Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-06 / 49. szám

helyesen állitám-e össze az egyházfegyelmi törvényeket? E kérdésre feleljenek azok, kik javaslatomat nem tartják elfogadhatónak, — mutassák ki ennek gyarlóságait és hi­báit, s javasoljanak ennél jobbat, célosabbat. F ö r d ö s Lajos. ISKOLAÜGY. A HELY. HITV. EGYETEMES TANÜGYI BIZOTTMÁNY ez évi tanácskozását, Komáromban, novemb. 25, 26 és 27 dik napjain tartotta, hol is főt. N a g y Mihály mint a dunántúli egyházkerület superintendense és tek. Sárközy József, mint ugyan ez egyházk. ez idö sze­rinti legidősb segédgondnoka, nemes kebelből fakadt meleg szavakkal üdvözölvén a bizottmány megjelent tagjait, ngos Tisza Kálmán, a bizottmány világi elnöke, megnyitott­nak jelentette ki a tanácskozmányt és miután a bizottmány­nak, az alapszabályok értelmében, három évi működés után mult évi miskolci gyűlésen történt lelépését emlékezetbe hozta, felhitta a superintendentiák által újból választott bi­zottmány tagjait tisztviselőinek megválasztására. Majd főt. Török Pál superint., mint a bizottmány egyházi elnöke, jelentést tevén a bizottmány eddigi életéről, annak keletke­zését, fenállása ótai működését oly híven és kimeritöleg ecsetelte, hogy annak a jegyzőkönyvben való kinyomatása egyhangúlag lett elhatározva. Ennek folytán megkezdődvén a tisztviselők titkos sza­vazás utjáni választása, elnökekül megválasztattak egyházi részről nt. Hegedős László esperes, világi részről tek. Sárközy József segédgondnok urak, jegyzőül elválaszta-„ tott Árvay József sárospataki tanár úr, pénztárnokul Szőnyi Pál ür újból, ki is miután az alapszabályok értel­mében a pénztárnoki hivatalhoz kötött díjazásról lemondott, azon felül az elnöki jelentésnek saját költségén eszközlendő kinyomatását ajánlotta meg, mely lemondás s illetőleg aján­lat szíves köszönettel elfogadtatott, és határozatba ment, hogy az említett elnöki jelentés, melyet alább lapunk is hozni fog, míg egy részről jegyzőkönyvbe fog vezettetni, egyszersmind 2000 példányban külön ki fog nyomattatni s superintendensi és esperesi hivatalok utján minden egy­házközségnek megküldetni. Sajnosan hatott a bizottmányra az eddigi tapasztala­tok nyomán azon körülmény, hogy a tanügy érdekében tett eddigi intézkedései a kivitelben nem részesültek azon köz­vremunkálásban, mely egyedül képes volna annak a kellő eredményt biztosítani, minek folytán fölkéri a bizottmány az egyházkerületeket, méltóztassanak az illető köröket oda utasítani, hogy a bizottmánynak egyházkerületileg is el­fogadott határozatai pontos végrehajtása felett őrködni el ne rnulaszszák. Hogy pedig ez annál könnyebben legyen eszközöl­hető, célszerűnek látja a bizottmány tagjai közül egyet­egyet minden egyházkerület kebeléből a végre kinevezni, hogy az azoknak végrehajtásáról a kerület kebelében gon­doskodjék s az elnök felhívására a teendők bevégzését az illető helyeken szorgalmazza. E végre kineveztetett a ti­szántúli kerületben Veres László, a dunántúliban esperes László József, a dunamelléki kerületben Ballagi Mór, a tiszáninneni kerületben pedig a bizottmány egyh. elnöke és a jegyző együtt helyben lévén ezen kerületre nézve külön kinevezés szüksége jelenleg fen nem forog. Olvastatott a tiszáninneni egyh.kerület f. évi sept. 27-án tartott közgyűlése jegyzökönyvének 167 sz. a. ha­tározata, melyben elöadatik, hogy az eddigi tapasztalatok nyomán a nevezett egyházkerület nézete szerint azon ügyekre nézve, melyekben a kerületek kisebb körben gyorsabban mozoghatván, nagyobb sikerrel járhatnak el, az unióra nézve szükségesnek bizonyult be a decentralisa­tio. Ide tartozik a kézikönyvek kiállítása, a mennyiben a kerületek a keblökben levő erőket könnyebben felkeres­hetnék, munkásságra buzdíthatnák, a könyveket saját kö­rülményeiknek megfelelöleg célszerűbben kezelhetnék. E mellett továbbra is fenállana az unió a közös tantervben, a taneszközök, mint térképek, ábrák közös erővel leendő ki­állításában, továbbá abban, hogy az egyetemes tanügyi bizottmány talán minden harmadik évben, vagy ha a szük­ség kívánja, elébb is összeül s a kerületekre teendő előle­ges jelentés mellett a szükséghez képest intézkedik. Végre figyelemmel kiséri a bizottmány a népiskolai irodalom min­den jelenségét; az időközben megjelenendő legjelesebb dolgazatokat jutalmazza s ez uton mozdítja elő az irodalmi munkásságot stb. A ki gondolóra veszi, mily ovatos, lassú eljárást igényel a népnevelés körében teendő minden uj intézkedés, az a bizottmány rövid életfolyama alatt eszközölt ered­ményeket csekélyleni bizonyosan nem fogja és azon hogy fenállásának rövid ideje alatt a kézi könyvek kiállításában táplált várakozásoknak megfelelni nem tudott, kétségbe esni nem fog. Annál felötlőbb volt a tiszáninneni egyház­kerületnek a bizottmány pár évi működésére való hivat­kozással tett fentebbi indítványa, mely míg egyfelől a bizott­mány munkálkodását Jeglényegesb teendőjében megakasz­taná, másfelöl ezen a nevelésügynek uj lendületet adott in­tézmény fenállását aligha teljes felbomlással nem fenye­geti ; a miért is az indítvány általános aggodalommal fo­gadtatván, épen nem csodálkozhatni, hogy oly nyilatkoza­tok is tétettek, melyek annak motívumát máshol keresték, mint a melyet a nevezett egyházkerület gyűlési jegyzö­könyve kijelöl. Megvitatván a kérdés, határoztatott, hogy miután a tiszáninneni egyházkerület jegyzőkönyvi előterjesztésében az alapszabályok módosítását hozza indítványba, az a bi­zottmány körén túl esvén, e tárgyban határozatot hozni, s azt a mi az egyh.kerületek közös hozzá járultával megala­pittatott, legkevésbe is megváltoztatni magát feljogosítva nem érzi: ha a nevezett ft. egyh.kerület e tárgyban érvé­nyes határozatot óhajt kieszközölni, méltóztassék a végett indítványával közvetlenül a testvér egyházkerületekhez fordulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom