Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-09-13 / 37. szám
valódinak tartott Péter második levele (3, 15, 16); ezenkívül említtetik a második század egyházatyáinak, Theophilusnak, Irenaeusnak, Tertulliánnak irataiban. Eleintén alakultak külön külön gyűjtemények, nevezetesen Pál leveleinek gyűjteménye az „Apostol" és a történelmi könyvek gyűjteménye „Az evangeliumu neve alatt. A zsinagóga példájára az isteni tisztelet alkalmával tartandó felolvasásokra eleintén az ó szövetségi könyveket használták, lassankint kezdték e célra az uj szövetségi iratokat is használni s most az ó és uj szövetségi iratok gyűjteménye a „Szentiratok1 ' közös elnevezése alá foglaltattak, vagy tekintettel Jeremiás 31, 32 és Máté 26, 28-ra „Ó és új szövetségi könyvekének mondattak. Szövetség alatt pedig értünk kölcsönös köteleztetéssel megállapított szerződést. — Az ó szövetségben e szerződés törvényszerű, mely a törvény teljesítéséhez mérten igér kegyelmet, az uj szövetségben kegyelembeli, a mennyiben ez a Krisztusba vetett hit föltételei alatt ingyen igér kegyelmet. A Vulgata helytelen fordítása, mely Máté 26, 28, a dta&yxr) szót „testamentum*'mal adja vissza, lett oka, hogy a testamentum elnevezése divatba jött. Hogy valamely irat a szent iratok közé fölvehető-e, miben egyszersmind hitelreméltóságának és rendszerint apostoli eredetüségének elismerése is feküdt, részint az apostoloktól alapított gyülekezetek tanúsága, — részint attól függött, mennyiben áll annak tartalma az apostolok szóbeli tanításaiból elismert tudománynyal összehangzásban. Hogy a püspökök mily gonddal kutattak amaz ismervek után, Serapion püspök szavaiból, a 3-ik század elejéről világos, ki egy, a nem valódi ugy nevezett Péter evangyeliomát fölvett gyülekezethez intézett levelében aztekkép inti: „Testvéreim, mi Pétert s a többi apostolokat ugy tekintjük mint magát Krisztust, de az azoknak neve alatt terjesztett könyveket, mint szakértők visszautasítjuk, jól tudván, hogy azokat hagyományilag nem vettük.'4 (1. Eusebius egyháztörténelme 6, 12). — Az igy keletkezett gyűjtemény szolgált aztán ismét hitszabályul és ez értelemben használta a xaveóv az az szabály szót ama gyűjteményre átvive tudtunkra először Origenes a 3-dik században, mely később állandó elnevezéssé lett. A 4-ik századig még ingadozó volt az itélet a kanonszerünek tartandó iratok számára nézve; csak ama század vége felé lett az megállapítva a Laodicaeai és Hippoi zsinatokon. A laodicaeai zsinaton, melynek e tárgyat illető nyilatkozatai azonban itészetileg megállapítva nincsenek, — a jelenlegi ó és uj szövetségben találtató könyvek, János jelenései s az ó testamentomi apokryphusok kivételével, a hippoi azokat is beleértve számíttattak a Kanonhoz. Ezen Hippón tartatott részletes afrikai zsinathoz ragaszkodott a tridenti zsinat avval az igazítással, hogy az ott mellőzött Baruch könyvét is fölvette. (Laicusokszámára, kik az itt tárgyalt történelem-itészeti kérdések felett bővebben értesülni kívánnak, az uj testamentumot illetőleg két munka jelent meg, az egyik orthodox, a másik inkább rationalisticus álláspontu: Olshausen „Nachweis der Echtheit sammtlicher Schrift.en des Neuen Testamentes1 * Hamburg 1832; Credner, „Das neue Testament nach Zweck, Ursprung, Inhalt für denkende Leser der Bíbel4 ' 2 köt. Gieszen 1843. Az ó testamentomra, sajnos, hasonló munkák nincsenek.) (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. A BELSŐ SOMOGYI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE CSURGÓI, JELENLEG 6. OSZTÁLYÚ GYMNASIUMÁNAK KELETKEZTÉRÖL S KÜLÁLLÁSÁRÓ1, A MAI NAPIG TERJEDŐ RÖVID ÉRTESÍTÉS. A csurgói gymnásium keletkeztét köszönheti, néhai méltóságos tolnai gr. Festetics György] vallásfelekezeteken felül emelkedő buzgó áldozatjának és nagylelkének; ki is a francia revolutionak kezdetén 1792 körűi a már akkor roppant kiterjedésű, s többnyire rengeteg erdőkből álló csurgói uradalmát anyagilag és szellemileg emelendő, elhatározta a már meglevő Csurgófalu mellett telepesiteni, s a vadonból egy falut vagy várost alkotni (mai uj-város). Ennek következtében többnyire kézműveseket száiitott e helyre, s mindeniknek szép kiterjedésű belsőséget adott csekély évi díjért, adván számokra épületben való elegendő anyagot, — de az építkezés csak ugy engedtetett meg a települtnek, ha saját szükséges lakházain kivül még egyházat épít, oly célból — hogy abban tanuló ifjak szállásoljanak. S egyszersmind a belső somogyi h. hitv. egyházmegyével egyet értve folyamodolt az akkor uralkodó fejedelem dicső emlékű Ferenc császárhoz egy a helv. hitval-