Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-06 / 49. szám

ezerszer megcáfolt rágalmat tálalja fel. Sz. ur tiltakozik minden polémia ellen, ö csak fáradságos kutatásainak eredményét mutatja be. Ugyan ö használta egykor a népszínházát is történelmi kulföül; mikép lehetne töle más resultalumot várni/' E 18 sorból álló bólcseségben két valótlanság (vulgo fillentés) s egy rágalom van. E 1 s ö fillentés: Én azt nem mondom, hogy mivel „Péter Rómában nem volt, a római püspöknek semmi joga sincs magát pápa gyanánt viselni." Söt épen ellenkezőleg világosan azt irtam, miszerint a tőlem feltett kérdés vitatása „a ;

pápaságnak szintén két évezred által megszentelt jogcímére, az ily hoszas birtoklás után irányában viseltető kegyeleti érzésnek s erre támaszkodó hitnek gyengítésére" semmi befolyással sem lehel, s azért az ügy csupán történelmi legitimitás érdekével bir. Második fillentés: A budai népszínházát én soha történelmi kútfőül nem használtam, söt soha azon népszínházzal és annak ügyével nem is foglalkoztam, semmi nyomtatott, bárhol megjelent cikkemben azon színházról említést sem tettem, s nem is igen tehettem volna egyebet mint azt, hogy igénytelen véleményem szerint magyar népszínháznak nemesebb és hazafiasabb feladata lehetne, mint a Cancan tánccal, francia operettekkel s párisi bohózatokkal akarni a magyar műízlést csinositni. Végre rágalom, a mit a névtelen a/protestans tudományosság haladásáról mond. Miután azon ifjú pap — azt rövid cikke is mutatja — saját egyháza, tehát a katholikus tudomány mezején is járatlan, igen természetes, miszerint a protestáns tudományról csak egy árva betű fogalma sincs s így rágalmazza az európai jelen műveltség egyik dicső, haszinte a sötétség madarainak szemét sértő fénynyel tündöklő tényezőjét. Névtelennek mindamellett köszönöm, hogy igénytelen cikkemről a „Religió"-ban megemlékezett. Abból látom, hogy az némely kath. körökben észrevétetve s figyelemre méltónak találtatott, minek örvendek; arra ugy sem számítottam, hogy ott tetszést nyerjen. Hiszen az, bár igen szerény és kicsi, de még is, ismétlem; észrevett gyümölcse a protestáns tudományos kutatásnak; s hogy a protestáns tudomány és iskolaügy bizonyos körökben nem tetszik, söt alkalmatlan, az igen természetes. Buda, nov. 28. 1863. Szilágyi Ferenc, magy. tud. ak. lev. tagja. , HIVATALOS TUDÓSÍTÁS NÓGRÁDBÓL. A nógrádi evang. esperesség főespereseül megválasztott n. t. Sztehlo Andor losonci- lelkész úr, ezen hivatalába f. é. nov. 25. iktattatott, be — mi is a végből jutattatik a t. c. közönség tudomására, miszerint a nógrádi esperességet illető akármiféle irományokat, nevére címezve Losoncra küldeni méltóztassék. M a r ó t h y János, s. k. esp. főjegyző. FELHÍVÁS. Van szerencsém jelenteni, hogy a ,,Különféle viszonyokra" „G y á s z e s e t e k r e" való Papidolgozalok szerkesztését újból átvettem. Tisztelettel felhívom tehát lelkésztársaimat, hogy e vállalatot előmozdítani s ehhez képest dolgozataikat hozzám beküldeni szíveskedjenek. Legközelebb a Gyászesetekre XI és XlI-ik füzete jövend szerkesztés alá. tehát mindenek előtt halotti prédikációkat, gyászbeszédeket kérek beküldeni. A szerkesztésben azt az / irányt követendem, melyet eddig követtem. — Kecskemét 1863. Nov. 30. F ö r d ö s L a j o s. §®T J elentés. A Protestáns képes Naptár 1864-re megjelent. Több vegyes tartalmú cikkeken kivül igen érdekessé teszik ezen évfolyamot ft. Török Pál, ft. Székács József superintendens urak és Szenczi Molnár Albert, a zsoltárok magyar írójának életrajzaik és arcképeik. Az ünnepek a legszabatosabban és vörös betűkkel vannak bejegyezve, a nap kelte és nyugta minden napra megjelölve, szóval e X. évfolyam ugy van kiállítva, hogy minden protestáns embert élénken és közelebbről érdekelhet. Fölkérem tehát különösen a lelkész urakat s mind azokat, kik prot. szellemű olvasmányokat a prot. nép közt terjeszteni célszerűnek, sőt szükségesnek tartják, hogy a Prot. naptárt körükben terjeszteni, annak pártolókat szerezni és megrendeléseiket minél előbb megtenni szívesked- ' jenek. Ballagi Mór. (Lakásom: Lipót és Szerbutca szögletén.) TARTALOM : Tájékozó nézpontok az egyháztörténelem mezején. — A biblia mint keresztyén hitszabály. — Egyházfegyolmi töryényj avaslat. — Iskolaügy: A helv. hitv. egyetemes tanügyi bizottmány. — Szerény válaszok a szerény kérdésekre. — Belföld: Székely-Udvarhely. — Vértesalja. — Tárca: Rövid viszonzás, rövid bírálatra. — Hivatalos tudósítás Nógrádból. — Felhívás. — Jelentés. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Pest, 1863. Nyomatott Engel és Mandellonál, (Egyetem-utca 2. sz.)