Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-27 / 39. szám

nak egyetlen egy orvosi facultását, hol a gyakorlati gyógya'szat tanárául olyan tudóst tartanak, ki maga még beteget soha se látott: akkor majd csak megnyugszom abban, hogy nem magunk vagyunk csupán, kik azt hisszük, hogy a gyakorlat embereit a puszta elmélet emberei teljesen kiképezhetik. Valósággal visszás helyzet az nálunk, hogy a 1.pásztort képző tanárok még maguk is csak ezután lesznek lelkipásztorok, és nem viszont. Pedig mennyivel célszerűbb volna, ha elméleti ismeretekben gazdag, — s a gyakorlat által is megpróbált, — megtisztult nézetű, —s gyümölcsöző eljárásuk által ajánlott 1.pásztoraink alkalmaztatnának legalább a gyakorlati theologia tanáraiul. Igaz hogy ezek nem fognának megelégedni jövedelmező állomásuk helyett a most sovány fizetésű s fáradalmas tanári állomással: de a ki a célt akarja, akarnia kell az eszközöket is, mert mig a falusi 1.pásztorkodás különböző terheit s viszonyait nem nem próbált, — s igy ezeket legfeljebb csak hirböl ismerő, — s iskolából csak most kilépett ifjak lesznek l.pásztoraink képzői; ne várjuk hogy alkalmas pásztorokat nyerjünk intézeteinkből, söt ezer szerencse ha csak olyanokat kapunk is, kik több évi lelkiismeretes gyakorlat által jutnak el oda, hol állaniok kellett volna pályájok kezdetén. Pedig embereken experimentálni azoknak, kik még experimentumot nem is láttak; s ott hol az experimentum nem csak botrányos, de lelki siilyedést okozó is lehet, mindig lelkiismeretlenség. S mi más a mi pásztorkodásunk fiatal kora ? s épen innen van a sok baj, rendellenség, — innen van hogy kijővén a végzett theölogus, ugy lép be egy faluba, hogy nem tud kezet fogatni, nem tudja az anyakönyvet s egyházi számadást vezetni s nem kcpes magát a különböző lelki nyavalyáknál föltalálni. No de erre azt mondja világi uram, 3 évi gyakorlat mind ezen segit. De vájjon e szabadválasztás mellett vár-e a gyülekezet 3 évet az iskolából kijötteknél ? Ugy de ott a superintendentialis censura, mely mint damoklesi kard csap le a várni nem tudó fiatal emberre! Ezzel az volna kimondva, hogy e censura a biztosíték a .superintendentia részéről arra nézve, hogy minden választható ama föladatnak megfelelni tudó l.pásztor lesz. Ugyan látta-e már világi uram, mi az a superintendentialis censura ? alig hiszem, mert ha látta volna, nem tartaná azt garantiának, s nem beszélne igy. Én hát hogy kissé világosithassak, elmondom mi az a censura. (Vége köv.) KOMÁROMI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉS a szokott templomi szertartás végeztével a komáromi iskolai épület nagyszerű teremében jelentékeny számmal összegyűlvén, köztiszteletben álló segédgondnokunk tek. Madarasy Mór űr szokott lakonikus beszédében fölhivá a képviselet alapjára fektetett gyűlést a rend s illem fentartása mellett a felkerülő tárgyak felett követendő s higgadt-vérüség szellemében nyilatkozó tanácskozásra.— Melylyel a gyűlés megnyílván nyilvánosság elé jött. 1. Néh. nt. Vecsei Nagy Péter elhunyt esperes helyébe lelt uj esperesválasztás. Ugyanis az elÖzőleges superintendensi hivatalos fölhívás következtében egyházmegyénk segédgondnoka által kibocsátott körlevél utasítása folytán tett és beadott esperesválasztási szavazatok, a közgyűlést megelőző napon összeült egyh. kerületi küldöttség előtt fölbontatván, kiderült: hogy 44 érvényes szavazatok közül 35, és igy azok általános többségével eddig volt e. m. tanácsbiró nt. Tóth János farkasdi lelkész úr választatott meg esperesnek, — ki is az öt megtisztelő közbizodalmat rövid de nyomatékos szavakban megköszönvén, kijelentette: hogy az esperesi hivatalt addig lesz képes vinni, mig a közbizodalmat birandja, — mind ezért, mind megválasztatásaért hangos éljenezésekbe tört ki a közgyűlés. Ezután 2. Az egyh. megyei világi fő- és egyházi aljegyzők, jelesül: tek. B a t ó Bálint földbirtokos és tiszt. V i d a Ferenc ócsai lelkész általános szavazati többséggel lett megválasztatásuk terjesztetett elő, kik közül emez, az újonnan készített eskü forma szerint feleskettetvén, székét elfoglalta, amaz távol levén, a tavaszi közgyűléskor a hivatali eskü felvételére fölkéretik. 3. Felkerült néhai nt. V. N. P. elhunyt esperesünk több évekröli számadása, melynek kedvezőtlen eredményéből föltűnt, mily eljárás játszotta szerepét egyh.megyénk múltjában. Mely egyszersmind óramutató e részbeni biztosb jövő, szigorú eljárás és kötelességi szentség megszilárdítására egyik mint másik részről egyiránt. 4. A pénztári éviszámadás most először mint újszülött lett bemutatva a közgyűlésnek mezetlen pólyájában, — óhajtandó jövőre tudni neveit és némileg természetét is a boldog anya szülte magzatnak, és aztán ruhátlanul hagyjuk-e a kedvest ? 5. A kulcsodi viszály lelkész, tanitó és nép közt meghozta méltó jutalmát, — ki mint vet, ugy arat, — a tanitó T. J. hivatalától lett eltávolításával, a lelkész és népre hagyatott megszerezni egymásközt az arany békét. 6. Az Alistálban történt gyászos esetre alig mutathat föl példát a magyar prot. világ, — de a vérzavarodás és az öntudatlani lét menti az öngyilkost is lelkészben vagy bárkiben. A hivek előtti szeplőtlen múltja s kedves hivataloskodása az érintett tényállással kapcsolatban arra birták a közgyűlést, hogy e bajon a lelkész mellé rendelt örökös illetőleg állandó segédtartással segítsen. 7. Rég óhajtott kívánalmuk teljesültét örömmel vették a jelenvolt marcelházi leányegyház követei: praeorantiajuk administraturává válása az egyh.ker. végzés nyomán csak ugy engedélyeztetett, ha az e. m. kormány fölhívására az administrator dijleveli föld-adóját is — az anyaegyház lelkésze és volt praeoransuk iránti kötelezettségükre vonatkozó — ugyan ez évi májusban tartatott ó-gyallai e. m. gyűlés határozatának pontos elégtevésén kivül — magokra vállalva évenkint fizetendik. Mire magukat kötelezvén, állandó administratornak a jókai rendes lelkész tiszt. Balla Zsigmond rendeltetett.