Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-17 / 16. szám

szolgált gyalázatjokra. A vádolók nagy buzgósággal láttattak lenni, s nagy tekintetű emberek-is voltanak, mint nevezetesen T ó f é u s Mihály a fejedelem papja, de hogy el nem nyomattathattak a vádoltatott professorok, annak az Istenen és az igaz ügyön kivül ez az oka-is volt : hogy Tsernátoni Pált oltalmazta Bethlen János kancellárius; Dézsi Mártont Kapi György; Pataki Istvánt BánffiDienes nagy méltóságú 3 tekintetű tanács urak, s e mellett, aKovásznai Péter püspök okos és csendes igazgatása. Belé-elegyitette volt magát ezen matériában a n.enyedi pap, Hunyadi Pál; a kit midőn senki nem vádolt, békességben maradhatott volna ; de magát kérdetlen, hallatlan ki-harangozván, Fogarasba hivattatott a Kongistorium eleibe, s ott vissza-mondatván véle, a mit mondott volt, dolgára bocsátották." Eljutván igy célomhoz, s a világot fellármázó, hírneves könyv ismertetése alkalmából a szent dolgokban kutatást, a vallásos eszmék fejlődését a történelemben, mint szintén az ebből eredett küzdelmeket előadván, — igénytelen értekezésem végén a t. c. olvasóktól, kiknek figyelmét hosszason fárasztottam, engedelmet kérve, egyszersmind tőlök a római költő szavaival bucsut veszek: (Horat. I. Epist. VI. 67. 68.) — — — — sí quid novisti rectius istis, Candidus impertí; sí non, his utere mecum. Hogyha mi jobbat, s tán helyesebbet tudsz te ezekne'l, Közleni légy szíves, vagy használd ezt velem együtt. Szilágyi Ferenc, a magyar tud. akad. lev. tagja. ISKOLAÜGY. Tervezet a b.-csabai ev. egyház nevelésügyének emelésére. Irta Mokry Samu, alreal gymn. tanár. 8-adrét, 30 lap. Ára 30 kr. 0. é. A tiszta jövedelem a b.- csabai alrealgymnasium javára fog fordíttatni. Gyulán, 1864. Dobay János könyvnyomdája. (Vége.) B. Tudományos iskolák. E cím alatt egy felsőbb leányiskola és egy négyosztályu alreálgymnásium mikénti felállításáról és felszereléséről értekezik a Tervezet irója. I. Felső leányiskola. Miután az anyák természete és miveltsége — mondja e tárgyra vonatkozólag szerző — a gyermekek nevelésének egyik legbefolyásosabb tényezője; s miután a nőtől nemcsak a házi rend és boldogság, hanem a gyermekek erkölcsi és szellemi fejlődési folyamának iránya is nagy részt függ: ezekből önként következik, az egyháznak nem csupán a figyermekek, hanem a le magasabb kimivelésérŐl is gondoskodnia kell. B.-Csaba városának értelmi osztálya, beleszámítva az iparosokat, oly nagy, hogy az egyház csak is emberiség szabta kötelességét teljesiti, a midőn nevelési rendszerének egészébe egy felsőbb leányiskolát is befoglal, vagy is egy már létezőt magának átalakít. Hat év óta áll már ugyanis Csabán egy magasb leánynövelde, azonban eddig teljesen magán alapon. Ez iskolában a tandíj 40 frt, tehát oly magas, hogy e miatt a mivelt osztály szegényebbjei nem vehették hasznát. — Hogy az egyház a most említettől külön állítson fel egy felső leányiskolát, nem volna célszerű ; a mellett hogy tetemes költségbe kerülne, a két iskola a verseny miatt csak tengene. Legcélszerűbb tehát — véli szerző — a létező leányiskolával ugyanazt tenni, a mi a magyar elemi iskolára ajánltatolt: tegye a város sajátjává s alakítsa át nyilvános iskolává. II. Négyosztályu alreálgymnásium. A tervezet elején az elemi oktatásnak a tudományos fölötti nagyobb szükségességéről volt szó, de ez nem zárja ki — jegyzi meg szerző — sőt betetőzésül igényli egy oly intézetnek helyben fenállását, mely egy részt a földmivelök gyermekeit minél érettebb gondolkozású férfiakká nevelje, másrészt a helybeli számos s gyermekeiket tudományos pályára szánt mivelt családok szükségletének megfeleljen. „Igaz — folytatja okoskodását — hogy: a praeceptori rendszer magában már tetemes haladást eredményezne a felsőbb elemi tanulók értelemfejtésében; de ki vethet gátat a szellem törekvésének és szabad-e azt akadályozni?! Méltók volnánk-e protestáns nevünkre, ha azon 80—100 népgyermeknek, kik tehetségeikkel évenként kiválni és magasb lelki tápra éhezni fognak, szellemi röptét bevágni akarnók? Nincsen-e a nép is arra hivatva, hogy magasabb értelemre emelkedjék ? Nem leszünk-e erősebbek egyházi és állami téren, ha több támaszaink lesznek ? Nem függ-e a közjónak, a hazának felvirágozása nagyrészt attól, hogy a köznép miveltebb legyen ? Ehez ugyan nem csekély mértékben járulandnak a célszerűbben rendezett népiskolák ; de ezek aligha képezhetik növendékeiket annyira, hogy azok majdan az egyháznak, városnak, megyének és országnak ügyeit az eddigi korlátoltságból, vagy épen szellemi semmiségből kiemelkedett magasabb szempontból felfogják és bölcs hozzászólásukkal előmozdítsák. Pedig el kell és mielőbb jönni azon időnek, midőn a közügyek intézése ne kizárólag az aránylag csekély számú magasb értelmiség, hanem a köznép értelmes tömegétől függjön, mert annak javára vagy kárára fordul, és ekkor vajmi nagy szükség leend mind arra, hogy magasról jövő üdvös kezdeményezés len számos értelmes p á r 101 ó r a, mind az értelmi magaslatról eredhető ámítás és félrevezetés gondolkozó ellenállásra találjon. A népnek meg kell valahára szűnni egyrészt a jóra nehezen mozdítható, másrészt a roszra könyé l r e v e z e t h e t ö öntudatlan tömegnek ért oly nagy városnak, mint B.-Csaba, melynek