Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-13 / 37. szám

valódinak tartott Péter második levele (3, 15, 16); ezenkívül említtetik a második század egy­házatyáinak, Theophilusnak, Irenaeusnak, Ter­tulliánnak irataiban. Eleintén alakultak külön külön gyűjtemények, nevezetesen Pál leveleinek gyűjteménye az „Apostol" és a történelmi köny­vek gyűjteménye „Az evangeliumu neve alatt. A zsinagóga példájára az isteni tisztelet alkalmával tartandó felolvasásokra eleintén az ó szövetségi könyveket használták, lassankint kezdték e célra az uj szövetségi iratokat is használni s most az ó és uj szövetségi iratok gyűjteménye a „Szentira­tok1 ' közös elnevezése alá foglaltattak, vagy te­kintettel Jeremiás 31, 32 és Máté 26, 28-ra „Ó és új szövetségi könyvekének mondattak. Szö­vetség alatt pedig értünk kölcsönös kötelez­tetéssel megállapított szerződést. — Az ó szö­vetségben e szerződés törvényszerű, mely a törvény teljesítéséhez mérten igér kegyelmet, az uj szövetségben kegyelembeli, a mennyiben ez a Krisztusba vetett hit föltételei alatt ingyen igér kegyelmet. A Vulgata helytelen fordítása, mely Máté 26, 28, a dta&yxr) szót „testamentum*'­mal adja vissza, lett oka, hogy a testamentum el­nevezése divatba jött. Hogy valamely irat a szent iratok közé föl­vehető-e, miben egyszersmind hitelreméltóságá­nak és rendszerint apostoli eredetüségének elis­merése is feküdt, részint az apostoloktól alapított gyülekezetek tanúsága, — részint attól függött, mennyiben áll annak tartalma az apostolok szó­beli tanításaiból elismert tudománynyal össze­hangzásban. Hogy a püspökök mily gonddal ku­tattak amaz ismervek után, Serapion püspök szavaiból, a 3-ik század elejéről világos, ki egy, a nem valódi ugy nevezett Péter evangyeliomát fölvett gyülekezethez intézett levelében aztekkép inti: „Testvéreim, mi Pétert s a többi apostolo­kat ugy tekintjük mint magát Krisztust, de az azoknak neve alatt terjesztett könyveket, mint szakértők visszautasítjuk, jól tudván, hogy azokat hagyományilag nem vettük.'4 (1. Eusebius egy­háztörténelme 6, 12). — Az igy keletkezett gyűj­temény szolgált aztán ismét hitszabályul és ez értelemben használta a xaveóv az az szabály szót ama gyűjteményre átvive tudtunkra először Ori­genes a 3-dik században, mely később állandó el­nevezéssé lett. A 4-ik századig még ingadozó volt az itélet a kanonszerünek tartandó iratok számára nézve; csak ama század vége felé lett az megállapítva a Laodicaeai és Hippoi zsinatokon. A laodicaeai zsinaton, melynek e tárgyat illető nyilat­kozatai azonban itészetileg megállapítva nincsenek, — a jelenlegi ó és uj szövetségben találtató köny­vek, János jelenései s az ó testamentomi apokryphu­sok kivételével, a hippoi azokat is beleértve szá­míttattak a Kanonhoz. Ezen Hippón tartatott részletes afrikai zsinathoz ragaszkodott a tridenti zsinat avval az igazítással, hogy az ott mellőzött Baruch könyvét is fölvette. (Laicusokszámára, kik az itt tárgyalt történelem-itészeti kérdések felett bővebben értesülni kívánnak, az uj testa­mentumot illetőleg két munka jelent meg, az egyik orthodox, a másik inkább rationalisticus álláspontu: Olshausen „Nachweis der Echt­heit sammtlicher Schrift.en des Neuen Testamen­tes1 * Hamburg 1832; Credner, „Das neue Testament nach Zweck, Ursprung, Inhalt für denkende Leser der Bíbel4 ' 2 köt. Gieszen 1843. Az ó testamentomra, sajnos, hasonló munkák nincsenek.) (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. A BELSŐ SOMOGYI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE CSUR­GÓI, JELENLEG 6. OSZTÁLYÚ GYMNASIUMÁNAK KE­LETKEZTÉRÖL S KÜLÁLLÁSÁRÓ1, A MAI NAPIG TER­JEDŐ RÖVID ÉRTESÍTÉS. A csurgói gymnásium keletkeztét köszönheti, néhai méltóságos tolnai gr. Festetics György] vallásfelekezeteken felül emelkedő buzgó áldozatjának és nagylelkének; ki is a francia revolutionak kezdetén 1792 körűi a már akkor roppant kiterjedésű, s többnyire rengeteg erdőkből álló csurgói uradalmát anyagilag és szellemileg emelendő, elha­tározta a már meglevő Csurgófalu mellett telepesiteni, s a vadonból egy falut vagy várost alkotni (mai uj-város). En­nek következtében többnyire kézműveseket száiitott e helyre, s mindeniknek szép kiterjedésű belsőséget adott cse­kély évi díjért, adván számokra épületben való elegendő anyagot, — de az építkezés csak ugy engedtetett meg a települtnek, ha saját szükséges lakházain kivül még egyhá­zat épít, oly célból — hogy abban tanuló ifjak szállásolja­nak. S egyszersmind a belső somogyi h. hitv. egyházme­gyével egyet értve folyamodolt az akkor uralkodó feje­delem dicső emlékű Ferenc császárhoz egy a helv. hitval-

Next

/
Oldalképek
Tartalom