki az egyház és iskola külső fentarthalásához. Vonjatok meg inkább valamit szájatoktól s adjátok lelketeknek. Mutassátok meg, hogy a magyar még bujdosó vagy száműzött fiaiban is hite, honszerelme szent intézetéért áldozni, lelkesedéssel áldozni, szent feladatául ismeri. A minden kegyelem Istene tegyen titeket buzgókká s adja meg nekem azon jutalmat, hogy hitetek s nemes szívből jött áldozalkészségtök szent munkájának örülhessek. — Szerető lelkipásztorotok.í ( — Ezen felhívás folytán Ploestre visszatértemig tétettek önkénytes ajánlatok, az egyház minden tagjai részéről, kivéve azokat, kik a nagy elhagyatásban pusztult lélekkel semmiről tudni nem akaratiak; de ezen ajánlat a mellett, hogy csekélyre rúgott s még az iskola helyiségeérti házbért sem fedezheté : csak részben fizettetett be, s az elmaradottakat nem volt ki behajtsa. Állandó pénztárnok nem volt; a kik vállalkoztak, sok helyt az egyházi tartozás alkalmával apró pénzzel fizettetvén ki: lemondtak e kellemetlen honoráriumról; az egyház számadását, pénzbeli ügyét e szerint nem lehetett senkire bízni. Gondnok nem volt, pénztárnok hasonlókép, mindent magam kellett, hogy tegyek a pénzbehajtáson kivül, melyre nézve ugy intézkedtem, hogy szép szóval kérve, a jobbak köztil, hol egyiket, hol másikat küldtem el s jött a ini jött, de várakozásomnak meg nem felelt. Alig hiszi valaki, ki nem próbálta, mily nehéz egy pusztulásnak hagyott népben, saját lelke ügyeért is érdeket költeni, megindul ugyan, egyszer kétszer ád valamit, de aztán mindjárt bele un, sokalja azon keveset is a mit tett, mert keblében elalélva van s hervadoz a vallás és erkölcsi élet azon gyökere, mely magából életre küzdi, az áldozatkészség s önzetlen nemes tettek dicső valóit. A három év próbája volt a gyülekezet buzgólkodásának vagy nehézszivüségének. Én mindenki adományát az erre használt számadókönyvbe irtam, s külön helyen tartám. Sokan, a jobb rész, behozta s befizette ajánlatát de sok nem, pedig az egyháznak egy fillérnyi egyéb jövedelme sem levén, minden költséget ebből kellett volna fedezni. Nem lehetett, nehéz volt a gyógyulás; a fa, mely évekig minden bántalmaknak kitétetve sinlett, midőn jó állapotba jött is, az első években alig hoz valami gyümölcsöt. Nagy akadályul szolgált, hogy nem lehettem mindig jelen; nem éleszthetém a buzgóság tüzét egy helyt, mert máshol is ugyanazt kellett tennem; és sokszor mig egy helyre megint visszajöhetek, megint csak nem minden a régi állapotba esett vissza. Elvártam a három évet; a gyülekezet számban növekedett, hitben gyarapodott, vallásáhozi hűségében erősbült. Most a helyzetet a maga meztelenségében mutattam fel. Kijelentéin hogy ez tovább igy nem maradhat. A gyülekezet egy részének buzgóságával igen, de a nagyobb részével megelégedve nem vagyok — az eddigi adakozás ki nem elégit, sőt szerfelett csekély, gondoskodnunk kell, hogy az egyháznak híveitől járó biztos és több jövedelme legyen, melyből a pap és tanitó ezutánra részesedjenek. Nyilván kimondtam, hogy az én itt* maradásom csak ideig való, mert ha minden rendbe jött másutt vár a munka, mely mig tart, folytonos ott létemet is igénybe veszi. A ki jövőben helyettesíteni fog: annak megélhetését lehetőleg biztosítani az én kötelességem. E tekintetből az egyház fentartásárai fizetésre nézve három és egy pótosztály állíttatott fel. Az első osztályban levők fizetnek évenkint három aranyat s ide csak az önkéntesen ajánlkozók soroztainak. A második oszt. két aranyat, ebbe már a jobb módnak kötelezöleg; a 3-ik oszt. egy aranyat ide a kevesbé jobb módúak. A pótosztálybajönnek a mesterlegények s egyedül való szegényebbek, kiknek szintén lehet magukat az eiöbbi osztályok bármelyikébe soroztatniok. Az osztály szerint járó illetéket évnegyedenként az egyház pénztárnokának mindenki befizetni köteles. Most már gondnok is találtatott. Altalán az egyház sok jó taggal gyarapodott azok közül, kik az előző három évben kevés buzgóságot tanúsítottak. Az egyház rendes jövedelme a hívektől az osztályozás szerint negyven arany, mely a mint a hit és buzgóság szilárdul, remélem hogy azon mértékben fog növekedni. A missioi egyházakban, az elöljárók minden három évben újra választatván : az eiöbbi három évben voltak lemondtak, kiknek fele része megint megválasztatolt. Távollévők közül, kik az egyház iránt kitűnő érdekkel viseltettek, megválasztattak nagytiszt. Ballagi Mór űr Pestről és Mester Ede úr Iíalarasról, mely választás nevezett lelkes testvérekkel hivatalosan közöltetni elrendeltetett. Ez alkalommal a múlt évben épített parochialis épür
