Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-12 / 24. szám

hozatra s általában az istentelenek végsorsára vonatkozó nézetük meg van emlitve azt mondja M. űr, hogy S. Faustus e pontban nagyon tartózkodó ; de a későbbi socinián theo­logusok határozottan tanítják: hogy az ember erede­tileg halandó, s pedig ugy testére mint lelkére nézve, csak a kijelentés által s a benne közlött isteni erő és törvény által jut birtokába azon eszköznek, a melylyel az örökéletet megszerzi. Ez azonban még­is természetfeletti adomány s nem az em­ber fogalmában alapul; ezért nem is kö­vetkezik be (t. i. az örök élet) ha ama ter­mészetfeletti adományt az ember,'szabad­ságát használva, elutasította s akkor az ember megmarad természeti állapotában t. i. a halálban elenyészik. Nem tudom, honnan vette Schneckenburger ezt az okoskodást, de ha a későbbi socinián theologusok alatt M. úr az unitáriusokat érti s ezt a tant az övéknek tartja, ak­kor legyen szives Sum. Univ. theologiánk 55 és 56-ik lap­jait elolvasni, a honnan ineg fog győződni arról: hogy az unitáriusok az embert két részből u. m. testből és lélekből állónak tanítják, melyek közül az elsőt földinek, tehát ter­mészet szerint halandónak, az utolsót mennyeinek s e sze­rint halhatatlannak hívén nein tanítják, mint a socinián the­ologusokról mondva van, az embert testére és lelkére nézve is halandónak. A mi továbbá az örökélet megszer­zése magyarázatát illeti, a hol ugy látszik, hogy M. úr sem akart több lenni, mint egy divatos szóforditó, nem ügyelve a tisztaságra és érthetőségre, — ha ez azt teszi, hogy az unitáriusok a ker. valláson kivül állókat elkárho­zottaknak hiszik, s őket a feltámadás reményétől megakar­ják fosztani: akkor nem volna értelme S. U. theologiájok III. r. I. f. XXX-ik § nak, a hol van mondva : hogy a fel­támadásban keresztények és nemkeresz­tények, kegyesek és nem kegyesek mind­nyájan bizonyosok lehetnek. Hátra van még az üdv tárgylagos eszközeit illető kü­lönbség kimutatása. A socinianismus tanrendszere ismerte­tése VII. pontja alatt erre nézve fel van hozva, hogy a soci­nianismus. az úgynevezett sacramentumoknál minden mys­ticus felfogást elvet s az úrvacsorában, melynek célja a Jé­zus Krisztusra , való megemlékezés által munkás hálára élesztetni, Krisztus testének és vérének még csak a Zwingli és Kálvin értelmében vett 'szellemi jelenlétéről sem lehet szó; a miben csakugyan az unitáriusok is egyet értenek. De a keresztséget illetőleg nagy különbség van a két tan­rendszer között; mert az unitáriusok a keresztséget az úrva­csorával egyenlő méltóságú szertartásnak tartják s ha bár nem is tulajdonítanak a keresztségnek sem semmiféle mys­ticus tulajdonságot, mindazáltal a kisdedek megkeresztelése az unitáriusoknál is éppen ugy gyakorlatban van, mint a más vallásbelieknél s nem tartják azt, mint M. úr is­mertetéséből olvasom, haszontalannak, céltalannak és észszerütlennek; mert akkor nem gyakorolnák s nem ta­nitnák, hogy a kisdedeket meg kell keresztelni a követ­kező okokból: a) hogy a keresztség emlékezetben fenmaradjon és tiszteletben tartassék ; b) hogy a szülök és keresztszülők kisdedeiknek a ker. tudományban leendő lelkiismeretes oktatására serkentes­senek ; c) hogy a csecsemők később megemlékezvén arról, hogy mi végre kereszteltettek meg, ahoz illő életet foly­tassanak. (Vége köv.) KÁLVIN-ÜNNEPÉLY GENEVÁBAN. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" 20-d. számá­mábn (621 1.) megígértem, hogy ha Genevából a Kálvin em­lékezetére tartandó ünnepélyről biztos tudósítást kaphatok, arról a t. c. olvasókat értesitni el nem mulasztom. A mon­dott tudósítás, még pedig hivatalos alakban kezem­hez jővén, említett igéretemet beváltani annál inkább köte­lességemnek ismerem, mivel ugyan e lap fenemiitett szá­mában egy genevai lap után tett azon közlés, mintha azon városban kérdés alá jött volna aszóban forgó ünnep megtar­tása, az alább következő oklevelek szerint alaptalannak bi­zonyult-be. I. Extráit des registres de la vénérab le Compapnie des Pasteurs de Genéve. La venér. Compagnie des Pasteurs institue 4 prédica­tions extraordinaires pour le 29 Mai 1864. le matin á 10 h. un service liturgique á 2 h. le méiue jour, et un service pour la jeunesse. Adopté par le Consistoire. Une Commission de la vénér. Compagnie propose á ce Corps, de fairé fairé dans la semaine du 22 au 29 Mai 3 séances préparatoires á la féte de Calvin, 2 an Casino pour hommes, et 1 dans le temple de la Madeleine, le 27 Mai auniversaire de la mort de Calvin. — Adopté par la Compognie. — Mais le Consistoire, n'adoptant pas cette décision pour le Temple de la Madeleine, qui le con­cerne, la Compagnie revient sur son arrété et décide que ces 3 séances n' auront pas licu. Magyarul: Kivonat a genevai papok tiszt.dö Tár­sulatának jegyzőkönyvéből. A papok tisztelendő Társulata végezte, hogy 4 rend­kivüli szent beszéd tartassék május 29-én 1864 délelőtt 10 órakor; egy liturgiái isteni tisztelet d. u. 2 órakor, ugyanaz napon, s egy isteni tisztelet az ifjúság számára. Elfogadtatott a Consistorium által. A tisztelendő Társulat egy bizottmánya javallja e tes­tületnek, hogy a május 22-től 29-ig terjedő héten a Kál­vin-ünnepre előkészítő 3 ülést tartasson, 2 a Casinoban fér­fiak számára, és 1 a Madeleine templomban máj. 27-én, mint Kálvin halálának évforduló napján. A Társulat

Next

/
Oldalképek
Tartalom