Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-08 / 45. szám

mandement aggressíf — közre ne bocsálna. A párisi érsek erre egy „túlságosan mérsékelt'4 — excessivement mode­rée — s egyenesen a császárhoz intézett levelében felelt: az ide tartozó s eléggé pontosoknak mondható egyes kö­rülményeket egy magasan álló egyházi egyéntől kaptam. „Felette kellemetlen" —il est bien facheux — lényegében azt irta volna Darboy úr—,,hogy Felségednek minden dolgok­ban oly erős kormánya nem képes hasonló közzétételeket meggátolni. A b y s s u s a b y s s u m v o c a t, ezt Felséged­nek, mindenben mi történik, látni kell. Renan úr kez­dette; olvassa el Felséged azon cikket, melyet H a v e t úr (a collége de Francé" egyik tanára) a „Revue des deux mondes" utolsó számában azon könyvnek szentelt. Renan úr bűnös, de egy nálánál sokkal bűnösebb őtet tul ha­ladta." — Imé hová jutott a mi föpapságánk. Elbámult az, mit mondok? elrémülve van, — il est tout etonné, que dis je ? il est slupefait, — hogy Franciaországban, Parisban, Voltaire hazájában és azon városban, melyet Rousseau fel­lázított, — a revolutionnée, — mély tudománynyal biró, ma­gas itélö tehetségű s minden gyanún és megtámadáson felül álló, független jellemű emberek találkoznak, mint Littré, Renan, Havet urak, kik teljesen szakítottak a k a t h. egyházzal, kik nem akarnak azzal többé semmi közösségben állani, s föltép azon magaviselet után, melyet a kath. egyház Littré úr irányában a francia akadé­miába kijelöltetése alkalmával tanúsított, azt hangosan is mondják. Nem tudom, hogy a császár Darboy urnák mit felelt. 0 felsége helyében lehetne a párisi érsek ural figyel­meztetni, miszerint a világi hatalom sokáig volt az egyház szolgalatjában, hogy az egyház dolga magát védni, s ha oly könyv, mint a Rennan uré, azt megreszhelteti, — la fait trembler, — ne tegyen egyebet, mint tekintsen hátra egy századdal, s kérdje: mi hasznot tettek az inquisitio Déleurópában, s a parlament végzései, a bitófák, lefogla­lások , száműzetések és a baslille XV. Lajos uralkodása alatt? A clerus panaszai egyébiránt annál inkább feltűnők, mivel a császár maga Renan könyvében kissé bűntárs, — l'enpercur lui merne est quelque peu complice du livre de M. Renan, — mint a ki öt Syriába küldötte, s a Collége de France-hoz ki neveztetését kívánta.'' Ez ily több tekintetben emlékezetes, sőt világhírű könyvet, mely nem csak alapos tudománynyal, de igen szé­pen s az ismert francia ékes modorban Íratott, - s ez an­nak eredeti nyelven olvasását különösen ajánlja, — e lapban szándékozom, ha a körülmények engedendik, de csupán objectiv s történelmi szempontból ismertetni, annak egyházi s theologiai bírálását illetékes szakértő férfiak te­gyék. Nincs természetesen e munka is hiányok, s némi gyenge oldalok nélkül, — szóljanak ezekről tudós theolo­gusaink, s vitassák meg ; kell-e, szükséges-e azt a magyar irodalomba is átültetni? E kérdés tán fontosabb, rnint első tekintetre látszik, s összefügg,—kivált nálunk magyarhoni protestánsoknál, — egy második, nem kevésbé egyházi, mint politikai tekintetben nagy jelentőségű kérdéssel, mi a confessiok és symbolumok tekintélyére s kötelező erejére vonatkozik, s igy az evangelicus egyháznak államjogi hely­zetét igen közelről érdekli.2 4 ) Megvallom e részben, —­bár egyébkint hiszem, sőt meggyőződve vagyok, miszerint protestáns fogalmak szerint, nekünk a vallástudományban is az idővel haladni kell, — nem egészen örvendhettem mégis azon polémiának, mely a Krisztus feltámadásának kér­dése felett főkép dr. Ballagi Mór s nagy-körösi ref. pap nt. Filó Lajos urak közölt, többeknek is, pl. néh. Peti József, R é v é s z Imre, S z á s z Domokos, Tatai András, Szász Károly, és Szerem lei Gábor uraknak közben szólásával a „Prot. Egyh. s Isk. Lap" hasábjain folyt,2 5 ) a mi tehát rnint látszik, igen nagy érdeket költött fel, — ha szinte azon vitának volt hasznos oldala is, mennyiben kissé sokat politizáló papjainkat a theologiai kérdésekkel foglal­kozásra rá birta; s ez valóban nem is szükségfeletti oly időben, midőn a honi mind két hitvallású evangelicus egy­házban és iskolában a felsőbb theologiai tudományos mű­veltségnek nagyobb s teljesebb mértéke óhajtandó. 34 ) Egy e tekintetben jelentő és sokat mondó adatot le­gyen szabad felhozni. Az 1820-ik évben september­ben, midőn n. b. e. I. F e r e n c z császár és király Bu­dán volt hív magyarjai között, az evangel. mind két hitvallású superintendentiák részéről egy tisztelgő kül­döttség jelent meg 0 Felségénél, mely egyszersmind szóba hozta az egymástól ugy is lényegesen nem kü­lömböző két protestáns egyház viszon- egyesülése kér­dését s ez egyházi uniónak megengedéséért legaláza­tosabban folyamodott. 0 Felsége a küldöttséget, mely­nek szónoka pesti reform, pap és dunamelléki reform, superintendens n. id. B á t h o r i Gábor úr volt, szí­vesen fogadá, de figyelmeztette a kérelmezőket, hogy olyasmit kívánnak, mi egyházunkra nézve kedvetlen következéseket idézhetne elő, mert miután a magyar­honi evangelicusok, a hazai törvények világos értelme szerint, az országba mint az ágostai és hel­vét hitvallás követői ugy vétettek be, s szabad vallásgyakorlatuk e jogcímen épül, s egyedül azon áll, —az unió által egy oly egyházzá alakulnának, mi­nek a hazai törvénykönyvben semmi alapja sincs. Sz. F. 25 ) A mondott vita az Idvezitö feltámadása felett kezdő­dött a ,,Prot. Egyh. és Isk. Lap" 1862-iki évi folyama 15-ik számában, melyben „Schweizer és Güder" cím alatt töredékes fordításban közöltetett Schweizer zürichi reform, papnak a „Protestantische Kirchen­zeitung"ban megjelent s Güdernek Krisztus fel­támadása ténylegességességéröl tartott akadémiai előadását bíráló cikke. Ahoz Filó Lajos úr a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" azon évi 18-ik számá­ban mindjárt hozzá szólott. E hirlapi vitatás azonban átment a theologiai irodalom terére is, s a két föhar­cos részéről a kérdéses vitatárgyban külön munkák is jelentek meg, p. o. Filó Lajos úrtól: ,,A feltá­madás és spiritualismus" cím alatt, mire Ballagi úrtól kijött: „Tájékozás a theologia mezején." Vi­szonzásul Filó Lajosnak ,,A feltámadás és spiritua­lismus" című müve, mint a halottaiból feltámadott Scholastica legújabb termékére" (2-ik kiadásban) s erre F. L. úr válaszolt e cim alatt. ,,A keresztyén hit védelme a Krisztus feltámadása kérdésében, vagy is szellőztetése Ballagi Mór űr Tájékozásának." Ez érte­kezést pesti theologiai tanár Molnár Aladár úr az idei „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 31 — 42. számaiban terjedelmesen, ismertette és bírálta. Sz. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom