Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-02-08 / 6. szám

Ki végrendeletében ősi lakházát alkalmas helyen iskolaházul rendelé s annak fentartására egyszersmind 800 írt. lökét alapított, a torony épétésre is ezenfelül 200 frtot hagyott. Legyen áldott emléke. Szép, midőn a halandó veszendő vagyanokból ily örök időkre szellemi kincseket árasztó emléket emel magának. — Vajha mások is követnék szép példáját. Az első fél évi vizsgák a miskolci ref. gymnasiumban jövő febr. 2, 3, 4, 5. napjain tartattak. Folyó hó 12-kén ült össze a tiszáninneni egyházker. küldöttsége a néh. mélt. Ragályi Károly úr halála által megüresedett sárospataki főiskolai algondnoki hivatal betöltésére szabad választás alapján bekültött szavazatok felbontására. KÜLFÖLD. (A skótok vallásos életéből egy jellemző történet.) Míg egész Európában általános a panasz az ünnepek megrontása miatt s p. o. Németország több helyein törvény által meg van engedve a vasárnapok délutánjain szántani, vetni s bármi dolgot tenni: addig az angolok, — kiknél még a postahivatal is zárva van ünnepnapokon,— még inkább a skótok, ismeretesek a vasárnap és ünnepek ó testamentomi szigorusággali megünneplése felől. Egy erre nézve jellemző történetet beszél az ,,Allgem. kirchl. Zeitschrift" legközelebbi füzete. Edinburg mellett van egy világhírű füvészkert, melynek sétányai egész héten ország világ előtt nyitva állanak, de vasárnap, mint minden mulatságok tiltva, ugy e kert is zárva van. Minthogy azonban Edinburg gyáros, iparos lakosi közt ezerek vanuak, kik csak vasárnap szabadulnak ki műhelyből, azért vagy 14 ezeren egy kérelmet nyújtottak be az illető hatósághoz ezen kertnek az istenitiszteletek végeztéveli megnyittatása érdekében. Alig jött ez köztudomásra, az egész város felzúdult s óriási falragaszok hivák fel a „skót szombat minden igaz barátit" egy tömegmeetingre, e vasárnaprontó kérelem teljesítésének megakadályozása végett,—össze is jöttek temérdeken s a legnagyobb ellentétben levő pártok, sekták hivei egy test s lélekké lettek azon petitio elleni feliratban. (Egy angol püspökvizsgálódásaMózes könyvei felett) Az angol magas egyháznak is meg van a maga baja; nem elég, hogy az „Essays and Rev." folyóirat gyakran hoz napfényre oly cikkeket, melyek a nagyméltós. püspökök magas dogmái alatt, az emberi ész régióját megközelítő körben áskálódnak, még hozzá dr. Colenso, natali püspck (Afrikában) közelebb egy müvet „Itészeti vizsgálata a Pentateuch és Jósué könyvének" adott ki, melyben e könyveknek Mózes és Jósué általi Íratását tagadja ; kijelenti ezen felül, hogy ö Maurice Dániellel egy nézetben van, ki pedig az angol püspöki egyházban eléggé ismeretes mint megbélyegzett egyén, mint a ki tanári állomásától nem rég megfosztatott, mivel nem hivé, hogy a pokolbeli büntetések örök időkig tartsanak, ki papi hivatalától is jó formán maholnap kénytelen lesz megválni. Valóban szegény egyház! —mondja egyik lap-mely az igazság utáni őszinte törekvéstől is retteg ! (Spanyolország türelmetlensége.) E türelmetlen szellem eszünkbe juttatja Spanyolországot, hol, mivel két missionarius nem a vulgata szerint fordított bibliát árult, ezért s e bibliák terjesztése miatt nemcsak e két egyén ítéltetett 7 évi gályarabságra, — mint a mull évi lapokból tudja az olvasó, — de mint ujabban irá a „Journal des Debats" más hét spanyol alattvaló szinte gályára, s az ország különböző részéin számosan befogattak, számosan menekülni kényteleníttettek. (China türelmesség e.) Vigasztalhat bennünket azonban, hogy ha itt (spanyol orsz.) nem, legalább a föld másik sarkán, az annyira setétnek gúnyolt Chinában kezd világosodni, hol a császárnak a mult év elején Kong herceg s külügyminisztere kértére kiadott rendelete alapján teljes lelkiismeret szabadság uralkodik. ' A franciaországi elemilanitás gyárlósága felöl telvék panasszal a francia lapok sorai • a 36 millió lakost számláló Franciaországban a tulajdonképi elemiiskolákra összesen 13 millió frank fordittatik évenként. Ezért van, hogy 1855-ben ujjoncozás alkalmával 317,855 fiatal ember közül 102,485 az az 32 százalék sem irni, sem olvasni nem tudott, — igy a felnövekedett férfiak egy harmadának fogalma sincs az ir|s olvasásról, — hát még a nőnem nevelése mily elhanyagolt lehet? Németország. Köztudomású dolog, hogy a közelebbi porosz országgyűlés feloszlatása után az országból, hódolati feliratok — addressek — intéztettek a királyhoz; melyek hogy minél számosabbak legyenek, nem kis tevékenységet fejtének ki a kormányhivatalok, többek közt a Kirchenrathok s consistoriumok. A mult havi „protest. Kirch. Zeitung" igen élénken rajzolja a porosz országi lelkészek e tekintetbeni kellemetlen helyzetét, ha t. i. az egyházi fensoség sürgetésére aláirta az addresset a lelkész, igen sok helyütt e miatt gyűlöletet szerzett szabadszellemü gyülekezete részéről, ha pedig nem irta, akkor nemcsak a főtisztelendő egyháztanácsnok urak kegyét veszté el s igy maga előtt becsapta az ajtót — mert azt mondanom sem kell , hogy Németországon legtöbb helyütt a gyülekezetnek alig van több joga az egyházi hivatalnokok választásánál, mint nálunk a véduri joggal nem biró kathol. községnek papja s püspöke választásánál, — hanem ezenkívül ki lelt rámondva onnan feljülről— de nem az égből, — hogy vallástalan, erkölcstelen, felforgató irányú; — ki nem ir alá, az nem tiszteli a királyt, ki a királyt nem tiszteli, az nem féli az Istent, ergo az ilyen, igy hangzik a sententia, istentelen, atheus, pogány stb. Könnyen itélő urak! Tekintsetek egy percig Tyrolra, itt is folytak s folynak közelebb az adresse aláírások, felküldések, izgatások a protestáns vallásszabadságot biztositp császári pátens visszavétele érdekében, — tekintsetek ide s az itt történőkben mint tükörben talán saját torzképeteket is meglátjátok s visszarettentek. Olvassátok p. o. a brixeni fejedelem-püspök közelebbi nov. 2l-én kibocsátott