Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-10-04 / 40. szám
ság előtt, a hova hozatott. Ezért mondom, hogy föllépésemet nyilt sisakkal teszem, a nélkül azonban, hogy keztyüt vetnék bárki elé is sikertelen tollharcra. Nem is mondom, mert nem mondhatom, hogy nyilatkozó M. P. úrnak tudva és önkéntesen szándékolt része volna azon „feszült helyzet fölidézésében, mely az elhúzódott választás miatt kötve tartja az egyházmegyéi" s melyből való kibontakozás szükségén alapítja okát annak, a miért „esperességrei kijelöltetésébe — ellenmondása ellenére beleegyezett." De bocsánatot reménylek és várok, ha nyilatkozó szeméiye iránt viseltető legnagyobb tiszteletem s legjobb indulatom melleit is, egyedül az igazság ellenállhatlan érzetétől ösztönöztetve nyíltan kijelentem, miszerint tévesztett eljárása, mit nyilatkozatában oly gondosan akar menteni, csakugyan nagy részben befolyt a választás megakasztása, s a mit egyik okul hoz fel a kijelöltetésbe beleegyezésére, t. i. a feszült helyzet előidézésébe. Mert vagy ne lépett volna vissza előszöri kijelöltetése elöl, vagy ha már ezt tette, maradt volna e lépeséh CZ rend és béke" érdekéből, jelesül azon célból, hogy a szavazatok annyifelé meg ne oszoljanak, mind végig hü és következetes. Igy nem huzódandott oly hosszura a választás s nem kellene panaszkodnunk feszült helyzet és bizonytalanság ellen azért, hogy a választást siettessük annyira, hogy miatta még a következetlenség öntudatos hibájába is vitessünk. Mellőzve egyéb, a kijelöltetésbe beleegyezés külső és belső okaira vonatkozó viszonyokat, miknek összehatását elég világosan jelezi avagy csak az is, miszerint dacára annak, hogy miként a sz.-fehérvári jkönyv és a szavazásra másodszor felhívó pásztori levélben nyilván áll: „ujabb szavazás alól magukat fölmenteim kérték" elhallgatván nyilatkozó kérelmének a ker. gyűlés szine előtt felhozott egyik indokát is — nemhogy fogyott volna a nyilatkozó nevére másodszor szavazók száma, de sőt 3-mal szaporodott akkor, a mikor a két annyinál is több viszonylagos szavazatot nyert, de kijelöltetésébe semmikép bele nem egyező K. L. részén ellenkezökép történt, ugy t. i. hogy a rászavazók száma tetemesen megfogyott; ezeket mellőzve, a kijelöltetése érvényesítésének céljára elözményekül felhozott „alapos okokból" s főleg abból, hogy ha kijelöltetése ellen másod izben is óvást tesz, ugy tekintethetnék mint „a rend és béke ellene" : bár igaz is, hogy „sapienlis est consiliuin rnutare" (csakhogy miként a betűszedő is megjegyzé: in melius) épen nem lehet kikövetkeztetni a magáhozi következetességet. Mert „a feszült helyzetből a társulati rend igényelte kibontakozás" korán sem föltételezte szükségképiségét annak, hogy nyilatkozó elébbi önelhaíározásához hűtlenné legyen, csak azon esetben állván ez érv, ha utána nem lettek volna több jeleseink s érdemeseink is, kiket viszonylagos többség ért. De igy azon állítólagos érv, miszerint ha óváslételét utána a többiek is követendik, elhúzódhatott volna a választási ügy még egy évig is, akkor sem bir bizonyító erővel, ha óvását csakugyan megteszi; mert ebből még nem következik, hogy azt versenytársai is megtegyék, hypothetikus előzményekből csak hypothesist lehetvén kiokoskodni; a minthogy nem is tették volna, mert nem lehet föltenni róluk, hogy ha nyilatkozó előszöri óvástételéhez következetes marad, ők magukat következetlenségbe hozták azaz 3-ik szavazás alá is kitüzetésük ellen óvást tettek volna? Megdőlvén e szerint nyilatkozó okoskodásának alapja, meg kell dőlni minden abból folytatható következménynek is, nem maradván fenn természetes következménynek egyéb, mint a következetlenség. De nem kell vala nyilatkozónak a „rend és béke ellene" lennie, ha következetes marad, azon okból sem; mivel a viszonylagos szavazattöbbséggel megtiszteltek közt számaráuylag csak a 3-ik sorzatu szavazatot nyerte, s ha következtében elidáltatik is, kérdem: felfordult volna-e még jobban a rend és béke, ha helyette Halka Sámuel jól érdemesült s tiszta lelkiismeretű főjegyzőnk mellé a 4-dik fokú visz. szavazattöbbséget nyert Sarkadi Károly, csurgói tanodánk pénztárnoka s felügyelője, böolvasottságu s mély ludományu férfiú, vagy még Matolcsi Sándor is, erélyességéröl s törvényszerűséghez hü hivatali pontosságáról ismert lelkésztársunk, tűzetnek ki ujjabb szavazás alá ? A minthogy kellett is volna ezt tennie a ker. gyűlésnek, nézetem szerint az szolgálván szabályul a kijelölés körüli eljárásban, miszerint a kitűzendő viszonylagos szavazattöbbségnek együtt kell haladni az általános többség számával. M. P. pedig 2-szor sem nyerte meg, holott evvel indokolta egyikkel első óvástételét, a szavazatok y4 -dét: ergo Nem „elfogult ellenei" tehát nyilatkozónak azok, kik előtt — mert őszintén, azaz sine ira et odio megvallva, előttem is — „következetlenségnek tiinik fel eljárása" hanem az igazságnak, a rend és béke alapokának, hü barátai, kik az esperes-választással is, habár elhúzódott legyen is — a „lelépett, s nálunk a még ereje teljességével dicsekvő, esperesnek jogában és kötelességében állván az ügykezelést vinni, mig uj esperes választatik — oda törekesznek, hogy a rend és béke rég eltávozott angyala közinkbe és hajlékinkba elvalahára visszaköllözzék. Igenis, rend mindenben és mindenütt, és béke mindnyájunkkal ! Vikár János, ref. lelkész. A moldva-oláhországi missio barátait érdekes újdonságra van szerencsénk figyelmeztetni. Ugyanis Mester Ede úr a missio ügy fölsegéllésére kiadta Czelder Márton első evang. reform magyar missionárius jól talált arcképét, mely is Osterlamm Károly könyvárus urnái kapható. Ára fehér papiroson 1 frt, chinai papiroson 1 frt 50 kr. (vidéki rendeléseknél bepakolás és bélyegért 20 krral több.) S z e r k. VEGYES HÍREK. GYÁSZHIREK. Nt. Gál Dániel hold-m.-vásárhelyi ref. lelkész s a békés-bánsági ref. egyházmegye tanácsbirája, munkás élete