Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-02-15 / 7. szám
Az igy összeült G-ener. Synodusnak, mint már a superintendentia hitelesített képviseletének első teendője lenne — csekély véleményünk szerint — egy célszerűen egybeválasztott bizottmánynak kiadni az egyházi szervezet részletes kidolgozását. Miután kezünknél van a rajnavestfaliai szervezet magyar nyelven, s a testvér evangelikus egyházét akkorra leforditva is használni lehetne. A nagynak tetsző munkával egy estveli és egy reggeli együtt dolgozás után a bizottmány is készen lehetne. A következő ülésen vagy maga a Grener. Synodus venné fel tárgyalásra vagy még egy számosabb bizottmánynak adná ki véleményezésre. Segédül lehet e tárgyban az, a mit a magyarhoni protestáns kerületek egyházi alkottatásokról tudunk. Világositásul szolgálhat azon tekintetben a budai nemzeti zsinatnak a prot. egyházi lapban magyarul is megjelent munkálata. Mit kell pedig ezekután tenni ? erre nézve mit mondhatnánk most egyebet : Consilium res que locusque dabunt! Annyit azonban az első sürgetőleg teendők között lenni látunk hogy a főconsistorium fennebb ismertetett határozatlan állásából kivétessék. Ha ugyan is az úgynevezett plénum főconsistoriumot tekintjük, az olykor egy középidőbeli ősgyülésnek, nem pedig rendezett egyháznak képét viselte. Ha ismét ezzel szemben a permanens gyűléseket veszsziik, ezeknek tagjai száma néha alig megyen hétre, s mikor számosabbak, akkor a véletlen vagy valamely érdekelt tárgy hozza össze. A főconsistoriumnak tehát, mostani tisztelt fejeit érintetlen hagyva, csak is a tagok számát, még pedig az ötvennél kevesebbet, kellene meghatározni, és mind két rendből a póttagokkal együtt megválasztani. Az ily módon újjászületett főigazgató testületnek csak egy é vi munkássága is^ egyházunk és iskoláink körül, feltűnő eredményeket fogna előmutatni. Rövid de mégsem lesz értetlen ezen vélemény a fokozatos képviselet mikénti létesithetéséről: kiegészíthetik pedig ezt a fennebb körvonalozott egyházi szervezetek. — Hosszabbra terjedett a megelőzött értekezés, mert annak volt feladata, megmutatni, hogy a Presbyterio Synodalis egyházi igazgatás azon alak, melyet a kereszténység bölcsője mellett s az első pár század alatt látunk; ez azon egyházi alkotás, melyet a reformatio kívánt viszszaállitani, s végre a legújabban felébredett törekvések künn és benn. a nagy német protestanstismusban és hazánkban, ugyan ezen alakba akarják az egyházigazgatást újból önteni, sőt e célt már sok helyt végre is hajtották. Mindemellett a különböző nézetek, s még inkább a bántatni vélt érdekek készülni fognak ellenvetésekre és azon kérdést fogják támasztani: Mi okok kívánják ezen újjáalakítást az erdélyi reform. egyházkerületben ? Felhozzuk tehát berekesztésül azon okokat is, melyek a feltett kérdés ellen és mellett előfordulhatnak. VIII. Akármely régi megszokott dologra nézve, ha az idő látszik is előhozni a módosítás — változtatás szükségét; voltak és lesznek mindenkor többen vagy kevesebben, a kik igy kiáltanak: a) Maradjunk a régi mellett. Ezt mondhatják részint a papi rendből, kik a csupa papi gyűléseknek világiakkali vegyítésében talán kényelmöket s önhasznukat gondolják csonkíttatní; s ugyan ezt kívánhatják világiak is, kik az universi proceres praenobiles quin et nobiles e Comitatibus etc. határtalan felemlítése alatt, mikor érdekök hozta magával, a plénum consistorium tagjainak tartották, most pedig választott tagokra szorítva látnák magukat, sőt ha a felhozott ellenszólás olykor a tapasztalt bölcsesség szava is, többnyire bizonyosan a restségnek s indolentiának vonakodása. Úgyde azok, kik a Presbyterio Synodalis egyházi igazgatást, s a fokozatos képviseletet kívánják feleleveníteni egyházunkban ; mutatnak a reformatio kezdetére, sőt a kereszténység három első századának gyakorlatára, s méltán kiáltják szembe a maradókkal: menjünk vissza a régihez! Hova vezetne különben is a maradás elve '? E szerint ma nemcsak reformatio nem lenne : de maga a kereszténység sem állhatott volna fel. A zsidó és pogány papok nem kiabáltak e eléggé, maradjunk a régi mellett? b) Nincs megérve a nép fokozatos képviseletre: ezt még az 1648-iki 6-ik