Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-20 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TUDOMÁNYOS KUTATÁS A VALLÁSBAN. IV. Renan könyve. Hosszas vándorlásunk után a történelem roppant kiterjedésű mezején, egybegyűjtvén ott a vallásban kutatásra tartozó külömböző és számos adatokat, ezekből a kegyes olvasó arról meggyőződhetett, hogy az igazságnak a szent dolgokban keresése oly régi, mint az emberiség éltében, és fejlődésében folyvást tartó, világosságot deritö, s műveltséget terjesztő törekvés és küzdelem. Egy világhírű, s e tudományos kutatás dicséretes példányakép szolgáló könyv adott nekünk e tán nem egészen kopár történelmi búvárkodásra alkalmat. Eljutván ebben célunkhoz, hátra van azon könyvet és szerzőjét a t. c. olvasónak bemutatni. Renan Ernő született febr. 27-én 1823-b. Tregniér helységben, az északi megyében. Szüléi ötet papságra szánván, nevelése ilyen irányban történt, — s elöljárói kitűnő szellemét és lelki tehetségeit megismervén, miután classikai tanulmányait bevégezte, Parisba, a St.Sulpice seminariumba küldötték, hogy theologiát tanuljon. Ott a philosophiát és nyelveket is megkedvellte, s csak hamar a zsidó, arabs és syriai nyelveket sajátjává tette. Önálló és szabadságot szerető jelleménél fogva azonban a papi hivatalról lemondott, a seminariumot oda hagyta és más életpályát választott, de hogy arra magát elkészíthesse, és céljára vezető tanulását folytathassa, kénytelen volt magánoktatást adni. Neve már 1847-b. ismeretes lett, s a philosophiai osztály által kitűzött első jutalmat a semitikai nyelvekről irt jeles értekezésével elnyerte, — mely „Histoire généraie des langues semitlques" cím alatt nyomtatásban is megjelent, s már három kiadást ért. Alapos és széles tudományával a császár figyelmét is magára vonta, ki ötet 1860 és 61-b. egy Phoeniciába rendelt tudományos küldöttség vezetésével megbízta, hová szeretett nővére Henri ette társaságában utazott, s mivel azon alkalommal Galilaea határán volt lakása, és oda gyakran utazott „az evangyéliomi tartományt" mint maga mondja Untroduction p. LI1I.) „minden tekintetben bejárta, meglátogatta Jeruzsálemet, Hebront, és Szám ar i á t, s figyelmét Jézus történelmének egyetlen egy fontos helyisége sem kerülte ki. Igy azon a földön, hol Jézus élt, működött s isteni nagy munkáját végrehajtotta, — a szent helyektől mintegy ihletett kebellel irta e könyvet, mely ötet ugyan a hír és dicsőség magas polcára emelte, de a tiltott gyümölcs következéseit is vele megkóstoltatta. Ez útjában szeretett húgával együtt súlyos betegségbe esett, melyből maga ugyan felgyógyult, de a jeles hölgy Byblosban sept. 24. 1861-b. annak áldozatul esett, s így Renan megtört szívvel tért hónába vissza, hová csak néhány levél hijjával egészen kész müvét magával elhozta. Haza érkezése után nem sokára a császár kívánsága következtében a „Collége de France-"hoz a zsidó nyelv és irodalom tanárává kineveztetett. E hivatalba beigtatása alkalmával tartotta majd nyomtatásban is megjelent azon hires előadását ,,La chaíre d'hébreu au collége de Francé, explications á mes coilégues," — a zsidó tanszék a collége de Francéban, tiszttársaim előtt mondott nyilatkozatok, — midőn a szabadelvű és hallgatói szeretetét és tiszteletét biró tanár fellépése, a hévérzésü ifjúságot zajos demonstratiora ragadta, miért Renan előadásai egy darabig felfüggesztettek, de állomását azért korántsem vesztette-el, s e részben a győri püspök úr nem volt jól értesülve, midőn a párisi tanár könyve ellen decemb. 18-án 1863 kibocsátott körlevelében azt állította, hogy ö a császár parancsából „tanszékétől elmozdittatott," — „quamvis supervacaneum ac etiam injucundum sít, de Renani e cathedra jussu Imperatoris Gallorum deturbati, libro verba facere." (líeligio idei 5-d. számában) — ez nem áll: Renan ma is folytatja köztetszésben részesülő előadásait, s tanszékének dicsére van. Munkáit kiválólag ajánlják a csínt és ékességet párosító fényes irmodor, nem kevésbbé a „lucidus ordou

s azon könnyüség, mely azoknak nyomosságát legkevésbé sem csökkenti. Többek köztt a vallás történelméről, — „É-tudes d'histoire religieuse" — s a nyelv eredetéről, — De l'origine du langage — irt könyvei érdemelnek említést. A szellemdus, gondolkodó, s tudománynak élő férfiú arcvonásait jellemző képét a lipcsei „Képes Ujságu

— Illustrirte Zeitung — tavaly novemb. 14-n 1063-d. számában lehet látni. }

/f 23 ti