Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-02-01 / 5. szám

honi reform, egyházi igazgatást fokozatos képvi­selettel szinte a rajna-vestfálinak mintájára Presbyterio Synodalissá lehetne átalakí­tani.*) De mindezeket csak említeni kívántuk az egybehasonlitás könnyítésére, vitatkozni pedig felette nincsen hivatásunk. Hát Erdélyben ezen dolog miként áll ? Erdélyben, a két prot. felekezet különvá­lásával (1564) Alexius Dénes első ref. püs­pökké választatván, lassankint az egyházi igaz­gatás Synodalissá alakult rendes Partialis és Generális Synodussal, s ennek az egész super­intendentia minden papjai, amannak pedig a kü­lön-külön tractuhbeli minden papok szavazati joggal bíró tagjai voltak. A Partialis az espe­reseknek, a Generális Synodus pedig;1 folyvást a püspöknek elnöklete alatt tartatott és tartatik mai napig is. Az erdélyi ref. egyház igazgatása körül nem­csak egyházi — de polgári törvényhozás is ha­tározott. így p. o. az egyes gyülekezetek taná­csát, mely a Kuberianus XII. articulusban con­ventus Ecclasticusnak mondatik, már a Geleianus 99-ik Canon tisztán Presbyteriumnak nevezi. Ezenfelül vannak az egyházi hivatalno­kok : Seniorok és a superintendens v. p ü s p ö k a csupán papokból állotc partialis és Generális Synodussal. Legfeljül állott egy olyan Generális Synodus, mely a fő magis­tratusokkal és patronusokkal vagy diaeta refor­mátus tagjaival együtt tartatott az Appr. Const. 1. R. I. Tit. 3. a. határozása szerint.**) Ilyen po­litico-ecclesiastica congregatio gyűlt vala össze N.-Enyeden a fejedelem rendeletéből, s ez al­kotta össze a már terhesedett egyházi és iskolai dolgok folytonos felvigyázására és kezelésére a tiz férfiakból állott bizottmányt, melynek fele részét a fejedelmi tanácsférfiak, a más felét pedig a püspökkel együtt még négy választott esperesek s tanárok tették, Ezen bizottmány a .18. század elején. — az egyházi és iskolai dolgok kezelése még inkább nehezedvén — a n.-szebeni 1709-én tartatott diaeta alatt változott át supremum v. Ge­*) Erdélyi Prédikátori tár VII és VIII. füzetben a rajna­vestfali egyház szerkezetet teljesen olvashatni. *) 1. Erd. Tréd. IX. füzet 147 és köv. lapjain. nerale Consistoriummá, mely már a fen­emlitett approbatalis törvényt is mintegy telje­sedésbe venni kívánva, a világi tagokat szörnyű határozatlan kifejezésekbe foglalta, a papi tago­kat pedig az akkori állás szerint mintegy 24-re számította. A mindjárt következett (1713) ugyan­csak n.-szebeni országgyűlés alatt, az ezen évben N.-Enyeden tartatott General. Synodus kívána­tára a supremum consistorium már in bona forma, meghatározva ötven tagból állíttatott fel, melynek fele része világiakból s a másik fele papokból és professorokból ez alkalommal meg is választatott. Ugyanakkor Generális Curato­rokká neveztettek az akkori k. főkormányszéknek négy reform, tanácsosai és a superintendens, kik ma is a Senium vagy dignitas szerint a főconsistorium [ elnökei *). Ugyanakkor neveződ­tek a traktusokhoz és collegiumokhoz inspector curatoVok. Megvolt határozva az egyházgyülés ideje is, t. i. országgyűlés alatt és mikor gener. synodus tartatik. Ugy de az első sokszor éshosz­szasan kímaradott, az utolsóhoz is pedig csak kö­veteket szokott kinevezni, mintegy a patronusok képviselőit. Az első választás után soha többé a tagok is nem választódtak: hanem visszaestünk az 1709-beli bizonytalanságba. Ezért is a főcon­sistorium egy ujjabb organizationak szükségét, s e végre több ízben bizottmányokat is nevezett ki: hanem vagy munkálat nem készült; vagy a mi készült is, felsőbb helybenhagyást nem nyer­hetett. De ha a főconsistorium határozatlan számú és nem választott tagokkal, mint folytonos felső igazgatási testület annyira eltávozott eredeti alak­jától, s hivatasától, miként tekinthetné magát a generális synodus is ezután papi hivatalnok tag­jaival; kiket szinte másfél századtól fogva ismét senki sem választott, az erdélyi reform, összes egyház képviseletének ? Csodálatos megavult ar isto cr atico-hierocratieus alakja az egy­házigazgatásnak! holott a 85. canon aristocratico democraticum Ecclesiae regiment amplectalt. Ezen szükségen és bajon is a fokozatos képviselet és igazgatás célszerű keresztülvi­r t tele segíthetne. Epen ezt akarják megnyerni a külföldi protestáns egyházak a presbyterio­*) 1. Successio és képviselet külön kiadása 52— 60. lapjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom