Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-15 / 20. szám

volt. Helyes tapintattal választolt ez alapige nyomán: „mert szereti (a százados Cornelius) úgymond, a mi nemzetségünket ós a zsinagógát is ö építette nekünk" Luk. VII. 5. v. fejtegette e fő themát: ki nevelő intézeteket alapit, az a nemzetnek s tudománynak emelt oltárt. Megelőzte e beszédet a „Jövel sz. lélek" s követte az „Ima" Mozarttól, előadva a helybeli'dalárda által. Az Úr házából kijővén az azt teljesen megtöltött válogatott díszes közönség — mert a helybeli hitközség számára egy órával előbb már megtartatott a rendes istenitisztelet—a tanintézet testgyakorlati, s e célra ünnepélyesen feldíszített terére ment, a már ekkor 3—4 ezerre szaporodott vegyes közönség. Itt egy, szinte a fölebb említett dalárda által elénekelt alkalmi ének után, a tanintézet nagy érdemű felügyelője nt. S a r k a d y Károly alsoki lelkész úr mondott egy emlékbeszédei, melyben a b. e. alapitó gróf lelkének hü képét bemutatandó, — a nagyszámú közönséget kenetesen üdvözlő szavai után — felolvasta pár, igazán jellemző, a szép lelket oly szépen tükröző, s a tanintézet tervezetét magában foglaló, saját kéziralú levelét a b. e. grófnak, s leleplezte remek festményü arcképét annak, ki mig élt csak a honnak, csak a nevelés s nemzeti előre haladás szent ügyének élt. Bezárta e beszédet a Hymnus első pár szakasza. Most következett egy szép, egy maradandó emlékű jelenet: egyházmegyénk esperese, nt. Kacs óh Lajos űr, megszokott ékesszóllásával, körülmény igényelte rögtönzéssel, előadta a közönség figyelmét mindinkább fokozó beszédében, hogy az ünnepély halhatlan férfia gondolkozásmódjához méltóan, egy a tanintézet ügyét figyelemmel kísérő r. cath. hivü névtelen (a közérdekeltség által előkért név: t. Krizanics József) a tanintézet minden osztályában a legjobbnak egy-egy 2 frtos tallért kivan kiosztatni. Fokozta e szép s nem várt megemlékezést egy más szép tett. A b.-somogyi egyházmegye segédgondnokának tek. C s é ppán Antal volt alkotmányos alispán úrnak azon nemes ajánlata volt ez, hogy ö is szintén mind a 6 osztályban a legjobbnak, egy-egy aranyt kiván ez alkalommal kiosztatni. Jól esett látni e tettet attól, kinek ősei oly kegyeletesen ringatták e tanintézet bölcsőjét, s kinek keblében oly szép, általunk jól ismert buzgóság él e tanintézet múltja, jelene, s méginkább jövője iránt. Sokkal ismertebb e nemes lélek, sokkal gazdagabb e szív, semhogy a legszebb reményekre ne jogosítaná fel továbbra is az e tanintézet jövőjén munkálkodó, néha-néha aggódó lelkeket. Szép volt látni mint fogadta elérzékenyülve, a 6 osztály 4 féle hitű növendéke a különhitú, de a szent buzgalomban, a nevelésügy terén egy érzésű lelkek kegyadományait; szép volt hallani, mint ismeré el szives éljeneivel e szép tettet a lelkes közönség. Az ünnepélyt díszes lakoma követte, s ezt kedves zamatú s méltán termékenynek mondható toast-ok fűszerezték. Megnyitá ezek sorát egyházmegyénk mélyen tisztelt esperesének nt. Kacsóh Lajos űrnak ékes beszéde, éltetve az ünnepély közszellemét. Utána a kedélyes főgondnok-helyeties, bibliai zamatú, talpra esett beszéde vonla magára a közfigyelmet. S ki ne hallotta volna nagy lelki örömmel ns. Kund Vince úr azon szavait, melyekben a jók javának ns. Somssich Pál úrnak azon nemes ajánlatát tolmácsolá, hogy eddigi 100 frlnyi alapítványát ujabban 500 o. é. frttal kívánja e tanintézetben gyarapítani. Egyik, feledhetlen szép momentuma volt e toast-sornak vil. tanácsbiró t. Hegedűs József úr által a megjelent, testvér s rokon egyházmegyék képviselőit megtisztelő, bibliai kenetü, remek hasonlatok, s analóg helyekkel telt felköszöntése. S említés nélkül hagyható-e egy más lelkes beszéd, melyben egy, a tanitóképezdének Csurgón felállítását, mint megvalósulandó eszmét keblében melengető férfiú lett bemututva az elragadott közönségnek. Végül hagytam, mert végül hagyta magát, mint minde«böl a legjobbat, egyházkerületünk föpásztorát. A testben agg, s mint maga tréfásan megjegyzé pár nap múlva két hetes (77 év) főpásztornak, lélekben oly fiatalnak oly üdének, kedves szavai, keresettség nélküli, egészséges jó humora sokáig feledhetlenek lesznek előttünk. E tanintézet volt tárgya elmés felköszöntésének. Köszönet érette ! Bezárta a hoszszu sort egyházmegyénk segédgondnokának szívből jött szívhez szóló szívélyes beszéde, melyben a szép közönség oly szíves részvétét köszönte meg. Nem mulaszthatom el felemlíteni, mint a lelkesültség egyik szép hévméröjét azon tényt, hogy a pesti ev. ref. főiskola természettani museuma gyarapítására nagyhamar 101 frt o. é. lett egybehozva. Szóval e lakoma egy második ünnepély volt. Itt nem szavak áradoztak csupán, itt a jótékonyság forrása is felbuzogott, eszmék találkoztak, cseréltettek, érlelődlek, olyak is melyek felemlíteni akarásakor eszembe jut: est et fideli tuta silentio merces . . . ul Horac, Od. IL Lib. III. Az ünnepély estéjét, egy ügyesen rendezett, fényes, de fesztelen táncmulatság foglalta el, messze benyúlva az éjbe. Tiszta jövedelme tanintézetünk javára 90 frt lett o. é. Egy tanár. -Of BELFÖLB. A PESTI REF. EGTHÁZ f. hó 5-én tartá egyházi közgyűlését, melyben egyik elnök, T ö r ö k Pál lelkész, a lelépett presbyterium nevében is, számot adott a gyülekezetnek a közelebbi múltról, s fölemlité az újonnan választott egyháztanács legközelebbi teendőit, — következő beszédben : Nagytiszteletü s tekintetű egyházi közgyűlés ! Szives öröm s önkéntes tisztelettel üdvözlöm a közgyűlést s annak tagjait, egyszersmind készséggel terjesztem elő egyházunk ügyállását, függő kérdéseinket s teendőinket a presbyterium nevében is, mert tudjuk s szem elöl nem tévesztjük, hogy az egyháztagok szabad választásából alakult testület vagyunk, hogy az egyháznak számadással s felelősséggel tartozunk, hogy tekintélyünk s erkölcsi