Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-13 / 11. szám

igénytelen, de tán éppen maga helyén lévő megjegyzést tenni :a positivismus nem csak a theologiában de, — mellőzve az életet — más tudományokban is létezik. Igy pl. a jog eszméje az ugy nevezett természet- vagy észjogtanban, — Jus naturae — tehát a theoriában, oly szép mint megnyugtató, s az emberi kebel minden vágyait, óhajtásait kielégíti: de így van-e az a praxisban, a polgári törvénykönyvben is? S midőn a theologia körében az egyház szabályát elfogadni és követni a hivők szabad tetszésétől fogva, s arra kényszerítve nincsenek, az állam törvényét áthágok az észjogtan codexében álló paragraphusra hivatkozással a vétségüket sújtó büntetéBt ki nem kerülnék. A polgári társaságnak azért mint a keresztyériségnek positiv alapja van, — ezt tiszteletben tartani, emberi és vallásos szent kötelesség. A milyen kétségbe nem vonható történelmi igazság az eddigi előadás szerint, hogy a szent dolgokban kutatás az emberi eszet évezredek óta foglalato skodtatja, hogy a római katholicismus, mint protestantismus keblében e küzdelem folyvást, pihenést nem ismerve tart, s magában nagy átalakulások csiráit rejtő erkölcsi forradalom bámulatos képét tartja előnkbe, ugy azon tényt sem lehet féreismerni, miszerint azon eszmeharc az emberi nem erkölcsi nevelésének az isteni gondviselés által rendelt egyik tényezője volt és századunknak a műveltség és csínosodás magas polcán állásában, mint igen örvendetes eredmény nyilvánul. Vessünk pl. egy tekintetet, a vallásos szabadság ügyére. Egy századdal ezelőtt, lehet mondani, a lelkiismeret szabadságának dicső elve egész Európában csak theoriában létezett, gyakorlati érvényre , egyedül tán a kis Hollandiában volt, mint szabály alóli kivétel, emelve. Németországon, a protestantismus honában a vallásos szabadág a wesztfáliai békének a normális év által korlátolt határai közt létezett,7

4

) s igy annak több vidékein, névszerint az austriai német örökös tartományokban is az ,evangelicus egyház nem létezett. Egész déli és nyugoti Európából, .névszerint Francia- Olasz- Spanyolországokból és Portugáliából a protestantismus kiirtatott, általában azon cultus meg nem engedtetett, valamint másfelöl a polgári szabadságot élvező Nagybritanniában a róm. kalholikusok szabadsága nagy mértékben korlátozva ós megszorítva volt. A Német-római szent birodalomban^, jelesen Salzburgban, annak uralkodó érseke gr. F i rmian Leopold 1731 és 32-ban a német birodalmi törvények ellenére 30,000 békés és szorgalmas alattvalóit sok sanyargatás, üldözés után, mivel a UathoV. hitre áttérni nem akartak, kebelrázó események közt kivándorlásra kényszeritette, kik nagyobbára Poroszországban telepedtek le.7

5

) Felsöaustriából, az ugy nevezett S a 1 z -kammergutból 1734 és 35-b. több mint 300 evangelicus költözött Erdélybe, hol a szász földön szíves és rokon elfogadást nyertek,7

6

) s még századunk első felében is, jelesen 1837-b. T y r o 1 b ó 1 400 zillerthali evangelicus maga hite megmentéséért a porosz földre kibujdosolt.7

7

) Hogy Magyarországon is a mult század végéiga protestáns egyház állása csak eltűrt és felette ingatag volt, tudva van. Az 1681-ben Decr. 25-d. U c. a „salvo jure dominorum terreslriuin" ismert záradék által a földnépe hitét üldöző és türelmetlen földesurak kezébe adta, a 26-d. t. c_ csak bizonyos és megnevezett helyeken engedte meg az evangelicusoknak a templomépitést, az 1715-beli Decr. 30 31-d. t. eikkek pedig az orvoslás helyett a sérelmeket tetézték : az 1681 és 87-ki emiitett. t. cikkeknek csupán „kegyelemből" és ideiglenesen megtartása igértetik, 75

) L. az azon korbeli tudósítást, mely okleveles tanúbizonyságot teszen a salzburgi protestánsoknak felette sajnos helyzetéről: „Actenmassiger Bericht von der jetzmaligen schweren Vert'olgung der Evangelischen in dem Erz-Bisthum Salzburg." — Frankfurt und Leipzig 1732. — 8. E jeligével: Sangvine íundata est Ecclesia, sangvine crevit, Sangvine succrevit, sangvine finis erit. Vérrel volt alapítva az egyház, vér neveié fel, Vér által gyarapult, vérben enyészik az el. Sz. F. 76

) L. ,,Kurze Geschichte der ersten Einwanderung oberösterreichischer evangelischer Glaubensbrüder nach Siebenbürgen, in einem Vortrage an seine Gemeinde dargestellt von dem derzeitigen'evangel. Pfarrer in Neppendorf bei Hermannstadt in Siebenbürgen. — Hermannstadt 1835. 8. Az érdekes kis előadás a fenemlitettt evangélikusok szász földre költözésének első századja betelésével tartatott, s az elődöknek régibb üldöztetéseit, szenvedéseit, valamint hitükhöz szilárdul ragaszkodásukat megilletöleg adja elő. A kivándorlottak Nagy Szeben vidékén Kistorony (Neppendorf) és Keresztyénsziget (Groszau) falukban telepittettek le. Sz. F. 77

) L. Geschichte der zillerthaler Protestanten. Nürnberg 1838. E mintegy 12 mértföld hosszú völgyben számos evanffel. család titokban több ideig lappangott, ások vigasztalásukat csupán a Bibliából s némely protestáns könyvekből meríthették, azonban a kathol. templomokban jártak,s igy külsőleg katholikusoknak tartattak. A kathol. papok által 1826-tól fogva háborgatva, s a szabad vallásgyakorlatot meg nem nyerve, tizenegy év múlva, a porosz király engedelméböl és gyámolitása által, Siléziában új hazát találtak. Sz. F. nyos kutatás, de a melynek a Bibliára kell támaszkodni a keresztyén, név szerint a Krisztusban és isteni munkájában vetett idvezitö hitnek, szóval a keresztyén idvtannak alapja. Bretschneider a vallásos eszmék koronkénti fejlődésében a kérdés történelmi, Ballagi annak theologiai oldalát adja-elö. Sz. F. 74

) A mondott béke egyik pontjában meg volt határozva, hogy a mely német tartományokban az 1624-ik év januarius 1-je után a protestáns egyház nem létezett, azt visszaállitni, vagy tűrni az illető fejedelem nem köteles. A német császár örökös tartományaiban az uj hii a mondott normális év előtt kiirtatott. Sz. F.