Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-18 / 42. szám
Mindenek előtt a debreceni értekezlet jegyzőkönyve olvastatott föl, melynek a részletekben kifejtett lényeges tartalma az egyháznak önkormányzati jogailia való teljes visszahelyezése. Ezentúl ft. Török Pál kezdeménye folytán az egyes kertiletek superintendensei jelentik, hogy a debreceni értekezlet jegyzökönyvének egyik pontjában megállapított képviseleti (vagy presbyteri) rendszer illető kerületeikben mikép foganatositatott ugy az egyes egyházak, mint az egyházmegyék és a kerületek kormányzását illetőleg. Három egyházkerületben már teljesen, a dunántúliban pedig a lehetőségig, némely helyek kivételével. Ezentúl tartós vita fejlett ki e két kérdés fölött: 1. tartassék-e évenkint egyetemes értekezlet, mint 1848 előtt, vagy pedig csak koronként, a fölmerülő szükséghez képest? Határoztatott, hogy ne évenkint, hanem csak a szükséghez képest. Ha a körülmények kivánják egy évben lehet többször is, mint viszont ha a szükség nem kivánja, több évekre is haladhat. 2. Erre azután az a kérdés vitattatott sokáig, hogy hány egyházkerület kívánatára kell összeülni az értekezletnek ? Némelyek vitatták, hogyha egy kerület kiván is bajai orvoslására egyetemes tanácskozást, a szeretet elvénél fogva összekell jöni mind a négy kerület conventi képviselőinek. Mások ellenben csak azon esetre tárták elengedhetlennek a convent tartást, ha a négy kerület többsége akarja. — Végre a két ellentét közötti középben történt megállapodás, és határoztatott; hogy, ha egy kerület kivánja s egy másik beleegyezik, szóval két kerület akarja, a conventnek össze kell jöni. — E mellett kimondatott, hogy ha az egész egyházat érdeklő nemcsak nagy fontosságú, de égető sürgős kérdések merülnek föl oly időben és körülmények között, midőn az egyes kerületek nem nyilatkozhatnak, a legfőbb és legidősebb egyházi tisztviselők mint elnökök hívhatnak össze egyetemes értekezletet. A vegyes házasságok, áttérések s hozzájuk hasonló ügyekben, számtalan bajok s összeütközések merülvén föl, már a debreceni értekezleten főt. Török Pál bízatott meg ez ügyekben való tájékozás, s alkalmazkodás végett szükséges utasítások kidolgozásával. Most azonban sajnálattal jelenté megbízott, hogy a tényleges jogviszonyok azóta történi változása és zavart volta miatt nem készíthette el dolgozatát, nem levén utasítva, hogy mely törvények szerint készítse azokat. Az értekezlet kijelenté, hogy miután alkotmányosan hozott és szentesitett országos törvényeinktől nem távozhatik el, megbízott a szükséges utasításokat az 179°/i- országgyűléstől kezdve az 1847 /s -ig az illető ügyekre országgyülésileg hozott és szentesitett törvények szerint készítse el. Végül felolvastatott az ág. evangelicusok egyetemes gyűlésének megkereső levele, melyben a testvér egyházat a levelükhöz mellékelt, s több rendbeli sérelmeiket tárgyazó feliratuk támogatására hívják fel. Az említett föliratban előadott sérelmek, mint az egész hazai prot. egyházat érdeklök az egyházkerületek figyelmébe hatályosan ajánltatni határoztattak. Az első napi ülés ősi szokásunk szerint áldomással végződött- A pesti egyh.kerület főgondnoka gr. R á d a i Gedeon ő msga, mint vendégszerető házigazda vendégelte meg az érlekezlet tagjait az Európa szállodában. Mondanunk sem kell, hogy a dús lakomát igen sok lelkes és érdekes felköszöntés fűszerezte. Az oct. 9-diki ülésben a mult ülés jegyzökönyvének fölolvasása és hitelesítése után, elsőben is, az érettségi vizsgák iránt kelt (s e lapok t. olvasói előtt ismeretes) helytartósági rendelet került tanácskozás alá. Mindenekelőtt fölolvastattak a tiszáninneni és túli kerületeknek ker.gyűléseiken e tárgyban hozott határozatai és intézkedései. (A dunamelléki és d.lúli kerületek a kérdéses rendelet kelte óta nem tartván ülést még, nem is intézkedhettek). A tiszántúli kerület határozatának, (mely az egyetemes értekezleten is közhelyesléssel találkozott) értelme az, miszerint az egyh.kerület nem a kérdéses rendeletben rendelt érettségi vizsgák megtartásától vonakodik, mint a melyek más név alatt (subscriptionális v. fölvételi vizsgák) korábban minden iskoláinkban gyakorlatban voltak; hanem sérelmesnek látja azt, hogy ez autonomiánk figyelembe sern vételével rendeltetik, és főleg, hogy azon rendeletben gymnásiumaink szervezése is kétségbe vonatik; és ugy látszik, hogy e rendelet előpostája a régi Enlwurf visszaállittatásának. — Bár tehát az egyházkerület az érettetségi vizsgák tartásától, — de csak saját autonomiája és tanrendszere alapján — nem idegen ; a fönforgó rendelet mint sérelem ellenében fölirt. Hasonló értelemben nyilatkozott , — jegyzőkönyvileg — a liszáninneni kerület gyűlése, azzal a különbséggel, hogy határozatát a kerületek jelen értekezletének véleményezése elé nyujtá, mielőtt fölirás alakjában fölterjesztette volna. E jegyzökönyvek, s ugyanazon kerületekbeli iskolai felügyelő bizottmányok, s tanári karok nyilatkozatainak fölolvasása után Török Pál fejtegeté tüzetesen a tárgyat. — A rendeletet sérelmesnek, s a sérelmet a kerületek áltai intézendő fölirásban az 1790: 26 alapján — melyet lényegében támad meg — indokolandónak s részletesen kifejtendönek tartja. — Előadja, hogy az érettségi vizsgák korábban is megvoltak minden academiai iskoláinkban. Söt az Entwurf által létesített s a kérdéses rendeletben sürgetettnél sokkal célszerűbben, a mennyiben nálunk, az épen érettségi vizsgájuk folytán academiai tanfolyamra fölveendő tanulóknak, az academiai pályára szükséges érettségét nem a tulajdonkép velük ismételve vizsgát adó gymnásiumi tanárok vizsgálták meg, hanem az őket fölvevő academiai tanárok. És ez bárminemű visszaélést sokkal inkább ellenőrző, tapintatosabb és gyakorlatiabb eljárás volt. Szóló a hazai iskolákban a számtalan zavarok nélkül elkerülhetlen egyformaság kedveért, s hogy a különböző pályákra szándékozó ifjak jövője ne veszélyezlessenek, a szülök áldozatai meg ne hiusuljanak, aggodalmaik eloszlaltassanak, e
