Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-20 / 51. szám

rosan megkívánni: hogy Impostor ne légyen, és a mely vallást profiteái és a melynek sorsosaitól fizetést s hivatalt veszen fel annak tanítására, prédikállására, azzal ellenke­zőt ne tanítson és ne prédikáljon, vagy ha tanittani s pré­dikállani akar, mondjon le mind a vállasról, mind az ahhoz köttetett fizetésről és Hivatalról. Keressen magának a, maga vallásában kenyeret. Többet nem írok Édes Öcsém, ebből megértheted az orvoslásnak szükséges voltát. Ha a vallásbeli szabadsággal licentiára abutálnak, és a Consistorium ís maga kötelessé­gét nem teszi, a F. Udvar sem fogja be hunyt szemmel nézni. Továbbra kedvesseidet ölelem és atyafiságos indula­taidban ajánlott maradok Édes Kedves Öcsém! Bécs 5-ik Mar. 1797. igaz szivü atyafi szolgád G. Teleki Sámuel. (Az eredeti hü s annak orthographiáját is megtartó másolata.) BELFÖLD. A TISZÁNINNENl REF. EGYHÁZKERÜLET f. é. september 27 s több napjain tartotta öszi köz­gyűlését Görgőn, Tornamegyében,— s már egypár hó folyt el azóta és senki csak egy árva sorral nem tudósította a prot. közönséget, ezen többek nyilatkozata szerint egyházkerü­letünknek emberek emlékezetére, egyik legszebb gyűlé­séről. — Jónak láttam azért, e nevezetes gyűlést össze­köttetésben, azóta Sárospatakon tartott, szinte nevezetes rendkivüli gyűlésünkkel, ha csak főbb vonásaiban is meg­ismertetni. A görgői gyűlésnek már összejövetele rendkívül ün­nepélyes volt. A kis Torna ugyanis, mintha magát tűlszár­nyalni akarta volna, azon való nagy örömében, hogy szent sátorát, néhány év után, ismét kebelében ütötte fel egy­házkerületünk, ezt köztiszteletben álló superintendensünk és fögondnokunk diszes bandériummal kiséretébeni foga­dásával tisztelte meg. T. Vendégitöl, hol a gyűlést megelőző nap t. elnökeink, L. M. s. gondnok űr vendégszerető házá­nál találkoztak, mintegy 60 tagból álló díszes bandérium, valláskülönbség nélkül alakulva, vezére épen rom. kath. I. G. űr lévén, — kisérte be őket Görgőre ágyűdörgés és ha­rangzugás mellett, a vidékről nagy számmal egybegyűlt nép szűnni nem akaró éljenzése közt. — A paplakon a tornai egyházmegye számos vil. s egyh. egyénből álló kül­döttsége fogadta a megérkezett kedves vendégeket, szívé­lyes szavakkal üdvözölvén őket, maga az e. megye espe­rese. E gyűlésnek tehát már összejövetele jellemző volt, — mert ebben nagy és méltó öröm a valódi érdem, s tiszta hazafiúság és vallásért égő szent szeretet méltó megtisz­teltetése, — s a vallásfelekezetek közti türelem és szere­tet fényes jelei nyilvánultak. Éljenek a Kis Tornának lelkes fiai s leányai! Másnap papavatási ünnepélyünk volt, a vidékről ösz­szesereglett népnek alig fele tért be a templomba, a má­sik fele mint búcsújáró nép vévén köríil a templomot, tar­tottuk az istenitiszteletet. T. Édes Vince t. tarjáni felavatandó ifjú lelkész tartott épületes e. beszédet Efes. 4: 8,11. foglalt igékről. Superintendensünk pedig, egyik symboli­kus könyvünk a heidelbergi káténak épen e folyó évre esett háromszázados emlékünnepét tartotta meg, igen jeles avatási beszédének mindnyájunkat megragadó előadá­sával: 4 részre osztotta beszédét, 1. hogy ragasz­kodjunk vallásttevö könyvünkhöz, a nél­kül hogy azt bálványoznánk, 2. vessük alá magunkat feltétel nélkül Isten igéjének, 3. védelmezzük az igazságot, de türelmetlen­ség és szeretetlenség nélkül, 4. hitünk le­gyen erős és szilárd, de józan és munkás. Felavattunk ez alkalommal három esperest nt. Atányi József abauji, nt. Somossy Sámuel f. borsodi, és Orbán Mihály, alsó-borsodi esperes urakat, és húsz ifjú lelkészt. Szinte beigtattuk hivatalába Szalhmáry Király Pál urat, mint alsóborsodi sgondnokot. A mi a gyűlés tárgyait illeti, — nevezetes körül­mény volt e gyűlésen az, hogy az e. megyei székeken ho­zott többrendbeli Ítéletet reformáltunk, részint a forrás el­járás hiányai, részint a föllebbezett ügy, okiratainak hiá­nyos becsatolása miatt, — s épen ezen körülmény szülte gyűlésünk azon határozatát, hogy bármi fölebbezett ügy, csak a kellő s törvényes formák közti eljárás megtörtén­tével, s minden arra vonatkozó ügyiratok hozzácsatolásá­val tekintethetik föllebbezett ügynek, — az e. megyék le­hát erre jövőre nézve figyelmeztetnek. Az inségsujtotta vidékeken lakó lelkészeink közül többen folyamodván valamely segélyért — egyh. kerüle­tünk könyöradományok gyűjtését rendelte el; — superin­lendensi hivatalunk pedig pásztori felhívó körlevelet bo­csátott ki, hogy ezen határozatunknak annál nagyobb erőt, adjon, s a könyöradományok annál bővebben folyjanak össze. A most már ezen határozatunk következtében be­folyó adományokból Ítélve, — aligha legjobb akarat mel­let is sok könnyet letörölhetünk ezen határozatunkkal. A 4. e. kerület közt 1858-ban létre jött egyetemes tanügyi bizottmány további fennmaradása tárgyában véle­ményt adó küldöttség, javaslatul terjesztette a gyűlés elébe a deceníralisatió elvét, annyiban, hogy a kézi könyvek ki­állítását mindenik egyh. ker. maga eszközölné, leginkább tehetségében állván a munkás erőket kebelében felkeresni azokat tevékenységre buzdítani; e mellett pedig fen­állana továbbra is egyesülés 1. a közös tantervben, 2. a taneszköközök mint p. térképek, ábrák közös erővel leendő kiállításában. 3. hogy a 4. kerület bizottmá­nya minden harmadik évben, vagy két e. ker. közös kívánságára elébb is közös összejövetelt tartana, hol a kózös ügyeket intézné. Ezen javaslatot e. kerületünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom