Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-19 / 25. szám

akár külföldi egyetemeken tartózkodó — hitjelöltjeit — ezennel folyó 1864-ik évi augusztus hó 8-án általa tartandó vizsgáló consistorium elébe meghívja Pápára (Veszprémmegyében) hol a nyomban rá következő napokon egyházkerületi gyűlés fog tartatni. A magokat vizsgálat alá bocsátandók, miután magukat superintendensi hivatalomnál legfeljebb f. é. julius hó 20-ig vagy személyesen, vagy levél útján jelentették — evangelium szerinti szellemben s tudományosságban szerzett képességükön kivül, még életkorukat, tartózkodási helyeiket, iskolatanulmányaikat, a theologiai pályán sikeres haladásukat mutató hiteles bizonyítványaikat, — latin nyelven magok által irt életrajzukat (curriculum vitae), — s eme szentírási igé alapján Róm. 1, 16. „Nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát, mert Isfennek hatalma minden hívőnek üdvösségére," saját szívük kincséből merített prédikációt tartoznak magokkal hozni. E prédikációjukat ugy anynyira be kell tanulniok, hogy azt, mint kívántatik, a templomban előadni képesek legyenek. A megvizsgált ifjak közül azok, kik segéd- vagy önálló lelkészi hivatalra nyerendő meghívás elfogadtatására kepeseknek Ítéltetnek, másnap reggel ünnepélyesen felavattatni fognak. Kelt Nagy-Györött, 1864. évi junius hó 9-én. H a u b n e r Máté, m. k. dunántúli evang. superintendens. GYÁSZHIREK. Megint letűnt egy becses életnek 53 éveken tündöklött csillaga! — April 28-án halt meg szélhüdésben s máj. 1-én temettetett el néhai nt. t. Hollerung Károly úr, — volt modori ág. hitv. ev. német leikész és a pozsonymegyei esperesség föesperese. Benne, — a modori ev. szentegyház mélyen tisztelt kegyes, 25 éveken át áldottan munkált lelkiatyát, — az esperesség, bölcs előrelátó óvatos s 10 évekig erélyesen fáradt papielnökét, — az alapos és sok oldalú tudományosság díszes férfiai, derék társukat, — a köztársas élet, nemes szellemű s szelid lelkű egyéniségét,—a baldog házasság körében, özvegye felejthetlen hü férjét, —negy fiárvái, gondos hokeblü atyjokat, s magasb szellemi kiképezhetésükben oly sikeresen s mesterileg működött házi tanárukat vesztették el. A megdicsőült földi maradványainak ravatalát — mélyen gyászolva állották körül az egész s távol vidék különböző vallású s rangú úri egyéniségei; — a dunáninneni ág, hitv. ev. egyházkerület hőn szeretett kegyes főpapjával a pozsonymegyei esperesség számos lelkészei; — a pozsonyi evang. főiskola tudós tanári karának jeles képviselői; — a környék alsóbb rendű népségének nagy gyászserege; valamint a földig gyászba öltözködött vérrokonság s a család balsorsában őszintén résztvevő ismerősök s barátok nagy száma. Az idvezültnek végtisztelete s emlékére — a nagy és diszes helybeli szláv egyház templomában — tisztelendő tu^ dos Dorner Mátyás bazin városi német és t. t. Minich Dániel modori tót lelkész urak a szószékről, — főt. Geduly Laj. superintendens úr az oltár előtt tárták kenetteljes remek gyászbeszédjeiket. Minden szavukban az elhunytnak fényes erényeit híven ecsetelve, a mély gyászt viselők sziveiket enyhítő gyógyírral élesztgetek s a gyászsereg könyzáporát özönlővé tevék. A nyílt sírbolt előtt, — az élet és enyészet szent istenéhez, főtiszt, superint. úr emelte az idvezültért forró föpásztori imáját s áldást adva reája, — sebzett övéire, — valamint a halottat kisérö nagy sokaságra — bánatos szívvel hagyák az egykor oly hőn szeretettel tiszteltet az enyészet templomában. Béke fedje porait. D. M. A gyászhirek rovatát ismét egy szomorú tudósítással kell bővítenünk. Séllvey János, a tornai egyházmegyébe kebelezett görgői ref. egyház érdemdús lelkipásztora, az egyházmegye egy ideig jeles főjegyzője, később erélyes tanácsbirája, nincs többé! Korának épen délszakában, még csak 47 éves korában, szűnt meg munkás élete. Veszteségét, mint hü férjnek, öveiért aggódó atyának, jó barátnak és minden körülmények között rendületlen jó hazafinak, szomorú özvegyén és két kisded árváján kivül, mind azok mély részvéttel fájlalják, kik öt az életben közelebbről és távolabbról ismerték. Temetése, a megboldogult érdemeihez méltón, m. hó 17-én, nagyszámú gyászoló sereg részvétele mellett ment végbe. Áldás és béke lebegjen porai felett! Hegy megi József, m. k. ADAKOZÁS. Amoldva-oláhországi missio számára: a kemenes-högyészi ev. gyülekezet, t. Hering János lelkész úr által, iészint a kebelbeli újonnan alakult ev. női gyámintézet részéről, részint a gyónáshoz először járult, s más iskolás gyermekek s néhány buzgó egyháztag adományaiból, 22 uj forintot küldött. Az adakozók következők: Mógor József 10 kr. Szabó János 10 kr. Borbély János 10 kr. Süle Gábor 10 kr. Rajki István 10 kr. Szalai Ferenc 10 kr. Német Ferenc 10 kr. Vida Zsuzsanna 10 kr. Tóth Lenke 10 kr. Tompa Sándor 10 kr. Mógor ístván 10 kr. Marton Pál 10 kr. Fodor Zsuzsán 10 kr. Szakács Julián 10 kr. Csuka Julia'n 10 kr. Szőke Zsófia 10 kr. Farkas Anna 20 kr. Koppányi Ágnes 10 kr. Nagy Eszter 10 kr Somogyi Anna 10 kr. Hering Janka 20 kr. Pirka József 10 kr. Takács István 10 kr. Takács Ferenc 10 kr. T. Gömbös Jánosné assz. 5 frt. Szakács Zsuzs. 10 kr. T. Radó Ignác úr 5 frt. Fagyas József úr nevelő 1 frt. Hering Zsiga 20 kr. Hering Julcsa 10 kr. Hering Marcsa 10 kr. Hering Lajos 10 kr. Hering János 80 kr. T. Kisfaludy Kristófné assz. 2 frt. A högyész-Gencsi ev. gyámintézet 5 frt. = Összesen : 22 forint. A mikolai ref. egyház, a Kálvin-ünnepély alkalmával, ugyan ezen célra küldött 4 frt 30 uj krt. S z e r k.