Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-06 / 49. szám

Az „Éljen a haza" jeligével ellátott magyar nyelvtanipályamunka a mult évben Miskolcon tartott bizottmányi ülés határozata folytán bírálatra kiadatván, a fölkért bírálók : Imre Sándor, Gyulai Pál, Erdélyi János, Pásztor Dániel és Bocsor István urak beadták bírálataikat, melyekből kitűnvén, hogy a nevezett pályamunka a kitűzött kérdésre derekasan megfelelt és, hogy abban népnevelési irodalmunk használható jeles munkát nyer, az alapszabályok értelmében a nevezett pályamunkának az első rendű jutalom kiadatása elhatároztatott azon utasítással, hogy a bírálók által kijelölt hiányok kiigazittassanak. A szerző nevét rejtő jeligés levél felbontatván, kitűnt, hogy a jutalmazott pályamű szerzője Árvay József sárospataki képezdei tanár. Ennek folytán a mü kinyomatása is elrendeltetett, a kézikönyv 10,000, a vezérkönyv 3000 példányban. Ugyancsak a miskolci gyűlés határozata folytán a természetrajzi, „Nicht ein todtes Aggregát ist die Natúr" jeligéjű pályamunka is ki volt bírálatra adva. A felolvasott öt rendbeli bírálat egyhangú ítélete sze rint e pályamű, bár szerkezete elég szerencsés és különösen a vezérkönyv sok didactikai tapintatosságra mutat, igen gyenge, a kézikönyvnek pedig majdnem minden sora azt tanúsítja, hogy szerző kellő tárgyismerettel és szakavatottsággal nem bir, minélfogva a tudomány ellen gyakran vét, nyelvezete is hibás. A munka e hiányok miatt jutalomra méltónak nem találtatván, a szerző rendelkezése alá visszabocsáttatott a névrejtö levél pedig elégetett. A természetrajzi pályazatra nézve célszerűbbnek találtatott az állat-, növény-, és ásványországokat külön-külön jelölni ki ujabb pályazásra, mi is legközelebb hivatalosan történendik. Egyesektől, a miskolci jegyzőkönyvben közzé tett felhívásra, következő munkák küldettek be részint nyomtatásban, részint kéziratban : 1. Általános földirat S z t a n k o Sámueltől, 2. Mértan népiskolai néptanítók számára Zsindely Istvántól, 3. Magyarország történelme népiskolák számára Ballagi Károlytól, 4. ABC, Gönczi Páltól, 5. Természettan és földgömbisme kéziratban Német Istvántól, 6. Enektan, vezérkönyv kéziratbanS zücs Imrétől, 7. Házi olvasókönyv S a s k u Károlytól. A bizottmány szíves köszönettel fogadta a beküldött munkákat s azokat szakértő férfiaknak határozta kiadatni azon kérelemmel, legyenek szívesek azok irodalmi és didactikai értékéről kimerítő ismertetést adni egyszersmind véleményes jelentést tenni a felöl, hogy a népiskolai szervezetben felállított oktatási rendszerbe bele illeszthetök-e ezen dolgozatok. A „Menj s indulj stb" jelige alatt beadott ABC és vezérköny megbirálására Bocsor Ist., Veres László, Nagy La., Nyiri Pét. Kiss Józs. urak kéretnek fel. Az utolsó bizottmány! ülés azon felhívására, hogy a kerületek a keblükben lévő népiskolák ügyének állásáról szóló jelentéseket beadni méltóztatnának, a tiszáninneni és tiszántúli valamint a dunamelléki kerületekből beadattak a jelentések részint írásba foglalva, részint nyomtatott jegyzőkönyvekben. A jelentésekből örömmel tapasztalta a bizottmány, hogy a népiskolai ügy általában örvendetes előhaladásban van. Végezetül egy népiskolai közlöny megindítása hozatott szőnyegre, mi általános helyesléssel fogadtatván, annak létesithetése és fentartásának biztosítása tekintetéből a kerületeket megkeresni határoztatott, hogy a mennyiben a megindítandó vállalat, a mint bizton remélhetni, ott is helyesléssel találkoznék — köteleznék az egyes egyházakat a lehető olcsón kiállítandó lap okvetlen járatására. Berekesztésül örömmel jegyzem fel, hogy a komáromi egyház hívei és a vidékbeli lelkész urak, meghatva kétségkívül az ügy szentségétől, melyben a bizottmány fáradozott, vetélkedve buzgólkodtak, hogy minden egyes tagnak Komárom városában töltött három napi idejét minél kedvesebbé és minél feledhetlenebbé tegyék. Főt. Török Pál sup. és bízott mányi volt elnök ur előadása a tanügyi bizottmány keletkezése és eddigi működéséről. Tisztelt bizottmány! Ma, a tanügyi bizottmány újból alakulásának nevezetes napján, — midőn az alapszabályok értelmében a bizottmány tagjait, az illető főtiszteletü e. kerületek intézkedése folytán újonnan meghívottak váltják fel, s az elnökség is ugyanazon alapszabályok szerint díszes székeit készség és örömmel engedi át az érdemes munkálkodásra fölhivatandott utódoknak — szabadjon nekünk visszatekintenünk a közelebb elmúlt öt évre, s a tanügy érdekében eme körben folyt munkásságra, röviden számolnunk intézkedéseinkről, s megköszönve a segélyt, mellyel az elnökség a bizottmányi tagok, s ügybarátok részéről szerencsés vala gyámolittani, magyar reform, egyházunk egyetemes tanügyi vezetését, a főtiszt, superintendentiák irányzata, jóváhagyása és védpajzsa alatt, átadnunk a buzgö lelkeknek, s hü kezeknek. 1857-ik évben történt, hogy a tiszai két e. kerület, és a d. melleki, mindegyik ön keblében, közgyülésileg választmányokat nevezett ki, mellyek a népiskolák állapotát gondosan szemügyre vévén, azoknak jobb karba helyezése, s rendezése iránt javaslatot tegyenek, azok rászére tantervet, s rendtartást készítsenek, a tanulók, s tanárok számára kézikönyveket jelöljenek ki. Ezen három rendbeli külön választmány előbb barátságos, majd hivatalos uton is, értesülvén egymás létéről, s ugyanazon missiójáról, közlötte egymással kölcsönösen munkálatait, s önkényt és természetesen vágyakozott közelebbről érülközni s egygyé alakulni ugyan azon célnak öszpontositott erővel, nagyobb mérvben, sikeresbb és biztosbb eléréséért. A kerületenkint ily értelem, s érzelemmel tett indítványoknak, s intézkedéseknek eredménye lön a nevezett 3. kerület tanügyi bizottmányai tagjainak kivánt találkozása Pesten 1858-ik évi május 27-én, kikhez Nagy Mibály superintendens úr intézkedése folytán, a dunántúli küldöttek is csatlakoztak. Ekkor, s itt készült 7 napon át Tisza Kálmán, Török Pál, ifjú Vay Miklós választott elnökök elöülése alatt, a négy ref. superinten-